Amennyiben a parlament nem szavazza meg a büntetés-végrehajtási kompenzációs jogorvoslat hatályon kívül helyezését célzó javaslatot, akkor ezt egy olyan jogszabály-tervezetbe fogják belefoglalni, amelyért felelősséget vállal a kormány – jelentette ki hétfőn Ludovic Orban miniszterelnök, a Nemzeti Liberális Párt elnöke.

A kormányfő a PNL országos politikai bizottsági ülését követően közölte a döntést, miszerint a kormány két fontos jogalkotási kérdésben felelősséget vállal: az egyik az igazságszolgáltatással kapcsolatos, a másik a hírhedt 114-es kormányrendelet „káros” következményeit fogja elhárítani.

Az igazságszolgáltatással kapcsolatos tervezet révén, amelyért a kabinet felelősségvállalásra készül, kitolnák többek közt a bírák és ügyészek korhatár előtti nyugdíjazására vonatkozó jogszabály hatályba lépésének terminusát, későbbre halasztanák kitolnák annak a jogszabálynak az életbe lépésének a határidejét, amely 2-ről 4 évre emeli a bírói státus betöltéséhez szükséges szolgálati időt, és annak a rendelkezésnek a hatályba lépését is elhalasztanák, amely értelmében kéttagúról háromtagúra növelik a bírói testületeket.

„Ezek a rendelkezések ugyanis, amennyiben nem halasztjuk el a hatályba lépésüket, azzal a kockázattal járnak, hogy az egész igazságszolgáltatási rendszer működését felforgatják” – magyarázta Orban.

„Ha a parlament nem szavazza meg a PNL indítványát, amely a büntetés-végrehajtási kompenzációs jogorvoslat hatályon kívül helyezését célozza, akkor ezt az indítványt bele fogjuk foglalni abba a törvénytervezetbe, amelyért felelősséget tervezünk vállalni” – tette hozzá a kormányfő.

Ludovic Orban szerint azért van szükség a felsorolt rendelkezések gyakorlatba ültetésének elnapolására, mert amennyiben életbe lépnének, az igazságszolgáltatási rendszerből hirtelen „eltűnne” körülbelül 2700 bíró és ügyész. Ez pedig azt vonná maga után, hogy rengeteg pert újra kellene tárgyalni, és a személyzethiány korlátozná az állampolgárok jogát az igazságszolgáltatáshoz.

A PSD megelőzné a PNL-t

A szociáldemokrata Marcel Ciolacu képviselőházi elnök vezette házbizottság megsürgette a szóban forgó jogszabály-tervezetek parlamenti vitáját, hogy a szakbizottságok mielőbb tárgyalják meg a javaslatokat, majd terjesszék szavazásra a plénum elé. A PSD-nek hirtelen sürgős lett az úgynevezett „miniamnesztia-törvény” és a speciális nyugdíjak eltörlésének a vitája, illetve a 114-es kormányrendeletben foglalt külön jövedéki adók felfüggesztése – mindaz, amit a november elején kormányra lépett, de korábban ellenzékben lévő PNL, illetve a szintén ellenzéki Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) akart feltétlenül elérni. Mindemellett a választási törvény módosítását is napirendre tűznék.

Elemzők szerint az ellenzékbe szorult PSD azt reméli, hogy jobb színben tűnik fel a választók előtt, ezeknek a törvénykezdeményezéseknek a felvállalásával, de ami talán még fontosabb, hogy áthúzhatja a kormány számításait: parlamenti vita alatt álló törvénykezdeményezésekért ugyanis a kormány nem vállalhat felelősséget, vagy nem fogadhatja el sürgősségi rendelettel – a parlamenti vitát pedig nagyon hosszú ideig elhúzhatják.

PLUS: a kormány vállaljon felelősséget a választási törvény módosításáért is

Az Igazság, Egység és Szolidaritás Pártja (PLUS) üdvözli a kormány azon tervét, hogy felelősséget vállal a büntetés-végrehajtási kompenzációs jogorvoslat hatályon kívül helyezéséért, és reményét fejezi ki, hogy a PNL-kormány ugyanígy fog eljárni a választási törvény módosításakor is – derül ki a párt hétfő esti közleményéből.

A dokumentum szerint egy igazságszolgáltatással kapcsolatos törvény kormányzati felelősségvállalással való elfogadása magában rejti ugyan a bizalmatlansági indítvány veszélyét, de ez voltaképpen nem tenne mást, mint „tisztázná a jelenlegi romániai politikai helyzetet".

A PLUS szerint a helyi kiskirályok illegitim uralmát tartja fenn az egyfordulós helyhatósági választási rendszer, ezért törvénymódosítással kétfordulóssá kell azt tenni. A PLUS-t „aggodalommal tölti el”, hogy a választási törvény módosítását a kormány nem említette azon jogszabályok között, amelyekért felelősséget tervez vállalni – olvasható a közleményben.

Eszerint a PLUS szakértői a kormány rendelkezésére bocsátanak egy törvénytervezetet, amely előírja a kétfordulós választás bevezetését a polgármesterek és megyei tanácselnökök esetében, valamint a diaszpóra parlamenti mandátumainak számának 6-ról 15-re emelését. A PLUS közleménye felidézi, hogy a kétfordulós helyhatósági választások bevezetése volt a kormány egyik ígérete a beiktatása előtti tárgyalások során.

A párt ugyanakkor továbbra is felszámoltatná az igazságszolgáltatásban történt bűncselekményeket kivizsgáló ügyészi osztályt, amely szerintük a nyomásgyakorlás eszköze lehet a bírákkal és ügyészekkel szemben. Ezért azt is kérik, hogy a kormány az igazságszolgáltatásban történt bűncselekményeket kivizsgáló ügyészi osztály felszámolását is iktassa be abba a törvénytervezetbe, amelyért felelősséget készül vállalni.