Nem módosítható az alkotmány a május 26-i, büntetőjoggal kapcsolatos népszavazás eredménye szerint olyan értelemben, hogy az alaptörvénybe foglalják a korrupcióért elítélt személyek amnesztiában vagy közkegyelemben való megtiltását – döntött csütörtökön egyhangúlag az alkotmánybíróság.

A taláros tesület indoklása szerint „nem különböztethető meg egy bűnözői csoport az alktomány álta; ez megtehető törvényalkotással, de semmi esetre sem az alktományba foglalva, mert sérti az alkotmányos jogköröket és a jogegyenlőség elvét”.

Az arra vonatkozó alkotmányódosító tervezet, megtiltsák az igazságszolgáltatással kapcsolatos törvények sürgősségi kormányrendeletek általi módosítását, illetve, hogy keterjesszék azok jogkörét, akik alkotmánybírósági óvást emelhetnek a sürgősségi kormányrendeletek ellen, zöld utat kapott a testülettől.

A kormány és az ellenzék is módosítaná az alaptörvényt

A taláros testület mind a Szociáldemokrata Párt (PSD)–Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) kormánykoalíció, mind a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) közös tervezetében azokat a rendelkezéseket kifogásolta, amelyek megtiltanák a parlamentnek és az államfőnek, hogy a korrupciós bűncselekmények elkövetőit amnesztiában részesítsék.

Az alkotmánybíróság raportőre ebben az ügyben az RMDSZ által javasolt Varga Attila alkotmánybíró volt.

A hatályos alkotmány korlátokat szab az alkotmánymódosításnak, amely nem terjedhet ki a hivatalos nyelv, az államforma vagy a nemzetállami meghatározás megváltoztatására, és nem eredményezheti az állampolgárok alapvető jogainak korlátozását.

A május 26-i európai parlamenti választásokkal egy időben tartott véleménynyilvánító népszavazás eredményének alkotmányba foglalását Klaus Johannis államfő – a referendum kiírója – szorgalmazta. A népakarat gyakorlatba ültetésére alkotmánymódosításra van szükség, ezért az két ellenzéki alakulat július elsején nyújtotta be a tervezetét. Ennek értelmében megtiltanák a korrupciós tettek miatt elítéltek amnesztiában és közkegyelemben részesítését, mint ahogyan azt is, hogy a kormány az igazságügyi rendszert érintő sürgősségi rendeleteket adjon ki.

A tervezet ugyanakkor a Nép Ügyvédje mellett az államfő, a legfelsőbb bíróság, továbbá legalább 50 képviselő vagy 25 szenátor számára is lehetővé tenné, hogy alkotmányossági kifogást emeljenek a kormányrendeletek ellen. A módosítással azt is megtiltanák, hogy a szándékosan elkövetett bűntettek miatt jogerősen letöltendő börtönbüntetésre ítélt személyek jelöltként induljanak a parlamenti, a helyhatósági, az európai parlamenti választásokon és az elnökválasztáson.

Július 2-án a kormánypártok is benyújtották alkotmánymódosító tervezetüket, gyakorlatilag ugyanezek szerepeltek benne.

A procedúra szerint az alkotmánymódósító tervezeteket újból be kell nyújtani a parlamentben, de már a kifogásolt cikkelyek nélkül.