A görög mentőcsomagról szerdán döntenek a pénzügyminiszterek
Az eurózóna pénzügyminisztereinek szerda este kell előkészíteniük a görög mentőcsomag utolsó, 7,2 milliárd eurós részlete és a cserébe Athén által végrehajtandó intézkedéscsomagról szóló egyezséget, amelyet csütörtökön tárgyalnak majd meg a tagállamok vezetői - közölte az Európai Tanács elnöke, miután véget ért hétfőn késő este az eurózóna állam-, illetve kormányfőinek rendkívüli csúcstalálkozója.
Alekszisz Ciprasz görög kormányfő szerint immár Athén hitelezőin múlik, hogy megszületik-e az országa államcsődjét megakadályozó megállapodás, Angela Merkel német kancellár ugyanakkor kijelentette, hogy ehhez még "rengeteg munkára" van szükség. Uniós források azt mondták: Athén vasárnap benyújtott új javaslata 90 százalékban eleget tett a hitelezők elvárásainak. Az egyik fennmaradó vitás kérdés az áfaemelés.
Ciprasz hétfőn késő este, az államcsőddel fenyegető görög adósságválság rendezését célzó rendkívüli eurózóna-csúcs után közölte: kormánya legutóbbi megállapodási javaslatát az európai intézmények elfogadták a további tárgyalások alapjául. Ezzel "a labda az európai intézményeknél van" - fogalmazott.
Tusk: pozitív lépés
A Görögországot fenyegető fizetésképtelenség miatt összehívott rendkívüli csúcs után Donald Tusk tudatta, hogy az Athén által benyújtott legújabb javaslat a hitelfolyósítást és a reformprogramot ellenőrző, illetve koordináló, korábban csak trojkának nevezett intézmények előzetes elemzése szerint pozitív lépésnek tekinthető, de a munkának folytatódnia kell a pénzügyminiszterek szintjén szerda este, hogy csütörtökre az egyeztetések eredménye az unió állam-, illetve kormányfőinek csúcstalálkozója elé kerülhessen.
A korábbi lengyel kormányfő tudatta: a cél a legrosszabb forgatókönyv, az ellenőrizhetetlen és kaotikus „Graccident", Görögország mindenki legjobb szándéka ellenére való kisodródásának elkerülése volt, aminek érdekében két dolgot szeretett volna elérni. Egyrészt, hogy a megakadt egyeztetések új lendületet kapjanak, ami az új javaslatokkal szerinte teljesült; másrészt, hogy az összes állam- és kormányfő tisztába kerüljön a lehetőségekkel és azok korlátaival. „Ciprasz miniszterelnök arról biztosított, hogy Görögország kész a konstruktív munkára" - húzta alá Tusk.
Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság vezetője úgy fogalmazott, hogy a görög javaslat jelentős lépés abba az irányba, amelyet az intézmények elvárnak, s bízik abban, hogy a valutaövezet pénzügyminisztereiből álló Eurócsoport olyan eredményt ér el, amelyet az uniós csúcs elé lehet vinni. „Az a benyomásom, hogy most nem csak a szándék lesz meg a megállapodásra, hanem maga a megállapodás is" - hangoztatta Juncker, hozzátéve, hogy az idő szorítása miatt nem is nagyon van más lehetőség.
A görög államadósság egy részének lehetséges elengedését firtató újságírói kérdésre Juncker leszögezte: nem ez a megfelelő idő ennek megvitatására. Jean-Claude Junkcer azt is kijelentette: görögországi tőkekorlátozásokról a csúcstalálkozón nem esett szó.
Kiszivárgott információk szerint Athén idén összesen 2,7 milliárd, jövőre pedig 5,2 milliárd euró megtakarítást tervez. Előbbi szám a görög GDP 1,51, míg az utóbbi 2,87 százaléka. A javasolt reformintézkedések között szó van az áfa-emelésről, ami 2015-ben a GDP 0,38, 2016-ban pedig 0,74 százalékával több bevételt jelentene. A másik forró témának számító nyugdíjak esetében idén a GDP 0,37 százalékát, jövőre pedig már 1,05 százalékát spórolnák meg. A korábbi görög javaslat még mindössze 0,04 százalékról szólt, miközben a hitelezők a GDP 1 százalékával egyenértékű megtakarítást kívántak. További megtakarítások keletkeznek még a társasági adó és az szja terén, és egyéb intézkedésekkel. De a tervezett intézkedések között van a luxuscikkekre kivetett adó megemelése és a magánjachtok megadóztatása is.