Alig több mint egy év leforgása alatt ugrásszerűen megnőtt a helyi gasztronómiai pontok száma Hargita megyében, míg tavaly februárban hat ilyen egységet tartottak nyilván, mára ezen pontok száma elérte a tizennyolcat, ami a növekvő érdeklődés ellenére még mindig szerénynek mondható Szeben, vagy Tulcsa megyéhez képest, ahol 38, illetve 61 működik, viszont a másik két székelyföldi megyéhez képest jól áll Hargita, hiszen Háromszéken négy, Maros megyében pedig csak három működik.

A gasztronómai pontok kialakítása Romániában 2017-ben kezdődött el a néhai Ivan Patzaichin négyszeres olimpiai és nyolcszoros világbajnok román kenus ötlete alapján. A szabályok szerint csak falusi környezetben engedélyezett ezen egységek kialakítása, igényléséhez pedig jogi személy bejegyzésére van szükség. A gasztroponton a működtető és családja dolgozhat, nem alkalmazhatnak kívülállókat.

A kezdeményezés, bár jó lehetőség a helyi termékek értékesítésére és a gasztroturizmus fellendítésére, tavaly februárig mindössze csak hatan vágtak bele ilyen pontok működtetésébe Hargita megyében, viszont azóta mintha megtört volna a jég, mert tucatnyi gasztroponttal bővült a lista.

A Helyi Gasztronómiai Pont minősítést az Állategészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Hatóság adja meg. A Hargita Megyei igazgatóság (DSVSA) vezetője, István Róbert szerint a gasztropontok olyan családi vállalkozások, amelyek a helyi hagyományos ételek népszerűsítésére épülnek. Ezek kizárólag falusi környezetben működhetnek, és a hivatalos logóval ellátott házakban a vendégek a család által frissen elkészített fogásokat kóstolhatják meg. A működés egyik alapfeltétele, hogy az ételek legalább 60 százaléka saját, helyi termelésű alapanyagokból készüljön. A bejegyzett gazdaságok az általuk nevelt állataikat feldolgozhatják, beleértve a sertést, bárányt, szárnyasokat és halat. Kivételt képeznek a szarvasmarhák és borjak, amelyeket kizárólag vágóhídon lehet levágni.

Egyszerű szabályok

A gasztropontok működtetése egyszerű, de a higiéniai előírásokat be kell tartani. A konyhának minimálisan felszereltnek, de jól karbantartottnak kell lennie, a felületek moshatók és fertőtleníthetők kell legyenek. Ivóvíz biztosítása kötelező, ha pedig kútvizet használnak, azt rendszeresen mikrobiológiai és fizikokémiai vizsgálatoknak alávetniük. Emellett szerződésben kell állniuk egy fertőtlenítő céggel, amely évente egyszer hivatalos fertőtlenítést végez. Az étkezések csoportok számára szervezhetők, egy alkalommal legfeljebb 12 főt lehet fogadni, akár naponta többször is, hisz a csoportok napi számát nem szögezték le. A bár jellegű tevékenység ugyanakkor nem engedélyezett.

Megtudtuk: a gasztropont létrehozásához az érdeklődőknek fel kell venniük a kapcsolatot a helyi állatorvossal, aki értesíti a hatósági állatorvost, ő pedig majd a helyszínen ellenőrzi a feltételeket, és segít a szükséges dokumentáció összeállításában. A folyamat egyszerű és kevés kockázattal jár.

Amennyiben minden rendben van, kiállítják a gasztronómiai pont minősítési engedélyét. Az ellenőrzések évente vagy kétévente egyszer történnek.

A kezdeti óvatosság ellenére egyre többen látnak fantáziát a gasztropontokban, és a számuk is növekszik. Ez egy kiváló kiindulópont lehet azok számára, akik szeretnék kihasználni a helyi gasztronómia és falusi turizmus nyújtotta lehetőségeket – jegyezte meg az állategészségügyi igazgatóság vezetője.

Felértékelődik a gasztropontok szerepe

Az ország különböző régióiban eltérő intenzitással terjedt el a gasztropontok rendszere, bizonyos térségekben – például a Duna-deltában vagy a Brassó megyei Bodzavám településen – már több tucat működő pont található – közölte megkeresésünkre Szabó Károly, a Visit Harghita, illetve az azt fenntartó Hargita Közösségi Fejlesztési Társulás ügyvezető igazgatója.

„Az állategészségüggyel és a mezőgazdasági igazgatósággal ösztönözzük ezt a folyamatot, képzéseket szervezünk, a már működő, általunk ismert gasztorpontok elérhetőségét pedig feltesszük a weboldalunkra, a visithargita.ro-ra, ahol részletes útmutatást is találhatnak a Helyi Gasztronómiai Pont létrehozásával kapcsolatos tudnivalókról azok, akik érdeklődnek iránta” – tájékoztatott az igazgató.

A gasztropontok nemcsak a helyi termelők számára teremtenek új lehetőségeket, hanem a turizmus fellendítésében is kulcsszerepet játszanak. A cél, hogy minél több ilyen pont jöjjön létre, és ezek közös hálózatot alkotva erősítsék egymást.

„Az érdeklődést jelenleg szerénynek tartom, de a semminél mindenképpen több, viszont lefedik a megyét, most már a megye minden tájékán van gasztropont, akárhová érkezik egy turista viszonylag a közelben talál ilyen egységet, ahová el tud menni étkezni – értékelte a pillanatnyi helyzetet Szabó Károly. Megjegyezte, hogy a gasztropontok iránt nemcsak a turisták, hanem a helyiek is érdeklődnek, a legfontosabb viszont az, hogy előre be kell jelentkezni, ha meg szeretnénk látogatni egyet.

Megtudtuk: a tervek szerint 2027-re, amikor Hargita megye lesz Európa Gasztronómiai Régiója, a gasztropontok szerepe felértékelődik a térség turisztikai kínálatában. A helyi közösségek és vendéglátók számára a gasztropontok nemcsak új bevételi forrást jelentenek, hanem lehetőséget is arra, hogy megőrizzék és továbbadják gasztronómiai hagyományaikat.

„A gasztropont nemcsak arról szól, hogy főzünk, hanem arról is, hogy megmutassuk, milyen ízek és történetek rejlenek a helyi alapanyagok mögött. Sok szempontból is jó dolog, ha jól csinálják, fantázia van benne, lehetőség annak a falun élő családnak, akik termelnek valamit, hogy azt feldolgozott formában értékesítsék, főzhessenek, jó minőségű alapanyagokból hagyományos recept alapján, olyat, amit nem talál meg a vendéglőben egy átlagos ember. Például egy finom, hurutos ángádzsábur vagy poéka levest. Nagyon sok helyi receptünk van, és aki ínyenc vagy kíváncsi ezekre, szívesen megkóstolja, a gasztroponton lehetősége lesz erre” – mutatott rá az igazgató.