FRISSÍTVE - Az RMDSZ kérésére Magyarország hamarosan feloldja az időkorlátot a román-magyar határátkelőknél a Nyugat-Európába irányuló tranzitfolyosóin – jelentette be a Kelemen Hunor szövetségi elnökkel tartott kolozsvári sajtótájékoztatón a magyar külügyminiszter. A Maszol kérdésére Szijjártó Péter elmondta, mivel a két országban az epidemiológiai helyzet nincs egyensúlyban, egyelőre nem körvonalazódik román-magyar megállapodás a határok teljes megnyitásáról. A két politikus reflektált a közelgő Trianon-évfordulóra és a román államfő magyarellenes nyilatkozatára is. Utóbbiról Szijjártó Péter elmondta: szeretné, ha a román politikusok nem vonnák be a kampányukba Magyarországot, Kelemen Hunor pedig kijelentette: a Klaus Iohannis okozta helyzetből bocsánatkéréssel tovább lehetne lépni.

Szijjártó Péter a bukaresti kollégájával tartott kedd délelőtti találkozója után Kolozsváron az RMDSZ elnökével tárgyalt. A magyar külügyminiszter a koronavírus-járvány elején, két és fél hónapja ült legutóbb egy asztalhoz Kelemen Hunorral a Majális utcában. A szövetségi elnök beszámolója szerint a tárgyalásukon az azóta eltelt időszakot tekintették át.

Kelemen Hunor elöljáróban megköszönte Szijjártó Péternek azokat a védőfelszereléseket, amelyek az elmúlt hetekben a magyar kormány részéről az erdélyi magyaroknak és Romániának érkeztek, az RMDSZ kérésére. Emlékeztetett, hogy legutóbb, egy héttel ezelőtt 1 millió maszk érkezett Erdélybe. „Fontos, hogy a szolidaritás ilyen formában megnyilvánul, ez a támogatás senki ellen nem irányul” – jegyezte meg a szövetségi elnök.

Kelemen Hunor elmondta, arra kérte a keddi megbeszélésükön a külügyminisztert, hogy tegyék lehetővé Magyarországon a román állampolgárok számára a tranzitfolyosókon való átjárást a nap 24 órájában. Emellett tájékoztatta Szijjártó Pétert az elmúlt hetek magyarellenes hangulatáról, amit a román államfőnek az Erdély kiárusításával kapcsolatos kijelentései váltottak ki.

„Klaus Iohannis kijelentése óta azt tapasztaljuk, hogy a román politikusok egy része versenyt fut a magyarellenességben. Remélem, hogy ez nem egy maraton a részükről, hanem csak egy sprint, és hamar túl leszünk ezen is” – fogalmazott Kelemen Hunor. Megjegyezte: friss felmérések bizonyítják, hogy a többségi társadalom nem osztja az államfő véleményét, emellett a román közvélemény-formálók jelentős része is elítélte Iohannis kijelentéseit.

Kelemen Hunor közölte: az államfő úgy tudná meggyőzni az RMDSZ-t arról, hogy a nyilatkozata nem jelent bukaresti paradigmaváltást a román-magyar kapcsolatokban, ha elnézést kérne a magyar közösségtől. „Ebből a helyzetből tovább lehet lépni egy egyszerű bocsánatkéréssel. Ha az államfő azt mondaná: hibázott, meggondolatlanul nyilatkozott. De hát ennek nincs tradíciója Romániában” – jegyezte meg. Hozzátette: a román politika ugyanakkor szerdán tehet egy gesztust, és támogathatja a parlamentben, hogy március 15-ét a romániai magyar közösség napjává nyilvánítsák.

A közelgő Trianon-centenáriumról az RMDSZ elnöke azt mondta: a román és a magyar közösség a történelmet eltérően értelmezi ugyan, de nem egymás ellenségei, a múltat félre lehet tenni, a jövőbe kell nézni. „Június 4. az erdélyi magyaroknak nem lesz ünnep, mert száz évvel ezelőtt kisebbségbe szorultunk. Amikor törvénnyel akarják e napon a magyarokat ünneplésre kényszeríteni, az olyan, mintha azt kérnénk egy árva gyerektől, hogy ünnepelje meg az édesanyja halálának évfordulóját” – hangsúlyozta a politikus.

Szijjártó: Budapestet ne keverjék be a román kampányba

A magyar külügyminiszter Klaus Iohannis nyilakozata kapcsán kijelentette: Budapest azt szeretné, ha Magyarország nem lenne téma a közelgő romániai önkormányzati és parlamenti választások kampányában. Úgy vélekedett: az RMDSZ közvetítésével jó kapcsolat alakult ki a járvány idején Magyarország és Románia között, de néhány román politikus nyilatkozata „ezzel ellentétes irányba haladt".

Szijjártó Péter azt mondta: megérti, hogy a száz éve hozott trianoni döntés a román és a magyar nemzet számára teljesen mást jelenthet. „Számunkra a trianoni döntés a történelem egyik legszomorúbb pillanata, de ettől még nem kell rosszban lennünk egymással. Mi a Romániával való kapcsolatot a kölcsönös tiszteletre alapozzuk" – fogalmazott a magyar diplomácia vezetője.

Kifejtette: Budapest azt szeretné, ha Bukarest erőforrásként tekintene az erdélyi magyar közösségre, olyan erőforrásként, ami összeköti a két országot, és hozzájárul Románia teljesítményéhez. „Azt kértük, hogy segítsék az itteni magyarokat, hogy megélhessék a magyarságukat, használhassák nemzeti jelképeiket és anyanyelvüket, ápolhassák hagyományaikat" – fogalmazott a miniszter. Hozzátette: Magyarország is így tesz a területén élő románokkal.

Megemlítette: az elmúlt hetekben 55 romániai kórházba, 239 iskolába, 91 egyházi és karitatív szervezethez juttattak el a magyar kormány által adományozott védőfelszereléseket. Azt is hozzátette, hogy az óvodafejlesztési program keretében nyújtott 25 milliárd forint magyar állami támogatásból 79 új óvoda és bölcsőde épült Romániában, és 385 újult meg. A gazdaságfejlesztési programra is kitért, melyet – mint fogalmazott – Magyarország folytatni szeretne.

Beszámolt arról, hogy keddi találkozójukon Románia külügyminisztere új megegyezést kért erről a kérdésről. „Ha erre szükség van, próbáljuk minél hamarabb letárgyalni” – jelentette ki. Azt is megemlítette, hogy Teodor Meleșcanu korábbi külügyminiszterrel szóbeli megállapodásuk volt a programról.

Egyelőre nem lesz határnyitási egyezmény

A Maszol azt kérdezte meg a magyar külügyminisztertől: a Bogdan Aurescuval való keddi találkozóján körvonalazódott-e a Magyarország és Szerbia közötti megállapodáshoz hasonló egyezmény a román-magyar határ megnyitásáról? Szijjártó Péter válaszában elmondta: a román külügyminiszterrel egyelőre nem tárgyaltak a korlátozások feloldásáról, mert a két ország közötti epidemiológiai helyzet nincsen egyensúlyban.

„Remélem, hogy hamarosan lesz lehetőség arra, hogy ilyen típusú tárgyalást folytassunk Romániával is. Nekünk is az az érdekünk, hogy a határon túli magyar közösség tagjai a legszorosabb kapcsolatot tudják tartani az anyaországgal, és a határmentén élő közösségek tagjai élő kapcsolatban lehessenek” – fogalmazott a miniszter.

Szijjártó ugyanakkor bejelentette: éjféltől Magyarország, Szlovákia és Csehország megnyitják határaikat egymás állampolgárai számára. Elmondta: hétfő éjjel és kedd reggel abban állapodott meg a cseh és a szlovák kollégájával, hogy éjféltől azon magyar, szlovák és cseh állampolgárok számára teszik lehetővé országaikban való karanténmentes beutazást, akik tartózkodása a másik ország területén nem haladja meg a 48 órát.

„Mi megengedjük a szlovákoknak, hogy 48 órát Magyarországon töltsenek karanténkötelezettség nélkül, a szlovákok ugyanezt megengedik a magyar állampolgároknak. Ugyanez van cseh-szlovák vonatozásban, és ugyanez lesz magyar-cseh vonatkozásban” – részletezte a miniszter.

A közép-európai bonyolult viszonyokat jelző technikai információként tette hozzá: amikor magyar állampolgár Csehországba utazik, azt a szlovákok megengedik, azonban a visszafelé utat már nem engedik meg a saját területükön, ezért azt Ausztria felé kell majd megejteni a magyar állampolgároknak. Ugyanez a helyzet a Magyarországról hazautazó csehek vonatkozásában is.