Ingatlanadó formájában több pénzt hoz az önkormányzatnak néhány száz avasújfalusi palota, mint 12 000 ezer szászfenesi tömbházlakás. Tulajdonosaik túlnyomó többségükben Nyugat-Európában dolgozó, szülőfalujukban csak a szabadságukat töltő helybeliek.

A sajtóban Avasújfalut a leggazdagabb erdélyi faluként emlegetik, s a települést járva ez a minősítés megalapozottnak tűnik, legalábbis ami a lakók életszínvonalát illeti. A Szatmárnémetit Máramarosszigettel összekötő műút mentén elnyúló községben szinte kivétel nélkül újonnan épített házak sorakoznak. A központban az épületek többsége négyszintes, a kétemeletes családi ház szerénynek számít.

A jólét és kétes esztétikai érzék ötvöződéséből született porták elengedhetetlen tartozékai a lehetőleg minél nagyobb termopán üvegfelületek, a cikornyás kovácsoltvas- vagy márványkerítések, a giccses mini-szökőkutak, gipsz hattyúk és kerti törpék. A tehetősebb villatulajdonosok nem sajnálják a pénzt a virágmintázatú ólomüveg-ablakokra. A házak előtt még csak véletlenül sem lehet látni Logant vagy 15 éves Opelt, a főút mentén szinte kizárólag friss évjáratú Mercedeszek, BMW-k, Audik, Volvók parkolnak.

A település legszembetűnőbb építménye teljes joggal lehetne az ízlésficam emlékműve, tulajdonosát, egy, a 300 leggazdagabb román közé tartozó üzletembert, valószínűleg egy reneszánsz palota ihlette meg. A ránézésre 500 négyzetméter alapterületűnek látszó, tobzódó ornamentikájú épületen van címerpajzs, antikizáló oszlop, karíatída, reneszánsz stílusú ablakkeret, szobor, timpanon, oroszlánfejet mintázó dombormű. A palota utcafronti kerítése méltó az épülethez, az árából minden bizonnyal lehetne vásárolni egy szerényebb tömbházlakást bármelyik erdélyi városban.

A túlnyomó többségükben Nyugat-Európában dolgozó, szülőfalujukban csak a szabadságukat töltő helybeliek jómódja megmutatkozik a helyi költségvetésben is. Ion Aurel Ciorba alpolgármester elmondása szerint az 5 700 lakosú község idén 4,7 millió lejből gazdálkodik. Vállalkozás minimális számú van a településen, a pénznek több mint fele ingatlanadó formájában folyik be a költségvetésbe. A legértékesebb lakóépület után tavaly 2500 lej adót fizetett a tulajdonosa.

Az avasújfalusi paloták annyi pénzt hoznak az önkormányzatnak, mint egy-egy nagyobb vidéki ipari park. A nemeszsuki Tetarom III-ból például tavaly mintegy 2,5 millió lej folyt be a helyi költségvetésbe, míg a szilágynagyfalusi ipari park mintegy 1,7 millió lejt termelt az önkormányzatnak.

A helyi költségvetés alapján Szászfenes Erdély leggazdagabb községe.  Kolozsvár 21 ezer lakosú elővárosa idén 81,2 millió lejből gazdálkodik, ebből kb. 25 millió lej EU-s pályázati pénz. Albert Zoltán city-menedzser elmondása szerint a nagyközségnek 2014-ben várhatóan 2 millió lej bevétele lesz magánszemélyek által befizetett ingatlanadóból. A községközpontban, melynek lakossága a rendszerváltás óta megháromszorozódott, 12 ezer tömbházlakás van.