A felénél is kevesebbre faragtuk le az első negyedéves GDP-arányos költségvetési deficitet.

Az euróövezet GDP-arányos államadóssága 88,9 százalékon állt az első negyedév végén, meghaladva az előző negyedévi 87,7 százalékot, derül ki az Eurostat legfrissebb adataiból. Az EU egészét tekintve az arány 81,8 százalékról 82,9 százalékra nőtt. A legmagasabb arányt Görögországban (143,5 százalék), Olaszországban (138,9 százalék), Franciaországban (117,6 százalék), Belgiumban (109,1 százalék) és Spanyolországban (101,6 százalék) jegyezték föl.

Románia, 60,1 százalékos muttóval a kevésbé eladósodott tagállamok közé tartozik, s 77,7 százalékkal Magyarország is az uniós átlag alatt helyezkedik el.

2025 utolsó negyedévéhez képest 17 ország növelte, 8 pedig csökkentette GDP-arányos államadósságát. Nálunk 0,8 százalékponttal emelkedett a GDP-arányos államadósság, míg Magyarországon 3,1 százalékponttal, ami a legmagasabb érték az unióban. Ez nyilvánvalóan az Orbán-kormány választási pénzszórásának a következménye.

Ebben a tekintetben Görögország teljesített a legjobban, az államadóssága közel 3 százalékkal csökkent, de Bulgáriának és Hollandiának is sikerült számottevő mértékben lefaragnia belőle.

Éves összevetésben sokkal rosszabbul állunk, 4,3 százalékponttal nőtt az államadósságunk. Ennél gyorsabban csak Finnország (5,5 százalékpont), Lengyelország (4,8 százalékpont) és Bulgária (4,5 százalékpont) eladósodottsága nőtt.

A költségvetési hiány alakulásának a tekintetében a legjobbak voltunk az unióban. Az Eurostat 3,6 százalékos negyedéves költségvetési hiányt számolt Romániában, ami a felét sem éri el az előző negyedévi 7,5 százaléknak. Ekkora csökkenést, 7,2 százalékról 3,4 százalékra, rajtunk kívül csak Szlovákia ért el.

A GDP-hez viszonyított legnagyobb államháztartási hiány Bulgáriában (7,6 százalék), Magyarországon (6,6 százalék) és Lengyelországban (5,9 százalék) volt, ellenben Ciprus és Írország 4,4, illetve 2,4 százalékos többlettel zárta az elős negyedévet.