Vámháború: megrendült a bizalom – értetlenül nézik a közgazdászok
Donald Trump az egész világ ellen kirobbantotta a vámháborút. Azt hangoztatja, megmenti Amerikát, a mezőgazdaságot, az acélgyártást, az autóipart a külföldi konkurenciától, ezzel leveri az árakat, sőt minden amerikai a helyi terméket vásárolja, mert a külföldi drágább lesz. Közben azonban érkeznek a válaszlépések, egyre nagyobb a káosz, a bizonytalanság. Van-e mindennek közgazdasági megalapozottsága – kérdeztük Dr. Juhász Jácint közgazdászt, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Közgazdaság és Gazdálkodástudományi karának oktatóját.
A közgazdászok értetlenül nézik, mi történik, hiszen semmilyen konkrét tanulmány vagy felmérés nem szolgál az amerikai vámpolitika alapjául, sőt minden bizonyíték arra utal, hogy ez nem egy jó út, ettől függetlenül az Egyesült Államok mégis ezen indult el, ami rengeteg kérdőjelt vet el, szögezte le a szakértő.
Száz évvel ezelőtt jelentős mértékben használták kereskedelmi eszközként a vámtarifákat, de végül arra jöttek rá, hogy minél inkább csökkentik, annál inkább fejlődik a nemzetközi kereskedelem: ennek pedig mindenki nyertese lehet: az országok arra szakosodhatnak, amihez a legjobban értenek, azt gyártják, amiben a leghatékonyabbak, mondta Juhász Jácint.
Az elmúlt száz év története azt mutatja, hogy minden alkalommal, amikor csökkentek a vámtarifák, az is jól járt, aki importált, és az is aki exportált. A tanulmányok, felmérések bizonyítják, hogy az elmúlt száz évben a vámtarifák csökkentésének csak nyertesei voltak.
Az Egyesült Államok csak úgy jöhetett volna ki jól ebből a helyzetből, ha nem robban ki a vámháború, a partnerek egyszerűen elfogadják, hogy kiveti a megemelt tarifákat, csökkentik a termelési és értékesítési költségeiket és az áraikat. Viszont ebben a forgatókönyvben annyi a „ha”, hogy senki nem gondolhatta, hogy bekövetkezik, mutatott rá az egyetemi oktató.
Elveszett a bizalom
Arra sem tud senki válaszolni, hogyan és mikor érhet véget a vámháború spirálja, közben hatalmas szakadás történt a nemzetközi kereskedelemben, hiszen eddig ezeket az üzleti folyamatokat jól körülhatárolt szabályok szerint játszotta mindenki, nem voltak nagy kilengések, taglalta Juhász Jácint.
A hektikus, kaotikus intézkedéscsomagnak gyakorlatilag naponta változnak az elemei, így már csak az biztos, hogy az Egyesült Államok szakított a megbízható politikával, helyette a fejlődő országokra jellemző kaotikus hozzáállást kezdte promoválni.
Ha ki is alakulnak az új játékszabályok, további probléma, hogy mindenkiben ott marad a félelem, hiába egyeznek meg az Egyesült Államokkal, ha bármikor felrúghatja a megállapodást. A bizonytalan gazdasági környezet pedig tovább súlyosbítja a vámháború okozta helyzetet. „Ha a vámtarifákban végül sikerül is kiegyezni, a bizalmatlanság megmarad, hiszen a bizalom pillanatok alatt elvesz, de nagyon nehezen állítható helyre” – szögezte le Juhász Jácint.
Amerikának érdeke a bizalom helyreállítása, hiszen megkérdőjeleződött a dollár világvalutai szerepe, a dollár gyorsan elértéktelenődött, a kamatai növekedtek. Ebben az évben az Egyesült Államok 7000 milliárdos kormányzati hitelt kell újrafinanszírozzon, nem mindegy hogy a kamat 3, 4 vagy 5 százalék. Ezen a vonalon is több százmillió, akár több milliárd dollárt veszíthet csak a bizonytalansági faktor miatt, mert a dollár már nem annyira vonzó mint két hónappal ezelőtt.
Morális kilengések és törvénytelenségek a háttérben
Sok morális kérdést vet el, sőt a bennfentes kereskedelemre vonatkozó törvény szerint elfogadhatatlan, ha a Trump-admisztrációhoz közel állók úgy tesznek szert nyereségre, hogy néhány órával hamarabb értesülnek arról, hogy mi történik: bevezetnek egy újabb adót, növelik a meglevőt, visszavonnak egy korábbi döntést, elhalasztják annak a bevezetését, fejtette ki kérdésünkre a közgazdász.Rámutatott, akár pár perc előny is elegendő arra, hogy a tőzsdei árfolyam-ingadozások miatt komoly pénzeket lehessen keresni. A tőzsde így működik, azonnal beépíti az árakba a piacon megjelenő információt, viszont törvények szabályozzák, hogy egy bejelentés, amilyenből sokat láttunk az elmúlt időszakban, hogyan kell megtörténjen. Ha bizonyítható, hogy valaki a bejelentés előtt rendelkezett az információval, a kereskedelme illegális, az így szerzett nyereséget el lehet kobozni.
Donald Trump a vámtarifák növelése előtt egy órával posztolt, hogy most vásároljatok, arra célozva, hogy fontos bejelentés készül, ami árnövekedést eredményezhet. Ez nem korrekt, sőt a bennfentes kereskedelemről szóló törvény értelmében illegális, szögezte le Juhász Jácint.
Elsősorban az amerikai emberek szenvedhetik meg a következményeket
A vámháború elsősorban az Egyesült Államokra veszélyes, hiszen minden kereskedelmi partnerének hadat üzent, így ennek a következményeit is száz százalékosan el kell szenvednie.
Az Európai Unió kereskedelmének 20 százaléka történik Amerikával, Kínának valóban a legnagyobb kereskedelmi partnere az Egyesült Államok, de esetében is ez 25- 30 százalékot tesz ki. A megemelt vámtarifák első elszenvedői mindig az azokat kivető ország állampolgárai, a lakosság fizeti ki, szenvedi meg a megemelt tarifákat, hívta fel a figyelmet a szakértő.
Arra is kitért, Donald Trump egyik érvelése, hogy a magas tarifák miatt hazaköltözik a termelés, de ez nem történhet meg egyik napról a másikra, a folyamat éveket vehet igénybe. Ha az a bejelentés hangzik el, hogy 2027-től emelik a vámtarifákat, lehetőség lett volna arra, hogy a termelés valóban hazaköltözzön Amerikába, és erősítse a belső gazdaságot. Ennek a bekövetkeztére sincs egyértelmű bizonyíték, de legalább logikailag helytálló. Az viszont nem logikus, és gazdaságilag sem indokolható, hogy „holnaptól” megemeljük a vámokat, egy éjszaka alatt költözzön haza a termelés.
A más kereskedelmi kapcsolatok erősödése várható
A világ többi része egyértelműen arra törekszik, hogy ha az Egyesült Államok politikája kiszámíthatatlanná vált, egymással kössenek megállapodásokat. Ha csak az Európai Unió intézkedéseit nézzük, gyors ütemben születtek a megegyezések Kínával, Dél-Amerikával, Kanadával. Mondhatunk jót és rosszat ezekről a szereplőkről, de az írott egyezmények felrúgása egyikre sem jellemző, így a más kereskedelmi kapcsolatok megerősödése várható, taglalta a közgazdász.
Meglátása szerint, a világ Amerikával kapcsolatban kivár, a Trump-adminisztráció kell a bizalmat helyreállítsa. Egyelőre mindenki óvatos, hiszen most éppen 90 napra halasztották az emelt tarifák bevezetését, de nem világos, mi lesz utána, sőt az sem kizárt, hogy ezt a határidőt is felrúgják, és korábban bevezetik a vámokat.
Románia gazdasága a sokkhatások ellenére nincs rossz helyzetben, de „nem dőlhetünk hátra”
Az Európai Unió gazdasága a Covid-járvány kirobbanása óta sérülékeny, sokkhatások érték, a termelés, az ellátási láncok akadoztak, az energiaválság jelentett kihívást. Ám ahhoz képest, „kis számlát fizetünk”, összegezte Juhász Jácint. Rámutatott, voltak ugyan problémák, emelkedett az infláció, de összességében nem történt nagymértékű recesszió.
Németország valóban a recesszió szintjén lebeg, de a plusz 0,1 százalék és a mínusz 0,1 között nem annyira érzékelhető a különbség, holott az egyik gazdasági növekedést jelent, a másik már recessziót. Nem valószínű, hogy Románia minden lakosa pozitívan élte meg a tavalyi 0,9 százalékos növekedést, példálózott a közgazdász.
Hangsúlyozta, jelenleg a stagnálás tapasztalható, sőt Romániában kevéssel jobb a helyzet, hiszen mégiscsak volt növekedés, és idénre 1,5-2 százalékos gazdasági növekedést vetítenek előre.
„Nem állunk rosszul, de nem dőlhetünk hátra, vannak problémák amit meg kell oldani, például a költségvetés-hiányt, és a gazdasági növekedés megszilárdítása is prioritás. Ezeken dolgozni kell, de a helyzet nem rossz, nem fenyeget az, hogy a gazdaság az összeomlás szélén áll, munkahelyek szűnnek meg” – részletezte Juhász Jácint.
Hangsúlyozta, limitált a mozgástér, oda kell figyelni, be kell tartani az egyezséget az Európai Unióval a kereskedelmi és az államháztartási deficitre vonatkozóan. Ha a közszférában megismétlődik a tavalyi fejetlen költekezés komoly problémák lehetnek. Egyelőre azonban a kormány kommunikációja stabil, mindenki tudatában van annak, hogy a deficit-célokat tartani kell, alkunak nincs helye. Nem kérdés, hogy a nemzetközi helyzet, a vámháború nem lehet kifogás egy lazább költségvetési politikára, mutatott rá Juhász Jácint.
CSAK SAJÁT