Az RMDSZ a dialógus útján próbálja rendezni az ország régiós átszervezésének problémáját, de ha a tárgyalások nem vezetnek eredményre, és a magyar közösség érdeke azt kívánja, akkor más szervezetekkel összefogva tiltakozó megmozdulásokra is sor kerülhet – jelentette ki sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatóján Borbély László.

Az RMDSZ politikai alelnöke szerint a háromszéki polgármesterekkel való találkozóján arról tárgyaltak, hogy a 2014-2020-as időszakban miként tudják eredményesen lehívni az európai uniós pénzeket. Az RMDSZ-nek van elképzelése – emlékeztetett –, hiszen tavaly októberben az Erdély 2020 nevű 35 oldalas dokumentumot benyújtották az EU-alapokért felelős miniszternek. Jövő héten javasolják majd a kormánynak, hogy szervezzenek érdemi tárgyalást az uniós alapok lehívásáról és a régióátszervezésről.

„Az RMDSZ három éve terjesztett be törvénykezdeményezést arról, hogy a jelenlegi nyolc helyett alakítsanak ki 16 régiót, és arról is van elképzelésünk, hogyan működtessük a kisebb régiókat” – mondta Borbély László.

Beszámolt arról, hogy pénteken, Kolozsváron, az RMDSZ önkormányzati tanácsainak együttes ülésén is tárgyalnak a régiósításról, illetve jövő héten nyilvánosságra hoznak három szakmai elemzést, amelyek rámutatnak a jelenlegi régiók működésképtelenségére. „Azt érezzük, hogy nem decentralizációt terveznek, hanem recentralizációt” – mondta a politikus, aki példaként említette azt a törekvést, hogy az egészségbiztosító pénztárat régiós szinten központosítsák.

Az RMDSZ szakembereinek elemzései arra mutatnak rá, hogy a jelenlegi régiók gazdag megyéi tovább gazdagodtak, míg a szegény megyék leszakadtak. Ezért kisebb régiók kellenek, amelyek megfelelő módon tudják lehívni az uniós pénzalapokat, és kezelni tudják infrastruktúrájukat. Borbély szerint az RMDSZ egy régióban látná Kovászna Hargita és Maros megyét, és ez nem etnikai alapú régiós elképzelés, hiszen ha az lenne, akkor Maros megye fele és Kovászna megye kétharmada lenne része a régiónak.

Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester kifejtette: a régióknak a szabad társulás elve alapján kellene kialakulniuk, akkor lennének működőképesek. A sepsiszentgyörgyi elöljáró szerint ha három olyan megye alkot egy régiót, ahol az egy főre eső bruttó nemzeti össztermék (GDP) alacsony, több felzárkóztatásra szánt uniós alapot tud lehívni, ha viszont gazdag megyékkel kerülnek egy régióba, akkor csökken a lehívató összeg.