A gyulafehérvári ígéreteket kérte számon az RMDSZ szónoka a parlament centenáriumi ülésén
Amíg a Gyulafehérvári Határozatban ígértek nem teljesülnek, az erdélyi magyarok számára nagy veszteség az, ami a románok számára a nemzeti törekvések beteljesülését jelenti – fogalmazott az RMDSZ nevében felszólaló Novák Csaba Zoltán szenátor szerdán a parlament díszülésén, amelyet a "Nagy Egyesülés" centenáriuma alkalmából tartottak.
A parlament két házának együttes ülésén az államfő mellett részt vett a két házelnök, Viorica Dăncilă miniszterelnök, a kormány tagjai, Margit hercegnő, a román korona őre, az alkotmánybíróság elnöke, a Nép Ügyvédje, egyházfők, nagykövetek és más közéleti szereplők.
Johannis innen is üzent a PSD-nek
Az elsőként felszólaló államfő rámutatott, a huszadik század eleji romániai politikai és kulturális elit példát mutatott előrelátás, elkötelezettség, áldozatvállalás terén. A Nagy Egyesülésre azért kerülhetett sor és azért bizonyult tartósnak - tette hozzá az Klaus Johannis -, mert mindenki által elfogadott jogokat és szabadságokat szavatolt.
"A jelen politikusainak - párttól vagy doktrínától függetlenül - válaszolniuk kell arra a kérdésre, hogy az elkövetkezőkben is sokat akarnak ígérni, és ebből aztán keveset váltanak valóra, vagy lesz bátorságuk és felelősségük lefektetni Románia második évszázadbeli fejlődésének alapjait" - fogalmazott az elnök.
Az államfő hangsúlyozta, az embereknek nagy elvárásaik vannak az ország vezetőivel szemben. "A román állampolgárok azt akarják, hogy a rájuk hagyott örökség szintjére felemelkedni képes kormányuk legyen, felelős, tisztességes politikusokat szeretnének, akiknek Románia érdekeit szolgáló, ambiciózus politikai célkitűzéseik vannak, nem saját érdekeiket tartják szem előtt - hangoztatta Johannis.
Az elnök ugyanakkor rámutatott, nem volt könnyű a román nép számára az elmúlt száz év, de az utóbbi évtizedekben jelentős fejlődést ért el, a centenárium pedig az ünneplés mellett jó alkalom a reflexióra, arra, "hogy feltegyük a kérdést: jó irányba haladunk-e, vagy rossz úton járunk, amely egészen máshova vezet, mint ahova el szeretnénk jutni".
Az államfő beszédében felhívást intézett a törvényhozókhoz, hogy mondjanak le azokról a törvényekről, amelyek "csak ártanak a román állampolgároknak", és az európai követelményeknek sem felelnek meg.
"Ne tegyék kockára a románság erőfeszítéseit és eddig vállalt áldozatait, amelyekkel kivívta az Európai Unió tiszteletét. Ne ártsanak a román társadalomnak olyan igazságügyi törvényekkel és büntetőjogi módosításokkal, amelyek nem összeegyeztethetők a valós demokráciával" - mondta még Klaus Johannis.
A kormányfő is idézte a Gyulafehérvári Határozatot
A romániai nemzeti kisebbségek alapvető jogait az 1918-as a Gyulafehérvári Határozat garantálta - jelentette ki beszédében a miniszterelnök. Viorica Dăncilă maga idézte a történelmi dokumentum harmadik - az együttlakó népek számára teljes nemzeti szabadságot előirányzó - pontját, amelyet az erdélyi magyarság képviselői a száz éve beváltatlan autonómiaígéretként szoktak számon kérni a bukaresti vezetőkön.
"Minden népnek joga van a maga neveléséhez és kormányzásához saját anyanyelvén, saját közigazgatással, saját kebeléből választott egyének által. Minden nép az őt alkotó egyének számának arányában kap képviseleti jogot a törvényhozó testületekben és a kormányzati szervekben" - emlékeztetett a gyulafehérvári nyilatkozat nemzeti közösségekről szóló részére a román miniszterelnök.
Dăncilă szerint a "ma is érvényes elv" arra a jogra vonatkozik, hogy a kisebbségek használhassák anyanyelvüket az oktatásban, közigazgatásban és igazságszolgáltatásban. Úgy értékelte: a gyulafehérvári elvek teljesülését igazolja az a tény is, hogy a bukaresti parlamentben 18 nemzeti kisebbség képviselői, és az RMDSZ törvényhozói is jelen vannak.
"Az általam vezetett kormány nevében garantálom minden más etnikumú állampolgárnak, hogy a továbbiakban is minden jogot és tiszteletet megkapnak, függetlenül azoktól a provokáló nyilatkozatoktól, amelyeket egyes idegen hivatalosságok intéznek időnként Románia ellen. Bármilyen etnikumúak is lennének, és bármilyen nyelvet is beszélnének, a román állampolgárok Romániához tartoznak, és nem kell megbélyegezni őket holmi külföldről érkező felelőtlen nyilatkozatok miatt" - szögezte le a miniszterelnök.
Ezért nem ünnep ez a magyaroknak
Az RMDSZ nevében felszólaló Novák Csaba, Maros megyei szenátor beszédében emlékeztetett: bár a rendszerváltás után javult a helyzet, Románia még távol áll az országban együtt élő nemzetiségek teljes egyenjogúságának a Gyulafehérvári Határozatban is rögzített megvalósításával. Úgy fogalmazott: amíg a 100 évvel ezelőtti ígéretek nem teljesülnek, az erdélyi magyarok számára nagy veszteséget jelent az, ami románok számára a nemzeti törekvések megvalósulását jelenti.
A szenátor kijelentette: párbeszédre, közös jövőképre, a többség és a kisebbség viszonyának rendezésére van szükség az országban. "Romániának egy új jövőképet kell megfogalmaznia, és ennek része kell hogy legyen a többség és a kisebbségek viszonyának mindenki számára elfogadható módon történő rendezése is" - mutatott rá az RMDSZ politikusa.
Kelet-Európa etnikai szempontból színes térségeiben nem mindenhol sikerült békés úton megoldani a kisebbségek kérdését – hangoztatta Novák Csaba Zoltán. „Mi jól döntöttünk, amikor a párbeszédet, a parlamentáris demokrácia eszközeit választottuk a konfliktus helyett. Románia egy új jövőképet kell megfogalmazzon önmaga számára, és ennek része kell legyen a többség és kisebbségek viszonyának mindenki számára elfogadható módon történő rendezése is”– zárta a beszédet az RMDSZ szenátora, arra intve többségi képviselőtársait, hogy a széthúzó nacionalista retorika helyett párbeszédre és közös tervezésre van szükség.