A román nyelv iránti lojalitás törvényének kezdeményezője, Valer Marian nem tudott olyan konkrét esetet mondani a maszol.ro-nak adott interjúban, amikor a magyarok megtagadták az állam nyelvének használatát hazai közintézményekben. A szatmári szociáldemokrata szenátor tagadja, hogy nacionalista és magyarellenes volna.

Erdei D. István Szatmár megyei képviselőtársa azzal vádolta önt keddi napirend előtti politikai nyilatkozatában, hogy a magyar közösséget sértő kijelentéseket tett. Ezt hogyan kommentálja?

Milyen politikai nyilatkozatban?

Abban, amit felolvasott a parlamentben, és amelynek szövegét román és magyar nyelven a sajtónak is kiküldte.

Ja, igen. De hát Erdei tagadja, hogy ilyen nyilatkozatot olvasott volna fel a parlamentben.

Pedig ez a nyilatkozat létezik, az RMDSZ-es képviselő román és magyar nyelven is szétküldte a sajtónak. Ebben arra kéri önt, hogy mondjon le a nacionalista, nemzeti gyűlöletre buzdító beszédekről a kölcsönös tisztelet és párbeszéd javára.

Mi a legnagyobb tisztelettel és megbecsüléssel viseltettünk a magyar polgártársaink iránt, és ennek az a bizonyítéka, hogy a szatmári kiválóságok gáláján az 53 díjazott közül 23 magyar volt. Az RMDSZ által korábban a közigazgatásba kinevezett személyeket megtartottuk, az RMDSZ megtarthatta a megyei tanács alelnöki tisztségét, és a városháza, illetve a megyei tanácsnak alárendelt vállalatok élére tett embereit is. Annak idején, amikor az RMDSZ volt hatalmon a megyében, 12 évig csak mutatóba neveztek ki románokat ezekre a posztokra.

Újságírókat lökdösött és fenyegetett. Valer Marian szociáldemokrata szenátort egy évvel ezelőtt a román sajtóban pellengérre állították, miután egy utcai sajtótájékoztatójáról szó szerint elkergetett egy újságírónőt, egy másikat pedig sértegetett és rendőrségi módszerekkel vallatott. „Menj az anyádhoz haza. Akarod, hogy a fülednél fogva rángassalak el? Nem hívtalak a sajtótájékoztatómra, nincs keresnivalód itt. Hagyd el a helyszínt, mert ha nem, hívom a rendőrséget. Menj a járdára! Ott van a te helyed, a járdán!” – mondta a politikus az egyik szatmári lap tudósítójának. Az esetről készült felvétel megtekinthető itt.

Vasárnapi sajtótájékoztatóján hevesen támadta a Szatmár megyei magyar polgármestereket és általában a megye magyar közösségének elöljáróit. Miért?

Hát, hogy is mondjam, zavart minket, hogy az RMDSZ-es polgármesterek és magyar szakemberek hozzájárultak egy négy nyelven írt irredenta kiadvány terjesztéséhez, amelyet a Jobbik adott ki.

Kik konkrétan azok a polgármesterek, akik ezt a kiadványt terjesztették?

Hát például Nagykároly polgármestere.

Támadta a Szatmár megyei tanfelügyelőség vezetőségét, mert és engedélyezte, hogy egy általános iskola felvegye Bem József tábornok nevét. A lengyel tábornok személye miért zavarja?

Bem József nevéhez negyvenezer román paraszt halála fűződik, ezt a román és magyar történészek egyaránt tanúsíthatják. Tartsuk tiszteletben egymás érzékenységét. Nem lehetett volna választani egy híres magyar író vagy akár olyan tábornok nevét, aki nem ölt románokat? Ez nem zavart volna, higgye el.

És az miért zavarta, hogy – amint a sajtótájékoztatóján hangoztatta – a svábok deportálására megemlékező rendezvényen, a német nyelven zajló római katolikus misén nem köszöntötték románul?

Rendben, a liturgia német nyelven zajlott. Ám a mise után volt egy találkozó a kultúrotthonban, melyen részt vett a prefektus és a megyei tanács elnöke is, és itt sem köszöntöttek minket románul. Azért mégis, a román az ország hivatalos nyelve. Schönberger Jenő katolikus püspök például sohasem mulasztott el románul mondani üdvözlő szavakat, ha egy rendezvényen részt vettek a megye hivatalosságai is.

Honnan jött az az elképzelése, hogy törvényben kérje számon a román állampolgárok román nyelv iránti lojalitását?

Pontosítanék. A lojalitás törvénye elsősorban arról rendelkezne, hogy vonják meg a román állampolgárságot azoktól a román nemzetiségű személyektől, akik könnyített honosítással magyar állampolgárságot is szereztek. Elsősorban a köztisztséget betöltő személyekről van szó. Amúgy sem hiszem, hogy Budapesten örülnek, ha mondjuk avasi románok fordulnak tömegével magyar állampolgárságért, mert vízum nélkül szeretnének eljutni az Egyesült Államokba. Ez ellentmondana a magyar és a román alkotmány szellemiségének egyaránt.

És magyar nemzetiségű kettős állampolgárok magyar állampolgárságát nem vonná vissza? Ez nem diszkrimináció?

A Velencei Bizottság nem talált semmi kivetnivalót a könnyített honosításról szóló törvényben, ezért nem kifogásoljuk, hogy ha romániai magyarok kérik a magyar állampolgárságot. Románia is hasonló helyzetben van a moldovai állampolgárokkal.

Ám a törvénytervezetéről mégis elmondható, hogy elsősorban a magyarok ellen szól, mert ha jól értettem, pénzbírsággal sújtaná azokat, akik intézményekben, iskolákban, gyógyszertárakban, üzletekben nem beszélnek románul. Mi történik a Székelyföldön, ahol mindenki magyarul beszél, mindenkit megbüntetnek?

Ez a rendelkezés azokról az esetekről szól, amikor közintézményekben, üzletekben a románokat nem szolgálják ki románul.

Hol nem szolgálják ki a románokat románul?

Azt szeretném, ha például Szatmárnémetiben bemegyek egy patikába, akkor románul szóljanak hozzám, hiszen mi is lehetővé tesszük a magyar feliratokat azokon a településeken, a magyar lakosság aránya meghaladja a húsz százalékot.

Értem, hogy mit szeretne, de újra megkérdezném: tud konkrét eseteket, amikor valakit nem szolgáltak ki románul?

Van egyébként Szlovákiában is egy hasonló törvény, amely bünteti azokat, akik hivatalokban nem használják az állam nyelvét.

Még egyszer kérdem: tud konkrét eseteket?

Hogyne tudnék, tudok ennél súlyosabbakat is! Tudok például etnikai tisztogatásokról is.

Mondana konkrét esetet mindkettőre?

A román nyelv használatának megtagadásáért csak bírságot szabnék ki, ám az etnikai tisztogatásért már börtön járna az elképzeléseim szerint.

Legyen szíves, mondjon konkrét eseteket is.

Hogyne. Tudok olyan magyarországi tőkéjű szatmári céget, amely csak magyar munkásokat alkalmaz. Vagy itt van a helyi közszállítási vállalat, a Transurbana esete. A vállalat igazgatója, nem jut eszembe a neve, kirúgta szinte az összes román alkalmazottat, és még a vegyes házasságúakban élőket sem kímélte.

Konzultáltam parlamenti szakértőkkel, akik szerint a törvénytervezetének semmi esélye nincs átmenni a parlamenten, nem kapja meg sem a törvényhozói tanács, sem a kormány pozitív véleményezését. Milyen esélyét látja annak, hogy elfogadják a tervezetét?

Nekem választott képviselőként alkotmányos jogom van tervezeteket előterjeszteni a parlamentben. Nem kell ehhez sem a törvényhozó tanács sem a kormány engedélye.

Pártbeli kollégáival konzultált, támogatják a javaslatait?

Nincs szükségem a kollégáim engedélyére sem.

Bizonyára tud arról, hogy nem csak Erdei István tiltakozott a parlamentben a magyarellenes kirohanásai ellen, az ön neve felmerült Kelemen Hunor és Victort Ponta, az ön pártjának elnöke közötti találkozón is. Az RMDSZ elnöke arra kérte a kormányfőt, hogy fékezze meg pártja politikusainak nacionalista retorikáját. Kereste már meg önt Victor Ponta ebben az ügyben?

Honnan veszi, hogy Victor Ponta találkozott Kelemen Hunorral?

Az RMDSZ szövetségi elnöke számolt be erről.

Nem tudok erről a találkozóról, ám sajnálom, hogy Kelemen Hunor így viszonyul ehhez a kérdéshez. Az RMDSZ elnöke ne higgye azt, hogy én megijedek attól, ha az én pártom elnökével találkozik. Azt javaslom Kelemen Hunornak, próbáljon engem jobban megismerni, ne folyamodjon ilyen taktikához.

Az semmi ismeri el, hogy retorikája nacionalista és magyarellenes? Az erdélyi magyaroknak Gheorghe Funar volt kolozsvári polgármester jut eszébe az ön nézeteiről.

Nem vagyok nacionalista. A feleségem anyja például magyar, apja román-ukrán. Akik ismernek, tudják, hogy soha nem voltam magyarellenes, kérdezzék csak meg Riedl Rudolf volt alprefektust, akivel dolgoztam együtt. A Szatmár megyei RMDSZ fiatal vezetőivel is jól egyezek, meg kell mondanom, hogy jobban, mint jelenlegi szövetségesünkkel, a liberálisokkal.