FRISSÍTVE: Döntő házként jóváhagyta szerdán a képviselőház plénuma a büntetés-végrehajtási jogorvoslat törvényének hatályon kívül helyezését. A Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) erre vonatkozó, összevont tervezetét 272 képviselő támogatta, öten tartózkodtak a voksoláskor.

A törvényhozók elfogadták az igazságügyi miniszter azon módosító javaslatát is, amely fenntartja a büntetés-végrehajtási jogorvoslat törvényének hatályát azok számára, akiket 2012. július 24-. és a jelen törvény hatályba lépése közötti időszakban ítéltek vagy ítélnek el. Az ezután követő ítéletek esetében viszont már nem alkalmazható a „miniamnesztia”

A korábbi szociáldemokrata kormánytöbbség az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) sorozatos elmarasztalására hivatkozva vezetett be kárpótlási rendszert az emberi jogaik megsértésére panaszkodó elítéltek számára, de a jogszabály olyan „jól sikerült", hogy az elítéltek számára üzletté vált az emberi jogaikról való lemondás, büntetésük lerövidítése érdekében. Az elítéltek valósággal menekültek a korszerűsített ítéletvégrehajtó intézményektől, és büntetésük lerövidítésének reményében mondvacsinált pereket indítanak más országrészekben, hogy egészségtelen és zsúfolt börtönökbe helyezzék át őket.

A tervezet vitáján a PNL képviselője, Florin Roman rámutatott: azért kezdeményezték az elítéltek idő előtti szabadulását lehetővé tevő törvény hatályon kívül helyezését, mert az állampolgárok biztonsága mindennél fontosabb. Hozzátette, pártja februárban kezdett el dolgozni a tervezeten, addig 12 ezer fogvatartott szabadult a jogszabály alapján, azóta pedig további 12 ezer elítéltet engedtek ki a börtönből. „Ha lettek volna annyira bölcsek, hogy már akkor, februárban intézkedjenek, most nem sétálna szabadon tízezer fogvatartott. A 22 ezer elítélt közül hétezren bűnözők, erőszaktevők, és 500-an közülük azóta újabb rablásokat, gyilkosságokat követtek el" – fogalmazott.

Az USR részéről felszólaló Stelian Ion azt hangsúlyozta, hogy a büntetés-végrehajtási jogorvoslat törvényét a börtönökben uralkodó rossz körülmények jelentette valós probléma indokolta, az eredeti tervezetet azonban „elferdítették", „álcázott amnesztia" lett belőle, és „szörnyű hatást" fejtett ki.

A Népi Mozgalom Párt (PMP) képviselője, Marius Paşcan szintén a tervezet elfogadása mellett érvelt, hangsúlyozva, hogy az állampolgárok biztonsága mindenek fölött áll.

Az RMDSZ képviseletében felszólaló Szabó Ödön azt mondta, a szövetség is megszavazza a büntetés-végrehajtási jogorvoslat törvényét hatályon kívül helyező tervezetet. „Sajnos nem előzte meg hatástanulmány a törvényt, a valóság azonban rávilágított arra, hogy milyen hatásai vannak" – nyomatékosította.

Nicuşor Halici szociáldemokrata párti képviselő felszólalásában rámutatott, alakulata is megszavazza a tervezetet, ugyanakkor azonban hangsúlyozta, hogy a büntetés-végrehajtási jogorvoslat törvényébe foglalt intézkedést a Cioloş-kormány igazságügyi minisztere, Raluca Prună kezdeményezte az Emberi Jogok Európai Bíróságának egyik döntése alapján.

„Az az EJEB-határozat kimondta, hogy intézkedéseket kell hozni a büntetés-végrehajtási intézetek túlzsúfoltságának csökkentése és a börtönkörülmények javítása érdekében. A PSD volt az egyetlen alakulat, amely megoldással állt elő, ellenkező esetben óriási büntetést kapott volna Románia. Türelmetlenül várjuk, milyen megoldásokat fog javasolni a PNL-kormány erre a problémára" – tette hozzá a PSD-s törvényhozó.