Bejelentette pénteken a nép ügyvédje, hogy az alkotmánybírósághoz fordul a büntető törvénykönyvet és a büntető perrendtartást módosító sürgősségi kormányrendelet ügyében.

"Úgy döntöttem, alkotmányossági kifogást emelek a 2017/13-as sürgősségi kormányrendelet ellen. Ezt pár percen belül elküldöm az alkotmánybíróságnak" - mondta sajtónyilatkozatában Victor Ciorbea. 

Az ombudsman ezt eredetileg nem akarta megtenni arra hivatkozva, hogy nincs illetékessége, illetve csak azt követően emelhet alkotmányossági kifogást, miután a rendelet hatályba lépett. A héten Klaus Johannis államfő személyesen is felkereste Ciorbeát, hogy meggyőzze az ellenkezőjéről. Az elnök arra hivatkozott, hogy volt már erre precedens. Ciorbea elmondta, nem ismert minden előzményt és részletet, amikor szerdán úgy nyilatkozott, hogy nincs illetékessége az alkotmánybírósághoz fordulni.

Ezek a nép ügyvédjének kifogásai

Ciorbea kifejtette, elsősorban azért emelt alkotmányos kifogást, mert nem indokolt sürgősségi kormányrendelttel módosítani a büntetőtörvénykönyvet és a -perrendtartást, ugyanis nem áll fenn olyan sürgető jogi helyzet, amely indokolttá tenné ezt. Közölte, a kormány egy uniós irányelvre hivatkozik a rendeletben, de annak alkalmazási határideje 2018. április 1., így van elég idő, hogy a parlamentben vitassák meg a módosításokat. Felidézte, az alkotmánybíróság korábbi döntéseiben megállapította: sürgősségi rendelet elfogadása akkor indokolt, ha Románia ellen kötelezettségszegési eljárást indít Brüsszel, de rámutatott, hogy ez a helyzet sem áll fenn.

 Ciorbea a rendelet ellen tartalmi kifogásokat is megfogalmazott. Szerinte túl általános az a megfogalmazás, hogy a hivatali visszaélést akkor lehet büntetni, ha 200 ezer lejnél nagyobb kár keletkezik, illetve ha egy jogi vagy magánszemély "súlyos kárt" szenved. Mint mondta, a rendelet nem tisztázza, mit ért a törvényalkotó a súlyos kár kifejezés alatt, ami bizonytalanságot és kiszámíthatatlanságot idéz elő.

Emellett a rendelet szerint a hivatali visszaélés csak törvények és sürgősségi kormányrendeletek megsértése esetén válna büntethetővé. Az ombudsman szerint ez azt jelentené, hogy a kormány egyszerű rendeleteinek, a miniszteri rendeleteknek, valamint az önkormányzati határozatoknak a megsértése nem lenne büntethető, ami ellentmond az alkotmánybíróság korábbi döntéseinek - magyarázta Ciorbea. Hozzátette: az alkotmánybíróság korábban leszögezte, a törvény szót a tágabb jelentésében kell értelmezni, aminek ki kell terjednie valamennyi törvényre, rendeletre, önkormányzati határozatra.

A CSM és Johannis is lépett, de másképp

Victor Ciorbea bejelentése azért fontos, mert sürgősségi rendeleteket közvetlen módon csak a nép ügyvédje támadhatja meg az alkotmánybíróságon. Így esély van arra, hogy a jogszabályról még a február 10-i hatályba lépése előtt döntsön a taláros testület.

Korábban a Legfelső Bírói Tanács (CSM) és Klaus Johannis államfő is az alkotmánybírósághoz fordult. Arra hivatkoztak, hogy a sürgősségi rendelet alkotmányos természetű jogi konfliktus eredményez az államhatalmi ágak között. A CSM és az államfő beadványa azonban nem szigorúan a sürgősségi rendelet tartalmára vonatkozik, és alkotmányjogászok szerint az alkotmánybíróság jó eséllyel elutasíthatja.