Visszaigazolja a hazai közegészségügy színvonalát illető közvélekedést az a nemzetközi összehasonlító tanulmány, mely a lehetséges 1000-ből 549 pontra értékeli a romániai ellátó rendszert.

Az Európai Unió tagállamai közül Romániában a legalacsonyabb a közegészségügyi ellátás színvonala, derül ki a Healt Consumer Powerhouse legfrissebb, Euro Health Consumer Index című összehasonlító tanulmányából. Az országos egészségügyi ellátást elemző cég 2018-as adatokkal dolgozott, de azóta a helyzet számottevő mértékben nem változhatott.

Az elemzés során hat tényezőt vettek figyelembe: mennyire könnyen tudnak hozzájutni a rászorulók az egészségügyi szolgáltatásokhoz, milyen az ellátórendszer finanszírozottsága, milyen szolgáltatások állnak a betegek rendelkezésére, a betegek gyógyszerekkel való ellátottsága, a páciensek jogai és a megelőzés. A vizsgált, EU-s és unión kívüli országok közül egyetlen egy sem érte le a maximális, ezres pontszámot.

Románia legjobban az egészségügyi ellátás hozzáférhetősége terén teljesített, a lehetséges 225 pontból 175-öt ért el. A leggyengébb eredményt a betegek gyógyszerellátásának tekintetében érte el, 100-ból mindössze 33-t. Ennek a magyarázata az, hogy az elmúlt években többször is voltak súlyos ellátási nehézségek, amikor főleg a súlyos krónikus betegségekben szenvedők nehezen jutottak létfontosságú gyógyszerekhez.

Románia siralmasan teljesít az állami ellátórendszer finanszírozásának tekintetében is, a lehetséges 300 pontból csak 133-t kapott. A legjobb ellátórendszerrel Svájc büszkélkedhet, mely 893 pontot összesített, megelőzve Hollandiát (883) és Norvégiát (857).

Az első tíz

Az első tízbe szinte kizárólag észak-európai jóléti államok kerültek, Dánia, Belgium, Finnország, Luxemburg, Svédország és Izland, az egyetlen kivételt Ausztria jelenti. A 785 pontos Németországoz a 12. helyre rangsorolták. Az egykori szocialista országok közül Csehország áll a legelőkelőbb, 14. helyen, 731 ponttal. Magyarország alig előzi meg Romániát (549), 565 pontot összesített. A leggyengébb eredményt az albán egészségügyi rendszer érte el, 544 ponttal.

Idén az egészségügyi minisztérium 11,4 milliárd lejből gazdálkodik, mely összeg legnagyobb része beruházásokra és egészségügyi felszerelésekre, berendezésekre megy el. Ez a büdzsé 23 százalékkal kisebb az egy évvel korábbinál. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak 41 milliárd lej a költségvetése, ebből a személyzetet és a szolgáltatásokat fizetik.

Az egészségügyi szakemberek egyöntetű véleménye szerint ahhoz, hogy megfelelő színvonalú legyen, az állami közegészségügyi rendszer a központi költségvetés minimum 6 százalékát kellene megkapja, amire még sosem volt példa. Az EU-tagállamokban átlagban a költségvetés 9 százaléka jut az egészségügyre.