Székelyföldön a magyar legyen a második hivatalos nyelv – többek között ezt javasolja majd az alkotmánymódosítás szakmai és közvitáját lebonyolító Alkotmányozó Fórumban Varga Attila alkotmányjogász, akit az RMDSZ javasolt korábban szakértőként a testületbe.

Javaslata természetesen nem ebben a megfogalmazásban hangzik majd el. A volt RMDSZ-es képviselő a maszol.ro-nak elmondta, szerinte az alkotmányban szerepelnie kell majd egy olyan cikkelynek is, amely szerint azokban a közigazgatási egységekben, ahol ötven százalék fölötti egy adott kisebbség lakossági aránya, az illető kisebbség nyelve második hivatalos nyelvként működjön.

„Ezt egyébként lehetővé teszi a Kisebbségi és Regionális Nyelvek Európai Chartája. Nyilván nem sérülne ezzel a román nyelv hivatalos jellege, de például a Székelyföldön a magyar lenne a második hivatalos nyelv" – magyarázta az alkotmányjogász.

A szakember emellett valamilyen megfogalmazást találna arra, hogy az autonómiához való jog is bekerüljön az alkotmányba. „Nem föltétlen úgy, hogy az autonómiához való jog, hanem a nemzeti identitást érintő kérdésekben való döntéshozatali jog biztosítása. Ennek lehet egy olyan megfogalmazása is, ami a területi autonómiára utal" – mondta a volt képviselő.

Varga Attila szerint a székely zászló körül történtek kapcsán felmerült benne, hogy a közösségi szimbólumok szabad használatának a jogát is külön kellene rögzíteni a módosított alaptörvényben. „A közösségi szimbólumok részei a nemzeti identitásnak, és a román alkotmány jelenleg is biztosítja úgymond a nemzeti, etnikai, vallási identitáshoz való jogot. Elvileg nem is kellene külön megfogalmazni a nemzeti szimbólumok használatának jogát, de a székelyzászló-cirkusz is bizonyítja, hogy erre szükség van" – fogalmazott az alkotmányjogász.

A volt képviselő szerint az Alkotmányozó Fórumban is tárgyává kell tenni az alaptörvény egyes cikkelyét, amely szerint Románia nemzetállam. Megjegyezte, jogilag „nagyon problémás" a cikkely módosítása, mert az alkotmány 112. paragrafusa módosítási tilalom alá vonja a nemzetállam meghatározást. „Ezt akkor lehetne megtenni, ha a politikusok is egyetértenének abban, hogy új alkotmányt fogadunk el. Ettől függetlenül a kérdést továbbra is fel kell vetni, mert rengeteg érvünk van arra, hogy miért anakronisztikus, nem helyénvaló nemzetállamról beszélni Romániában a 21. század elején" – magyarázta.

Varga Attila azt szinte kizártnak tartja, hogy a módosított alkotmány a már meglévő – elsősorban az anyanyelv használatával kapcsolatos – kisebbségi jogokat csorbítsa. „Ennek nagyon rossz üzenete lenne, elsősorban külföld fele. Nem szokás egy demokráciában alapjogokhoz hozzányúlni" – szögezte le. Hozzátette, még olyan körülmények között is, hogy az RMDSZ-nek alig van öt százaléka a felduzzasztott parlamentben, lát arra némi esélyt, hogy ezek a jogok bővüljenek, és javaslatainak egy részét az Alkotmányozó Fórumban figyelembe vegyék.

Ha azonban el is fogadnák az Alkotmányozó Fórumban Varga Attila javaslatait, még nem biztos, hogy ezek a módosított alkotmányba is bekerülnek, mert a végső szó a parlamenti alkotmánymódosító bizottságé. „Az Alkotmányozó Fórum csak a szakma és a civil társadalom javaslatait fogalmazza meg. Ezeket a javaslatokat vagy felhasználja a parlamenti bizottság, vagy nem. Nincs semmiféle kötelezettsége arra, hogy a javaslatainkat figyelembe vegye" – mondta a volt képviselő.

A Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) marosvásárhelyi ülésén tartott beszédében Kelemen Hunor is utalt arra, hogy az alkotmány Romániát nemzetállamként meghatározó első cikkelyének megváltoztatását egy másik paragrafus tiltja. „A kiegészítését viszont nem tiltja” – tette hozzá. Ezért az RMDSZ továbbra is azt javasolja, hogy az új alkotmány ismerje el államalkotó tényezőkként a kisebbségben élő nemzeti közösségeket. Kelemen Hunor szerint a most zajló alkotmánymódosítási folyamatban az RMDSZ-nek azt is kell szorgalmaznia, hogy az anyanyelvhasználati jogok is alkotmányos védelmet kapjanak.