Mintegy húsz Hargita megyei vízierőmű-projekt vár jóváhagyásra a gazdasági minisztérium asztalán, azonban a szakemberek szerint egyikük esetében sem készült környezeti hatástanulmány. A húszból három a védett Natura 2000-es területre tervezi az erőmű építését.

Az érdekelt önkormányzatok az újságokban meghirdetik a gyűlést, melyen megfelelő szakmai megalapozottsággal, indokolt esetben kifogást lehetne emelni a tervvel kapcsolatban. Kérni lehet a környezetvédelmi hatástanulmány elvégzését, ez azonban rendszerint elmarad, mert aki ebben érdekelt lehetne, az nem jelenik meg a gyűlésen, vagy nem él ezzel a lehetőséggel. A terveztető önkormányzat a gyűlések meghirdetésével eleget tesz a jogszabályoknak, a terv zöld utat kap, a létesítmény felépül, és az utólagos kifogásnak már nincs helye.

Értesüléseink szerint az Olt folyóra Szenttamás, Szentdomokos, illetve Tusnádfürdő és Sepsibükkszád határában is épülnek vízierőművek. Hasonló tervek várnak minisztériumi jóváhagyásra Parajdon, Csíkszentgyörgyön, Lövétén, a Nagyhomoród patakon Szentkeresztbánya és Homoródszentmárton között is.

Kipusztulhat a pisztráng

Imecs István halbiológus szerint az eddig felépített törpe erőművek kötelező hallépcsői nem megfelelőek. A legtöbb esetben alig tíz centiméter széles, egy méter magas hallépcsőkön a vidéken őshonos sebes pisztráng még feljut, azonban a táplálékául szolgáló apró halak és más élőlények már nem, ezért veszélybe kerülhet az állomány.

Hallépcsőnek hívják azokat az egymás alá, lépcsősen tervezett kisméretű medencéket, amelyek a halaknak a folyóvizek felső részébe való vándorlását segítik. „A hirdetést általában az ilyen gyűlések előtt tíz nappal teszik közzé, azonban ez nem mindig elegendő ahhoz, hogy értesítsenek egy szakembert, aki a helyszínen tájékozódik, és adott esetben kéri egy hatástanulmány elvégzését” – magyarázta a szakember a maszol.ro-nak.

A költséges hallépcsőnél jóval olcsóbb megoldás lehetne úgynevezett bypass-ok, áthidalások létesítése, mondta el Imecs. Ez egy kisebb medret jelent, amely összeköti a folyóvíz gát feletti és gát alatti részét, így a halak és más vízi élőlények jóformán zavartalanul közlekedhetnének a folyó alsó és felső szakasza között.

A lakosságnak nem jut az áramból

Csíkmadarason ez év februárjában állítottak üzembe egy kisebb vízierőművet, amely már jövedelmező. Az 1,1 millió euróból épült létesítmény a beüzemelés óta már közel 19 ezer lej értékben termelt villamos energiát.

A település határában már elkezdték egy újabb hasonló erőmű építését is, ugyanis a befektető a zöldbizonylatokból befolyó összeg egy részét visszaforgatja a második létesítmény építésébe, az első erőmű által megtermelt energiáért pedig az energiaszolgáltatótól kapott pénzt, kilowattonként 17 banit.

Mészáros Csaba, a csíkmadarasi törpe erőmű ügyvezetője újságírói kérdésre azt nyilatkozta, érdemes ebbe az üzletágba fektetni, ugyanis “az energiaeladás mellett a zöldbizonylatokból is tekintélyes haszonhoz lehet jutni”.

A szkeptikus végfelhasználók szerint a megújuló energia fejlesztése egyelőre leginkább a befektető számára igazi üzlet, ugyanis a megtermelt áramot a termelőtől (magáncég) megvásárolja a szolgáltató (állami cég, azaz Electrica Rt.), és ezen túl az állam minden értékesített megawatt óra után zöldbizonylatot ad a termelőnek, amelyeket aztán az energetikai tőzsdén (Opcom) lehet tovább értékesíteni. Ráadásul a zöldbizonylatok értékét maga a felhasználó fizeti ki, ennek bizonyos töredéke ugyanis havi rendszerességgel megjelenik a számlánkon. Ilyenformán a termelő által előállított energiából megtermelt haszonból a települések csak a helyi adó formájában részesülnek, de kedvezményes árral rendelkező vagy éppen ingyenes villanyáramból nem.

A település polgármestere, Bíró László a maszol.ro érdeklődésére elmondta, a vízierőmű megfelel minden környezetvédelmi előírásnak, így a létesítményhez tervezett hallépcső is. A tervező messzemenően betartott valamennyi előírást, de a községnek is érdekében áll, hogy betartsák a játékszabályokat.

Ám az energiatermelés szabályai nem teszik lehetővé, hogy a kitermelt energiát a helyszínen közvetlen hasznosítsák, így egyelőre a települések nem élveznek semmiféle előnyt abból, hogy a vizeket erőművek népesítik be. A csíkmadarasiak is azt szeretnék, ha idővel legalább az éjszakai közvilágításra a saját vizük által termelt energiát használhatnák.