Az RMDSZ egyetért a különnyugdíjak eltörlésével, és támogatja azt is, hogy – bizonyos kategóriák kivételével – a nyugdíjasok ne dolgozhassanak a közszférában. A kormány által kilátásba helyezett intézkedésekről Csép Andrea képviselőt kérdeztük.

A képviselőház munkaügyi szakbizottságának kedden az érintett szakmák – a belügyi alkalmazottak, a katonaság, a bírák és ügyészek, a polgári repülés, a törvényhozók érdekvédelmi szervezetei – képviselőinek jelenlétében kellett volna megvitatnia a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) törvénytervezetét a speciális nyugdíjak eltörléséről. 

A szakbizottság titkára, Csép Andrea a Maszolnak elmondta: a törvénytervezet vitáját végül elnapolták februárra, hogy addigra a kormány véleményezze, s emellett számítsa ki, hogy milyen költségvetési vonzata van a speciális nyugdíjaknak. Tehát szolgáltasson adatokat arról, hogy hányan kapnak ilyen járandóságot Romániában, és ez mennyibe kerül az államkasszának. Becslések szerint jelenleg 180 ezer személy részesül különyugdíjban, aminek kifizetése 2017-ben 6,6 milliárd lejébe került az adófizetőknek.

A minap Raluca Turcan miniszterelnök-helyettes és a párt első alelnöke bejelentette, hogy a PNL támogatja a speciális nyugdíjak eltörlését, kivéve a katonákét, a bírákét és ügyészekét. Az RMDSZ javaslata az, hogy az összes speciális nyugdíjat töröljék el, vagyis a bíráktól az államelnökig mindenkinek szűnjön meg ez a külön jogosultsága. "Tehát amikor öregségi nyugdíjba mennek, mindenki megkapja majd a befizetett járulékok alapján kiszámított nyugdíjat” – jelentette ki Csép Éva Andrea, aki elő is terjesztette a módosító indítványát a szakbizottságban.

A képviselő szerint  már megszerzett jogot nehéz visszavonni, ráadásul korábban volt egy alkotmánybírósági döntés, amely szerint például a bírák jogosultak a speciális nyugdíjra. „Ha nem tudunk egyetérteni valamennyi speciális nyugdíj eltörlésében, akkor van egy másik verziónk, éspedig, hogy amelyik speciális nyugdíj nagyobb mint az államfő fizetése, annak esetében az azt meghaladó összegre 90 százalékos adót vessenek ki – magyarázta. – Nem korrekt, hogy egyesek esetében eltöröljük a speciális nyugdíjakat, mások esetében nem, ez diszkriminációt jelentene. Ezért javasoljuk, hogy töröljük el mind, de ha nem lehet, akkor a maximális adót vessék ki.”

Nem támogatják a fizetés és a nyugdíj halmozását

A kormány a nyugdíjat állami fizetéssel halmozóknak is hadat üzent, és megtiltaná a nyugdíjasoknak, hogy közalkalmazotti állásokat foglaljanak el. „Legyen világos: azokról van szó, akik negyven valahány évesen nyugdíjba mennek a rendőrségtől vagy más szervektől, a nyugdíjuk magasabb, mint az átlagnyugdíj, és emellett fizetést kapnak az állami szektorban is” – jelentette ki Ludovic Orban miniszterelnök még vasárnap.

Ezzel egyetért Csép Andrea is. „Nem helyes, hogy valaki nyugdíjasként állami fizetést is kapjon, különösen, ha kedvezményes feltételek mellett mehetett nyugdíjba, mint például a rendőrök vagy katonák. Megértem, hogy nehéz munkakörülmények között dolgoztak, s mindenféle elvárás van velük szemben, a fizikai felkészültségtől az állandó készenlétig, de ne legyen halmozható a két jövedelem” – mondta az RMDSZ-es képviselő.

Hangsúlyozta azonban, hogy nem sorolhatók ebbe a kategóriába az orvosok vagy a tanárok. „Ha az orvos elmegy nyugdíjba 65 évesen, de a szaktudására és tapasztalatára szükség van, akkor nem lehet kizárni és elvenni tőle a lehetőséget, hogy dolgozzon. Olyan szakmákról beszélünk, amelyekben nagyon fontos a tapasztalat, és ők nem 45 évesen mennek nyugdíjba, hanem 65 évesen” – érzékeltette a különbséget.

Csép szerint az egyetemi tanárok, tudományos kutatók, vagy a szakképzett pedagógusok hiányában visszahívott nyugdíjas tanítók, általános vagy középiskolai tanárok továbbra is végezhetnék a munkát, ha szükség van a tapasztalatukra, hogy a következő generációkat felkészítsék, s ők sem kedvezményt kihasználva mennek nyugdíjba.

„Például egy tiszt elmegy 45 évesen nyugdíjba, s utána mondjuk tanácsadóként kap fizetést valamelyik állami intézménynél – ez nem korrekt. Ha a magánszférának szüksége van rá, a képességeire, a felkészültségére, a tapasztalatára, ám legyen, de hogy speciális nyugdíjat és központi költségvetésből fizetést is kap, nem helyénvaló” – szögezte le Csép Éva Andrea.

A képviselő nem tudja pontosan, hogy jelenleg országszerte hányan halmozzák ily módon az állami jövedelmet. "De akár tíz, akár ötezer személy érintett, törvényhozókként meg kell határoznunk, hogy milyen elv mentén fogjuk ezt szabályozni” – tette hozzá.