Megszülettek az első olyan felmentő, illetve jogerős ítéleteket eltörlő bírósági döntése, amelyeket a hivatali visszaélés bűncselekményét pontosító tavalyi alkotmánybírósági döntés alapján hoztak meg a bíróságok.

Kedden a kolozsvári ítélőtábla felmentett négy olyan személyt, akik az Electrica Nord Transilvania állami áramszolgáltató vállalatnál dolgoztak, és hivatali visszaélés vádja miatt állította bíróság elé őket a korrupcióellenes ügyészség 2009-ben. A Mediafax hírügynökség felidézi, hogy első fokon a kolozsvári törvényszék börtönbüntetésre ítélte, s most másodfokon az ítélőtábla felmentette őket.

Lucian Marian, az ítélőtábla szóvivője megerősítette, hogy a verdiktet a román alkotmánybíróság tavalyi pontosító döntésével összhangban hozták meg. Ez utóbbi úgy rendelkezik, hogy a hivatali visszaélés csak akkor büntethető, ha a vádlott egy törvényt vagy sürgősségi kormányrendeletet, vagyis elsődleges jogszabályt sértett meg. A hivatali visszaélés viszont már nem minősül bűncselekménynek, ha a vádlott egy másodlagos jogszabályt (például kormányhatározatot, miniszteri vagy önkormányzati rendeletet) sértett meg.

A román sajtó hétfőn arról számolt be, hogy a gyulafehérvári ítélőtábla eltörölte azt a már jogerős ítéletet is, amelyben a Hunyad megyei önkormányzat volt jegyzőjét hivatali visszaélés miatt három év szabadságvesztéssel sújtották, mert egy önkormányzati hatáskörbe tartozó intézménynél kiírt versenyvizsga eljárásában megsértett egy kormányhatározatot. Az alkotmánybíróság tavaly júniusi döntése értelmében a törvényhez, valamint a sürgősségi kormányrendelethez képest alacsonyabb rangúnak számító kormányhatározat esetén nem áll fenn a hivatali visszaélés bűnténye.

Liviu Dragnea: lám, lám!

Liviu Dragnea, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke kedden úgy nyilatkozott: a mostani bírósági ítéletek is mutatják, hogy a kormánynak igaza volt, amikor kezdeményezte a Btk. és a perrendtartás módosítását, hiszen ennek fő indítéka a bírósági joggyakorlat egységesítése volt.

Ugyanakkor a kormánnyal szemben kritikus elemzők szerint a felmentő bírósági döntések éppen azt igazolják, hogy a bíróságoknak nem volt szükségük a kormány beavatkozására, hiszen maguk is megértették az alkotmánybíróság tavalyi pontosító döntését, és azzal összhangban alkalmazták a Btk.-nak a hivatali visszaélést szabályozó cikkelyét.