EU-rendelet: búcsút mondhatunk az akácméznek
Az erdélyi méhészeket és fakitermelőket is felháborítja az a hír, hogy az Európai Unió teljesen kiirtaná tagállamaiban az akácfát. Az intézkedés nyomán teljesen eltűnne az étrendünkből az akácméz. Magyarországon akác-koalíciót is létrehoztak a fák védelme érdekében.
Az Európai Bizottság olyan rendelettervezeten dolgozik, amely alapján az úgynevezett idegenhonos özönfajokat irtani kezdenék. Az akácfát is ilyen fajnak nyilvánították: vélekedések szerint miatta nincs elég élettere a tölgynek, a bükknek, más fontos és őshonos fafajtáknak. Az akácerdők azonban a méhészet szempontjából rendkívül fontosak, ugyanakkor a fa nagyon sok szempontból előnyös: szapora, anyaga magas fűtőértékű, igen jó talajfogó, sávba ültetve akadályozza a hófúvást.
A sokat üldözött kistestvér
Az akácfa üldöztetése nem a napokban kezdődött el, hiszen az utóbbi években kiirtására Magyarországon akár állami támogatást is lehetett igényelni, és a profitorientáltság eszközeként helyette bodzát ültetni. Az akácerdők újratelepítése, természetes megújulása folyamatosan akadályokba ütközik. Igazán célkeresztbe azonban most került: az Európai Bizottság 2013 végén terjesztette elő új uniós jogszabály megalkotására irányuló javaslatát az úgynevezett idegenhonos inváziós fajok betelepedésének és elterjedésének megelőzése és féken tartása érdekében.
Az EU szerint a tagállami szintű fellépés nem elegendő, egységes uniós megközelítésre van szükség – mutatott rá közleményében a magyarországi Vidékfejlesztési Minisztérium. A rendelettervezet úgy határozza meg ezeket a fajokat, mint amelyek jó terjedő képességük, természetes ellenségük hiánya és szaporaságuk miatt képesek gyorsan elözönleni, „megfertőzni” új területeket és jelentős természetvédelmi, egészségügyi és gazdasági problémát okozhatnak.
A folyékony arany jótékony hatásai
Az akácméz összetétel szempontjából sokkal lágyabb, a PH értéke sokkal alacsonyabb, mint a vegyesvirág mézeké, részletezte jótékony hatását Bartha Zsolt gyergyószentmiklósi méhész. A különleges szőlőcukor és a gyümölcscukor összetétele miatt orvosi javaslatra is használják, különösen gyomorbántalmakra van jótékony hatással. Az EU-s intézkedés a méhészeket is nagyon negatívan érintené, véli a méhész szakember.
Szerinte ha kivágják az akácfákat, az nagyon sok helyi vagy vándorméhésznek jelent majd megélhetési gondokat. Ezáltal ha nem is szűnik meg a méhészkedés, de drasztikusan szabályozva lenne, és előtérbe helyeznének teljesen más típusú vállalkozásokat, ami nem biztos, hogy jövedelmező. Különösen azokra a dél-alföldi kisvállalkozókra érvényes ez Bartha szerint, akik már ráálltak, pénzt fektettek a vállalkozásukba, és az akácméz előállításából próbálnak megélni. „Káosz alakulhat ki, hiszen ezeknek az embereknek valami másban kell majd gondolkozniuk. Ugyanakkor, mint mézfelvásárló tudom, hogy az EU diktálja az árat, és nem mi. Ez van sajnos” – fogalmazott a Hargita megyei mézbegyűjtő vállalkozó.
Magyarország kiáll az akácok mellett
Bende István erdészmérnök úgy tudja, Romániában szabályozás létezik arra, hogy a homokos talajra, elsősorban a dél-alföldi vidékekre, a Duna mellé akácokat kell ültetni, a talajmegkötő hatása miatt, azonban az országban viszonylag kevés az akácos a szomszédos Magyarország állományához képest, hiszen ott jelenleg 420-430 ezer hektáron található akácerdő. Magyarországi méhész és erdészszervezetek, kutatóintézetek, a Magyar Gazdák Országos Szövetsége (Magosz) és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara akác-szövetséget hozott létre, melynek célja, hogy fellépjen a korlátozó intézkedésekkel szemben, megakadályozza, hogy az akácot kiirtsák, továbbá megvédje a méhészeket.
A Magosz kezdeményezésére a koalíciót Kárpát-medenceivé bővítenék. Ugyanakkor a Magyarországi Vidékfejlesztési minisztérium is védelmet nyújt az akácnak. “A tárgyalásokon határozottan képviseljük a Magyarország számára kiemelt gazdasági (erdészeti, faipari és méhészeti) jelentőségű akác megkülönböztetett kezelését. Ezt a magyar akác számára úgy szükséges biztosítani, hogy hazánk Európában egyedülállóan gazdag biológiai sokféleségét, turisztikai vonzerejét és az egészséges élet feltételeit is megőrizhessük, fejleszthessük.” – szögezte le közleményében a szaktárca.