Ha a büntetőtörvénykönyvet módosító sürgősségi rendelet akár egy napig is érvényben lesz, lényegtelen, hogy utána az alkotmánybíróság alkotmányellenesnek nyilvánítja,  a parlament nem fogadja el, vagy módosítja - figyelmeztet Kádár Hunor büntetőjogász, aki megdöbbentőnek tartja a kormány eljárását. A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem oktatójával az emberek százezereit utcára szólító jogszabály hatásairól beszélgettünk. 

A kormány egy 2016. júliusi alkotmánybírósági döntésre hivatkozva módosította a Btk-t. Érvelése szerint a taláros testület a hivatali visszaélés meghatározását nyilvánította alkotmányellenesnek. Voltaképpen miről szól ez az alkotmánybírósági határozat, amire a kormány hivatkozik?

Az alkotmánybírósági határozat gyakorlatilag egy kifejezést egyértelműsít. A Btk.-ban a hivatali visszaélésnél az a megfogalmazás szerepel, hogy az a köztisztviselő követ ilyen bűncselekményt, aki egy jogügyletet rosszul, tévesen (mod defectuos) hajt végre, megkárosítva ezzel az állampolgárokat.  A taláros testület megállapította, hogy ez a kifejezés tágan értelmezhető, így ki kell cserélni a törvényellenesen, vagyis a jogszabályokkal ellentétesen kifejezésre. 

Csakhogy a sürgősségi kormányrendeletben nem a taláros testület határozatának tettek eleget, hanem a bűncselekmény tartalmát módosították. Egyértelmű, hogy az alkotmánybírósági határozat valójában kifogás a kormány kezében, hogy a bűncselekmény tartalmát teljes mértékben módosítani tudják. 

Hogyan módosította a kormány a hivatali visszaélés bűncselekményének tartalmát?

A bűncselekményt leszűkítették azokra a hivatali visszaélésekre, amelyek esetén az okozott kár meghaladja a 200 ezer lejt. Ez azt jelenti, hogy azokban az esetekben, amikor a kár 200 ezer lej alatt van, a hivatali visszaélés nem minősül bűncselekménynek. A 200 ezer lejnél kisebb anyagi kár mindössze polgárjogi konfliktust generál, amelyben a megkárosított állami intézmény perbe hívhatja a köztisztviselőt. 

Ennek a hatásai nagyon látványosak. Ha a kormányrendelet hatályba lép, és akár egy napig is érvényben lesz, lényegtelen, hogy utána az alkotmánybíróság alkotmányellenesnek nyilvánítja, vagy hogy a parlament nem fogadja el, vagy módosítja. Hogy miért? Mert a jogszabály kedvező büntetőjogi törvénynek minősül, és gyakorlatilag dekriminalizálja azokat a hivatali visszaéléseket, amelyeknél a kár kisebb mint 200 ezer lej, és amelyeket már elbíráltak, vagy amelyek éppen elbírálás alatt állnak, vagyis az összes büntetőjogi eljárás meg fog szűnni az érintett személyekkel szemben. 

Magyarán: nem lesz büntetőjogi következménye annak, ha hivatali visszaéléssel valaki megkárosította 200 ezer lejnél kisebb összeggel az államot és ezzel az állampolgárokat. Nem kerülhetnek börtönbe, nem kaphatnak felfüggesztett börtönbüntetést, nem lesz priuszuk stb. Csak anyagi, azaz polgári következménye lehet az említett hivatali visszaélésnek, a vagyonukat végre lehet hajtani egy bírósági határozat alapján, ha majd perbe hívja őket az illető intézmény, az állam. Eddig az okozott kár összege nem volt feltétele a büntetőjogi felelősségrevonásnak. 

Az sem mellékes, hogy mindezt sürgősségi kormányrendelettel oldották meg.

Természetesen. Így nem esik a jogszabály például az államelnöki hivatal jóváhagyási eljárása alá, ellentétben a parlament által meghozott törvényekkel. Ha törvénnyel történt volna a módosítás, rögtön elakad az államelnöknél. Nagyon jól tudták, ha a kormányrendelet akár egy napra is hatályba lép, lényegtelen, hogy utólag mi történik vele: azok a személyek, akik érint a kormányrendelet, élhetnek ezzel a kedvező büntetőjogi jogszabállyal. 

Amit még a kormányrendelet lényegesen módosított: csak azoknak a hivatali kötelességeknek az elmulasztása vagy törvényszegő végrehajtása számít bűncselekménynek, amelyeket törvény, kormányrendelet vagy sürgősségi kormányrendelet szabályoz. Eddig a Btk. általában vett jogszabályról beszélt, egy olyan gyűjtőfogalomról, amelybe sok-sok jogi norma, például a miniszteri rendelet is beletartozik. A módosítással a kormány gyakorlatilag korlátozta a bűntetőjogi felelősségrevonás lehetőségét azokra az esetekre, amikor a végre nem hajtott, vagy törvényszegőn végrehajtott feladatot törvény, kormányrendelet vagy egy sürgősségi kormányrendelet írja elő. Bármilyen más jogszabályban szereplő feladatnak, kötelességnek a végre nem hajtása , vagy törvényszegő végrehajtása nem generál büntetőjogi következményt. A hivatali visszaélés alkalmazási hatáskörét duplán szűkítették le.

Ezeket a látványos módosításokat nem kérte az alkotmánybíróság. Mindenki, aki ért a büntetőjoghoz, átlátja ezeknek a módosításoknak a célját. Nem hogy nem kérte az alkotmánybíróság, hanem egyenesen törvényellenesek ezek a módosítások. A hivatali visszaélés bűncselekményének meghatározását a parlament módosíthatja egy bonyolult procedúra alapján. 

Egy módosítás szerint nem számít hivatali visszaélésnek vagy bűnpártolásnak, ha ezeket a bűncselekményeket egy köztisztségviselő valamilyen jogszabály (act normativ) kibocsátásával, jóváhagyásával vagy elfogadásával követ el. Ezt is kérte az alkotmánybíróság? Igaz-e, hogy ha a sürgősségi rendelet életbe lép, akkor ennek a rendeletnek a kidolgozói sem vonhatók büntetőjogi felelősségre e módosítás miatt?

Ezzel a módosítással igen, magukat akarják fedezni, és nem, nem kérte az alkotmánybíróság. Ez a módosítás azért került bele, mert ha utólag kiderül, törvényellenesen fogadták el a rendeletet, mert például nem tartottak be procedurális lépéseket, akkor ne minősüljön hivatali visszaélésnek. A korrupcióellenes ügyészséghez több feljelentés is érkezett már arra vonatkozóan, hogy a kormány tagjai ennek a rendeletnek az elfogadásával nem tartottak ki bizonyos procedurális lépéseket, és ez hivatali visszaélésnek minősül. Ha a rendelet hatályba lép, az eljárást ellenük meg kell szüntetni. 

Hogy ezt leszámítva mit jelent a gyakorlatban ez a módosítás? Ha mondjuk én mint polgármester nem tartok be egy kormányrendeletben rögzített szabályt, és kibocsátok egy okiratot, amely ezzel ellentétes, bűncselekményt követtem el. Viszont ha egy kormánytag egy olyan rendelet bocsát ki, amely egyértelműen törvényellenes, az már nem hivatali visszaélés. Mert a szöveg úgy szól, hogy akkor nem minősül bűncselekménynek, ha valamelyien általános érvényű jogszabályról van szó, ha viszont egy olyan határozatról van szó, amely csak egy adott állampolgárcsoportra vonatkozik, már bűncselekmény.  

A másik megdöbbentő módosítás, hogy a gondatlanságból elkövetett hivatali visszaélést egyszerűen hatályon kívül helyezték. Ha egy köztisztségviselő gondatlanságból bármilyen mértékű kárt okoz, nem bűncselekmény. 

Van esély arra, hogy a sürgősségi kormányrendeletet még a hatályba lépése előtt "kivonják a forgalomból"?

Van. Többen már az alkotmánybírósághoz fordultak. Ami talány, hogy a sürgősségi kormányrendeletbe miért került be az a bizonyos tíz nap, amellyel kitolták a rendelet hatályba lépését. Jogilag nem magyarázható az, ha egyszer sürgősségi, akkor miért várhat tíz napot. Másrészt, ha kitűnik egyértelműen, hogy ezzel ők bizonyos magas rangú köztisztségviselőket fel akartak menteni a büntetőjogi felelősség alól, miért hagytak tíz napos lehetőséget az alkotmánybíróságnak arra, hogy hatályon kívül helyezze a rendeletet. Nagyon furcsa, hiszen ebből az tűnik ki, hogy egyszerre nagyon ravaszak és nagyon buták azok, akik ezt megcsinálták.