Magyarellenes hangulatban zajlott kedden a képviselőház emberjogi és kisebbségügyi bizottságában a március 15-ét hivatalos ünneppé nyilvánító törvénytervezet vitája, ezért kicsi az esélye, hogy a szerdai plénumbeli szavazáson megkapná a döntő ház támogatását – számolt be a Maszolnak Benkő Erika, a szakbizottság RMDSZ-es tagja.

Az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharc kitörésének napja, március 15. hivatalos ünneppé nyilvánítását még 2017-ben javasolta az RMDSZ, de a szenátusban elutasították a kezdeményezést, sőt „népharag” zúdult a romániai magyarságra, amiért politikusai beterjesztették a tervezetet, amely szerint a magyarlakta településeken lehetőség szerint állami támogatással szervezhetnének évfordulós ünnepségeket, sőt egyes vállalatok hivatalosan is munkaszüneti napot adhatnának alkalmazottaiknak.

„Negyven percent keresztül vitáztunk erről az egy napirendi pontról. Sajnos nagyon magyarellenes volt a hangulat, a Facebook-oldalamra fel is tettem Marius Pașcan, a Népi Mozgalom Párt képviselőjének a felszólalását, aki egyébként bekérte a plénumba a tervezetet, ajánlom mindenkinek, hogy nézze meg – nekem felforrt a vérem” – mondta a bizottsági ülésről Benkő Erika.

Az RMDSZ Kovászna megyei parlamenti képviselője szerint csak három támogató szavazatot kapott a kezdeményezés: rajta kívül a szintén RMDSZ-es színekben a képviselőházba jutott Kulcsár-Terza József és a bizottság török nemzetiségű elnöke, Ibran Huszein állt mellette, tehát nagy többséggel elutasították. „Sajnos nem akadt egyetlen román vagy más nemzetiségi képviselő sem, aki nemhogy kiállt volna annak a legitimitása mellett, hogy a romániai magyarságnak lehessen nemzeti ünnepe, de nem állította le senki Pașcant, még a bizottsági elnök sem” – ecsetelte a hangulatot.

Benkő Erika számára csalódás volt a bizottsági jelentés, de Klaus Iohannis április végi magyarellenes uszítása után nem érte váratlanul. „Az államfő kinyitotta Pandora szelencéjét, és most az összes vérmes nacionalista úgy látja, hogy elérkezett az idejük, a magyarokat lehet szapulni, és emiatt egy olyan hangulat alakult, többek között nálunk, a bizottságban is, hogy magyar ügyeket már senki nem mer támogatni, nehogy rájuk fogják, hogy velünk együtt »árusítják Erdélyt»” – mondta a politikus.

Iohannis Erdély kiárusításáról szóló, az Országos Diszkriminációellenes Tanács által a magyar nyelv és a magyar közösség ellen gyűlöletkeltőnek minősített nyilatkozata után a közigazgatási törvénykönyv kisebbségjogi fejezeteit is leszavazták a parlament mindkét házában, sőt a trianoni békediktátum évfordulóját törvénnyel tették hivatalos ünneppé Romániában. Ebbe a sorba illeszkedik a március 15-e ünneppé nyilvánítása kapcsán felerősödő magyarellenes beszéd.

„Minden héten találnak valamit, ami fájó vagy negatív üzenettel bír a magyar közösségre nézve. Legalábbis Iohannis kirohanása után azt tapasztaltuk a parlamentben, hogy minden héten elővettek valamilyen tervezetet, amivel ütni tudtak rajtunk, és szerintem ezen a héten sem lesz másképp” – jósolta az RMDSZ-es törvénytervezet esélyeit a plénumban Benkő Erika.