Mintegy húsz Hargita megyei vízierőmű-projekt vár jóváhagyásra a gazdasági minisztérium asztalán, azonban a szakemberek szerint egyikük esetében sem készült környezeti hatástanulmány. A húszból három a védett Natura 2000-es területre tervezi az erőmű építését.

Az érdekelt önkormányzatok az újságokban meghirdetik a gyűlést, melyen megfelelő szakmai megalapozottsággal, indokolt esetben kifogást lehetne emelni a tervvel kapcsolatban. Kérni lehet a környezetvédelmi hatástanulmány elvégzését, ez azonban rendszerint elmarad, mert aki ebben érdekelt lehetne, az nem jelenik meg a gyűlésen, vagy nem él ezzel a lehetőséggel. A terveztető önkormányzat a gyűlések meghirdetésével eleget tesz a jogszabályoknak, a terv zöld utat kap, a létesítmény felépül, és az utólagos kifogásnak már nincs helye.

Fotók: Hargita Megye Tanácsa

Értesüléseink szerint az Olt folyóra Szenttamás, Szentdomokos, illetve Tusnádfürdő és Sepsibükkszád határában is épülnek vízierőművek. Hasonló tervek várnak minisztériumi jóváhagyásra Parajdon, Csíkszentgyörgyön, Lövétén, a Nagyhomoród patakon Szentkeresztbánya és Homoródszentmárton között is.

Kipusztulhat a pisztráng

Imecs István halbiológus szerint az eddig felépített törpe erőművek kötelező hallépcsői nem megfelelőek. A legtöbb esetben alig tíz centiméter széles, egy méter magas hallépcsőkön a vidéken őshonos sebes pisztráng még feljut, azonban a táplálékául szolgáló apró halak és más élőlények már nem, ezért veszélybe kerülhet az állomány.

Hallépcsőnek hívják azokat az egymás alá, lépcsősen tervezett kisméretű medencéket, amelyek a halaknak a folyóvizek felső részébe való vándorlását segítik. „A hirdetést általában az ilyen gyűlések előtt tíz nappal teszik közzé, azonban ez nem mindig elegendő ahhoz, hogy értesítsenek egy szakembert, aki a helyszínen tájékozódik, és adott esetben kéri egy hatástanulmány elvégzését” – magyarázta a szakember a maszol.ro-nak.

A költséges hallépcsőnél jóval olcsóbb megoldás lehetne úgynevezett bypass-ok, áthidalások létesítése, mondta el Imecs. Ez egy kisebb medret jelent, amely összeköti a folyóvíz gát feletti és gát alatti részét, így a halak és más vízi élőlények jóformán zavartalanul közlekedhetnének a folyó alsó és felső szakasza között.

A lakosságnak nem jut az áramból

Csíkmadarason ez év februárjában állítottak üzembe egy kisebb vízierőművet, amely már jövedelmező. Az 1,1 millió euróból épült létesítmény a beüzemelés óta már közel 19 ezer lej értékben termelt villamos energiát.

A település határában már elkezdték egy újabb hasonló erőmű építését is, ugyanis a befektető a zöldbizonylatokból befolyó összeg egy részét visszaforgatja a második létesítmény építésébe, az első erőmű által megtermelt energiáért pedig az energiaszolgáltatótól kapott pénzt, kilowattonként 17 banit.

Mészáros Csaba, a csíkmadarasi törpe erőmű ügyvezetője újságírói kérdésre azt nyilatkozta, érdemes ebbe az üzletágba fektetni, ugyanis “az energiaeladás mellett a zöldbizonylatokból is tekintélyes haszonhoz lehet jutni”.

A szkeptikus végfelhasználók szerint a megújuló energia fejlesztése egyelőre leginkább a befektető számára igazi üzlet, ugyanis a megtermelt áramot a termelőtől (magáncég) megvásárolja a szolgáltató (állami cég, azaz Electrica Rt.), és ezen túl az állam minden értékesített megawatt óra után zöldbizonylatot ad a termelőnek, amelyeket aztán az energetikai tőzsdén (Opcom) lehet tovább értékesíteni. Ráadásul a zöldbizonylatok értékét maga a felhasználó fizeti ki, ennek bizonyos töredéke ugyanis havi rendszerességgel megjelenik a számlánkon. Ilyenformán a termelő által előállított energiából megtermelt haszonból a települések csak a helyi adó formájában részesülnek, de kedvezményes árral rendelkező vagy éppen ingyenes villanyáramból nem.

A település polgármestere, Bíró László a maszol.ro érdeklődésére elmondta, a vízierőmű megfelel minden környezetvédelmi előírásnak, így a létesítményhez tervezett hallépcső is. A tervező messzemenően betartott valamennyi előírást, de a községnek is érdekében áll, hogy betartsák a játékszabályokat.

Ám az energiatermelés szabályai nem teszik lehetővé, hogy a kitermelt energiát a helyszínen közvetlen hasznosítsák, így egyelőre a települések nem élveznek semmiféle előnyt abból, hogy a vizeket erőművek népesítik be. A csíkmadarasiak is azt szeretnék, ha idővel legalább az éjszakai közvilágításra a saját vizük által termelt energiát használhatnák.