Egyeztetést kezdeményez Olosz Gergely szenátor a Holzindustrie Schweighofer osztrák cégnél, mellyel eloszlatni kívánja a rendszerváltás utáni legnagyobb háromszéki befektetéshez kapcsoló „aggodalmakat és tévhiteket”. A politikus a maszol.ro-nak elmondta, a találkozón a beruházás összes érintettje elmondhatja majd a véleményét, és együtt keresik majd a megoldást arra, hogy a fafeldolgozó székelyföldi letelepedésének ne legyen kárvallottja.

Amint az a befektetést beharangozó sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatón elhangzott, az osztrák céget Olosz Gergely csábította Háromszékre. A bejelentés szerint az 50 hektáros területre tervezett fafeldolgozó üzem 150 millió eurós befektetéssel készül, 650 személynek ad majd közvetlenül munkát, közvetve pedig további 2000 munkahelyet generál a térségben.

Kisvállalkozások mennek tönkre?

Ennek ellenére nem mindenki örült a befektetés hírének. A székelyföldi fafeldolgozó vállalkozásokat tömörítő Arbor szövetség nyílt levélben tiltakozott az osztrák cég tervezett székelyföldi megtelepedése ellen. A beruházás ellen emeltek szót a az erdőirtástól tartó környzetvédők, illetve Korodi Attila RMDSZ-es képviselő is.

A több mint 3000 személynek munkát adó 150 vállalkozást tömörítő Arbor szövetség aggodalma szerint az osztrák cég olyan árat kínál a kitermelőknek a székelyföldi fáért, amilyet a helyi kis cégek nem tudnak kifizetni, és ezáltal az ő megélhetésüket veszélyezteti.

„A Holzindustrie Schweighofer térhódítása Kovászna megyében nem más, mint a székelyföldi és ezen túlmenően a romániai, ma még meglévő faipari egységek tudatos csődbe taszítása és ezen vállalkozások alkalmazottainak a munkanélküli irodákhoz való átirányítása" - fogalmaz nyílt levelében az Arbor igazgatótanácsa.

A fafeldolgozók szövetsége emlékeztet, hogy az osztrák beruházó bevallása szerint évente 800 ezer köbméter rönköt termelne ki, és ehhez 600 személyt alkalmazna. „A Romániában késztermékeket gyártó faipari vállalkozásoknál jelen pillanatban ez a 800 ezer köbméter rönk elvonása 13 300 munkahely megszűnését eredményezi" - áll a nyílt levélben.

Az Arbor szövetségbe tömörült cégek az osztrák beruházás azonnali leállítását, a rönkök és a fűrészáru exportjának megszüntetését, és egy olyan törvénytervezet kidolgozását sürgetik, amely előírja, hogy az erdőtulajdonosok a meghirdetett és értékesített rönkmennyiségből elsősorban a késztermékeket előállító vállalkozásokat szolgálják ki.

Korodi Attila Hargita megyei képviselő egyetért az Arbor álláspontjával. Az MTI-nek elmondta, három éve dolgoznak azon, hogy a Holzindustrie Schweighofer ne tudjon Hargita megyében megtelepedni. Azt is hozzátette, egy olyan jogszabály megalkotására keresik a megoldást, amely szerint nagyobb adót lehetne kiróni azokra a cégekre, amelyek feldolgozatlan fát szállítanak el a fa kitermelésének a térségéből.

Olosz: nincs ok aggodalomra

Olosz Gergely a maszol.ro-nak elmondta, még soha nem hallott az Arbor szövetségről, a Kovászna megyei fafeldolgozó vállalatok részéről pedig semmilyen jelzést nem kapott arról, hogy kenyerüket féltenék. „Nem hallottam egyetlen egy tiltakozót sem akkor, amikor egy másik fafeldolgozó üzem létrejött Brassóban. Meglep, hogy ha Kovászna megyébe épül üzem, akkor tiltakoznak, ha máshova, akkor nem ellenkezik senki” – jelentette ki, értésünkre adva: szerinte a tiltakozás oka, hogy az osztrákok helyi gazdasági érdekeket sértenek.

A szenátor szerint a kisebb háromszéki fafeldolgozó cégeknek nem kell aggódniuk amiatt, hogy alapanyag nélkül maradnak az osztrák beruházó jelenléte miatt. „Arra kell törekedni, hogy a fafeldolgozás integrált rendszerként működjön Háromszéken. A beruházónak lehetősége van arra is, hogy felvásároljon félkésztermékeket, vagy arra is, hogy a megvásárolt famennyiségből juttasson vissza azoknak, akik fafeldolgozásával foglalkoznak. Meg fogjuk találni a megoldást arra, hogy ezeknek a vállalkozóknak is rendelkezésre álljon az a famennyiség, amiből tudnak dolgozni és meg tudnak élni” – magyarázta.

Olosz szerint a háromszéki erdőket sem kell félteni az osztrákoktól. Emlékeztetett arra, hogy a létrehozandó üzem kapacitása 800 ezer köbméter fa évente, és a beruházó pontosan tudja, hogy a székelyföldi megyékből mekkora mennyiségre számíthat, s a hiányzó mennyiséget máshonnan fogja pótolni. „Azt senki sem gondolja komolyan, hogy itt minden erdőt letarolnak. Ezt olyan politikusok mondják, akik eddig csak ígérték a munkahelyeket, de nem tettek semmit” – jelentette ki.

A szenátor emlékeztetett arra is, hogy Kovászna megyében tervezett erdőgazdálkodás folyik, az erdőkitermelés a törvényben előírt üzemterv alapján történik.„A beruházó nem csak a törvényt szegné meg, hanem a saját jövőjét veszélyeztetné, ha erdőirtásba kezdene. Arról nem beszélve, hogy a döntés az erdőtulajdonosok kezében van. Más helyettük nem vághatja ki az erdőt” – fogalmazott. Fontos információnak nevezte, hogy Kovászna megyében az erdőnövekedés évente negyven százalékkal nagyobb a kitermelt mennyiségnél.

Korodi Attila álláspontjára reagálva kijelentette: politikustársának joga van a véleménynyilvánításra, és megérti a képviselő aggodalmát. „Tudom, hogy Korodi Attila korábban egy szövetkezeti rendszerre is tett javaslatot, és azt mondom, ha van egy ilyen javaslata, akkor el kell indítania. Ha már három éve lobbizik az osztrákok Hargita megyei letelepedése ellen, akkor meg is kellett volna már valósítania javaslatát” – jegyezte meg.

Olosz a munkahelyteremtésen és a Kovászna megyében keletkező adótöbbleten túl a  befektetés egyik legnagyobb előnyének nevezte, hogy a „több tízezer” háromszéki erdőtulajdonos jobb áron értékesítheti a faanyagot. „Az osztrákok Sepsiszentgyörgyhöz legközelebbi üzeme eddig Szászebesen volt. Vagyis 250 kilométerről szállították ottani gyárukba a háromszéki alapanyagot. Ha itt megépül az üzem, akkor a több tízezer erdőtulajdonost nem terhelik a szállítási költségek, és ez a pénz a zsebükben maradhat” – magyarázta.

 „A pénznek nicsenek érzelmei”

Bagoly Miklós fafeldolgozó vállalkozó, a Kovászna Megyei Vállalkozók Egyesületének (ASIMCOV) elnöke a maszol.ro-nak elmondta, az osztrák nagyüzem betelepedése a térségbe valóban átrendezheti a munkaerőpiacot az ágazatban. Megerősítette: a Schweighofer által beígért 650 munkahely maga után vonhatja 6-8000 munkahely megszűnését, mivel a kisebb, falusi fűrészüzemek elesnek a nyersanyagtól.

Mint megtudtuk, a Schweighofer most átlagban 200-230 ezer köbmétert fát szállít Székelyföldről évente, amit két gyárában, Szászsebesen és Rădăuțion dolgoznak fel. Ebben a helyzetben szerinte még jó is, hogy Kovászna megyében telepedik meg az üzem. „Ha már úgyis megveti a lábát, akkor még mindig jobb, hogy legalább az adója Kovászna megyében maradjon” - magyarázta Bagoly.

Elmondta, tárgyalásban vannak a Schweighofer vezetőivel arról, hogy a feldolgozott fűrészárut ne kizárólagosan a külföldi piacra irányítsák, hanem a hazai, elsősorban a térségben működő bútorgyárak kedvezményesen juthassanak nyersanyaghoz. Bagoly szerint létezik olyan közös érdek, ami lehetővé tegye a megállapodást.

A vállalkozó szerint ez esetben is a piazgazdaság törvényei érvényesülnek. „A pénznek nicsenek érzelmei” – jelentette ki az ASIMCOV elnöke.