Maros Megye Tanácsa csütörtökön elutasította, Kovászna Megye Tanácsa pedig elfogadta a  székelyföldi fejlesztési régió létrehozását szorgalmazó népszavazás kiírásáról szóló RMDSZ-es határozattervezetet. Így ha a prefektus nem támadja meg a döntést, Háromszéken december 8-án referendumot tartanak.

Maros Megye Tanácsának ülésén elsőként Kelemen Márton frakcióvezető kért szót, aki elmondta, örvend, hogy végre érdemben beszélhetnek a népszavazásról, Maros megye kilátásairól, ugyanakkor sajnálatosnak tartja, hogy a politikai pártok nem tartották fontosnak egyeztetni ebben az ügyben.

„Fel akarjuk emelni a hangunkat azért, hogy Maros megye ne vesztes legyen, hanem erős régióként foglalhassa el helyét Románia térképén. Nem mindegy, hányan és kik ülünk az asztal körül, ahol azt a képzeletbeli tortát el kell osztani. Mindent meg kell tennünk, hogy a továbbiakban ne legyünk mi a kis testvér. Ehhez partnereket keresünk minden Maros megye sorsát figyelemmel követő politikai párttal” – mondta Kelemen.

A teremben ülő RMDSZ-es polgármesterek, önkormányzati képviselők megtapsolták a frakcióvezetőt, akinek felszólalását Vasile Filimon beszéde követte. A demokrata-liberális frakcióvezető úgy fogalmazott, örvend, hogy „felébredtek” az RMDSZ-esek, ugyanakkor a határozattervezetet nagyon erős kampányfogásnak tartja. Azt rótta fel a magyar tanácsosoknak, hogy annak idején Dorin Florea polgármester több kezdeményezését elutasították, a város érdekében szervezett nyilvános vitáról távolmaradtak. „Mit tettek a városért? Semmit. És akkor én mit tegyek? Örüljek, hogy végre felébredtek, és Marosvásárhelyt régióközpontnak javasolják? Nem értek egyet önökkel” – mondta a politikus.

Hasonlóan fogalmazott Vasile Boloș szociálliberális tanácsos is, aki azt rótta fel az RMDSZ-nek, hogy elutasították 2011 júniusában a megyék megszüntetésére vonatkozó referendumról szóló határozattervezetet.  „Az ellen nincs kifogásunk, hogy szabadon fejezze ki a lakosság a véleményét politikai vagy gazdasági kérdésekben, de azt csakis a törvényes keretek között teheti meg. Ezért az USL-csoport határozott nemet mond”– mondta a tanácsos.

Hozzászólt a vitához Lokodi Edit Emőke tanácselnökhelyettes, Szász Izolda önkormányzati képviselő, Sófalvi Szabolcs, Marosszentgyörgy polgármestere, Simon István kerelőszentpáli polgármester, Péter Ferenc szovátai polgármester, Peti András Marosvásárhely alpolgármestere. Mindannyian azzal érveltek, hogy még több európai uniós pénz lehívása a tét.

Végül tizennégyen szavaztak igennel (köztük a 13 RMDSZ-es tanácsos), egy önkormányzati képviselő tartózkodott, a többség azonban nemmel szavazott, így a határozattervezet megbukott.

Hargita megyében november 27-én döntenek a népszavazásról szóló határozattervezetről. Borboly Csabától megyei tanácselnöktől megtudtuk, azért halasztották a döntést, mert „betonbiztosak” akarnak lenni abban, hogy a határozatban nem lehet majd formai hibákat találni. Ennek érdekében jelenleg is zajlik a referendumot támogató aláírások ellenőrzése. Borboly elmondta, fenntartja azt a korábbi javaslatát, amely szerint ha a prefektus elgáncsolja a népszavazást, akkor „nem hivatalos” referendumot kellene tartani Hargita megyében. 

Igent mondtak Háromszéken

A háromszéki önkormányzat csütörtökön elfogadta a székelyföldi fejlesztési régióról szóló népszavazás kiírását. Hosszas vita után a testület RMDSZ-, MPP- és EMNP-frakciója 26 képviselőjének támogatásával és a Szociál-Liberális Szövetség (USL) 4 tanácsosa ellenszavazatával eldőlt, hogy december 8-án referendumot szerveznek Kovászna megyében.

Tamás Sándor tanácselnök javaslatára módosították a Kovászna megyei lakosság számára feltett kérdést, amely úgy hangzik: „Egyetért-e azzal, hogy Kovászna megye Hargita és Maros megyékkel együtt egy fejlesztési régiót alkosson, Marosvásárhely központtal?”.

A határozattervezet vitája Antal Árpád, sepsiszentgyörgyi polgármester román nyelvű felszólalásával kezdődött, aki kifejtette: elsősorban a román közösséget és annak képviselőit szeretné meggyőzni, hogy a kezdeményezés minden itt élő ember érdekét szolgálja. Arra kérte az USL tanácsosait, hogy szavazzák meg a határozatot, hiszen az pozitív üzenet lenne Bukarest és a lakosság irányába.

Kifejtette, hogy a Kovászna, Hargita és Maros megyék által alkotott fejlesztési régió tétje a térség közigazgatásának hatékonysága, a döntések így közelebb kerülnének a lakossághoz. Antal Árpád szerint számokra lefordítva, a három megyéből álló fejlesztési régió a jelenleginél 180 millió euróval több uniós pénzforrást tudna lehívni. Ha marad a jelenlegi hatmegyés fejlesztési régió, akkor Kovászna, Hargita és Maros megye ennyi pénzt veszít, mert a fejlettebb Brassó és Szeben megyék elszívják előlük a pénzeket. A következő uniós költségvetési ciklusban Kovászna megye számára 40-50 millió euróval több pénzt tudna lehívni, ami hatalmas összeget jelentene a megyének, amiből infrastruktúrát lehetne építeni és munkahelyeket teremteni.

Hozzászólásában Kulcsár Terza József, a Magyar Polgári Párt (MPP) frakcióvezetője az EMNP-s tanácstagokhoz fordult kérésével. Elmondta: tudja, hogy Toró T. Tibor, a néppárt elnöke pótcselekvésnek minősítette ezt a népszavazást, de arra kéri az EMNP tanácsosait, hogy mégis szavazzanak igennel, hiszen vannak helyzetek, „amikor a néphez kell fordulni”.

Válaszként Bedő Zoltán, az EMNP tanácsosa kifejtette: nem tartja jónak a feltett kérdést, hiszen pártja meglátása szerint a történelmi Székelyföld autonómiájáról kellene referendumot kiírni, nem a fejlesztési régiókról. „Nem azért, mert Kulcsár kolléga megkért rá, fenntartásokkal ugyan, de mi is megszavazzuk a tervezetet” – fejtette ki Bedő Zoltán, aki szerint azért voksolnak igennel, mert Liviu Dragnea miniszterelnök-helyettes néhány napja hazudott Strasbourgban, amikor azt állította, hogy a romániai magyar közösség egyetért a kormány régióátszervezési tervével.

Ezt követően az USL, liberális párti tanácsosa, Cziprián-Kovács Lóránd kifejtette: a népszavazás kiírása a demokrácia szabályai szerint jogos és törvényes lépés, ezért szeretett volna igennel szavazni, azonban ezt nem teheti meg, mivel nincs meggyőződve a Kovászna, Hargita és Maros megyékből álló régió gazdasági életképességéről. Szerinte Háromszéknek inkább Brassó megyével kellene egy régióba kerülnie. Hozzátette, pártjával való előzetes egyeztetés során arra jutottak, hogy az itt élő román közösség nem kapott megnyugtató válaszokat és garanciát arra, hogy az esetleges Székelyföldi régióban nem éri őket olyan gazdasági és kulturális elnyomás, mint amilyenre a magyar közösség panaszkodik Bukaresttel szemben.

Válaszul Antal Árpád kifejtette: a hazai tudományos szakemberek és a kormányzat is belátta, hogy a jelenlegi fejlesztési régiós berendezkedés csődöt mondott, a gazdag megyék, a fejlesztési pólusok elszívták az uniós pénzeket a szegényebb megyék elől.  Szerinte a problémát pontosan Brassó megye jelenti, hiszen abban a megyében magas az egy főre eső nemzeti össztermék (GDP), ezért ha Kovászna és Hargita megye vele egy régióba kerül, kevesebb pénzt kaphat, mintha a vele egy fejlettségi szinten lévő Maros megyéhez tartozna. Ami a román közösség fele nyújtott garanciákat illeti: Antal Árpád szerint jogos a feltevés, és tárgyalni kell a románok kulturális autonómiájáról és román közösség képviselőinek részvételéről az adminisztrációban.

Sabin Calinic Szociáldemokrata Párti (PSD) tanácsos is inkább a Brassóval egy régió mellett foglalt állást. Kifejtette, hogy a szomszédos megyének fejlett az ipara és infrastruktúrája, miközben nem lehet tudni, hogy a 60.000 sepsiszentgyörgyi miből is él valójában. Antal Árpád válaszul arra kérte a tanácsost, hogy ne hasonlítsa össze Sepsiszentgyörgyöt Brassóval, ahogyan Brassót se lehet összehasonlítani Béccsel. Sepsiszentgyörgyöt a vele egyforma hazai városokkal kell összehasonlítani, és akkor kiderül, hogy fölényesen vezet, mondta a polgármester.

A vitákat követően a Kovászna megyei tanács elfogadta a határozatot, amely szerint december 8-án népszavazást szerveznek, erre a célra a megyei költségvetésből 300.000 lejt szánnak. Tamás Sándor, háromszéki tanácselnök szerint a határozatot még csütörtökön elküldik a prefektúrára, illetve pénteken közzéteszik a médiában. Törvény szerint az elfogadásától számított 20 napon belül lehet megszervezni a referendumot, ez idő alatt meg kell alakítani a választási bizottságot, ki kell nyomtatni a szavazólapokat.

Tamás Sándor szerint sokat dolgoztak a határozat tervezeten, hogy jogilag, formailag ne találjanak hibát benne, ezért meglátása szerint – bár egyesek a tartalmával nem értenek egyet – dokumentum jogilag megalapozott. A tanácselnök nem mert jóslatokba bocsátkozni arról, hogy a prefektúra megtámadja vagy sem a tervezetet, hiszen a törvény tíz éve lehetőséget ad ugyan erre, de régiós szintű népszavazást még nem kezdeményezett senki. „Ez fontos választóvonal, egy új korszak, hiszen 120.000 aláírással támogató megalapozva élnek egy olyan eszközzel, amely Európában bevett szokás, és Európa azt gondolja, hogy az emberek véleménye elsődleges” – fogalmazott a politikus.