Jogi bizottság: maradhat Borbély és Dobre mentelmi joga
A képviselőház jogi szakbizottsága nem tartja indokoltnak Borbély László és Victor Paul Dobre mentelmi jogának megvonását, amit a legfőbb ügyészség kér. A két volt tárcavezető ügyében kedden az alsóház plénuma mondja ki a végső szót.
Hétfőn a jogi bizottság tagjai 15-2-es arányban döntöttek úgy, hogy nem indokolt Borbély és Dobre mentelmi jogának megvonása. „Nem találtunk olyan elemeket az ügyészek által beterjesztett iratcsomóban, ami a mentelmi jog megvonását indokolttá tenné. A két volt tárcavezető részt vett a testület ülésén, és előadta álláspontját” – közölte Florin Iordache, a jogi bizottság alelnöke.
A testület tagja, Máté András képviselő Borbély mentelmi jogának megőrzése mellett szavazott. "Az ügyészek az iratok szerint 60 tanút hallgattak ki, s egyik vallomásában sincs semmilyen bizonyíték arra, hogy Borbély László bűncselekményt követett volna el. Jogállamban nem indulhat ellene bűnvádi eljárés" – nyilatkozta a maszol.ro-nak az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője.
Mint ismeretes, Borbély László volt környezetvédelmi miniszter ellen az Országos Korrupcióellenes Igazgatóság (DNA) kezdeményezett vizsgálatot befolyással való üzérkedés, valamint hamis vagyonnyilatkozat-tétel miatt. Az RMDSZ politikai alelnöke április 5-én mondott le miniszteri tisztségéről, és leszögezte: határozottan visszautasít minden alaptalan vádat, és reméli, hogy sikerül bebizonyítania ártatlanságát. A jogi bizottság április 10-én jóváhagyta a Borbély László elleni bűnvádi vizsgálat beindítását, a plénum azonban május elején visszaküldte az ügyet a testületnek.
Victor Paul Dobre volt tárca nélküli közigazgatási miniszter mentelmi jogának megvonását a választói névjegyzék ügyében kérte a ügyészség.
A volt tárcavezetőt hivatali visszaéléssel vádolja a Legfelsőbb Ügyészség, amiért Ioan Cărbulea államtitkárral közösen arra utasította Constantin Manoloiut, a lakosság-nyilvántartási hivatal vezetőjét, készítse el azt az iratot, amely szerint a hivatal nem tudja vállalni a felelősséget a választói névjegyzékben szereplő állampolgárok számának hitelességéért és pontosságáért. E dokumentum a belügyminisztériumtól az alkotmánybírósághoz került, amely augusztus 31-ére halasztotta a népszavazás érvényességéről szóló döntést.