Cseke Attila: Újragondoljuk a megakadt uniós beruházásokat
Az európai uniós alapokból finanszírozott beruházások kiértékelését kérte Romániától az Európai Bizottság. A fejlesztési minisztérium álláspontja szerint azok a beruházások, amelyeknél már megvan a kivitelezési szerződés és a munkálatok folyamatban vannak, folytatódnak. Ugyanakkor a még el nem kezdett projektek esetében, ahol a közbeszerzési eljárások is elakadtak, egyszerűbb lehet elállni a folytatástól.
Az európai uniós programok esetében a kormány nem alkalmaz olyan kritériumrendszert, amely a beruházások kivitelezésének előrehaladottságához kötné a finanszírozást, mivel az Európai Bizottság nem kérte ezt – nyilatkozta a Maszolnak Cseke Attila fejlesztési miniszter.
„A Bizottság azt kéri tőlünk, hogy alapos értékelést végezzünk, amit mi meg is tettünk. A saját értékelésünk alapján úgy gondolom, hogy a fejlesztési minisztérium perspektívái kedvezők. Vannak olyan problémák, amelyek esetében egyszerűbb döntéseket lehet hozni, például azoknál a beruházásoknál, amelyeknél már most látszik, hogy 2026 június végéig nem befejezhetők.”
A miniszter példaként hozta fel az energiahatékony és környezetbarát nZeb plusz programot amelynek keretében környezetbarát lakásokat építenek fiatal tanügyi és egészségügyi dolgozóknak.
Az alapanyagárak jelentős növekedése miatt a jelenleg elszámolható 794 euró/négyzetméteres költségvetés messze elmarad a piaci 1200-1500 euró/négyzetméteres áraktól. „Ez komoly kihívást jelent a kisebb önkormányzatok számára, amelyek pénzügyileg nem képesek biztosítani a hiányzó önrészt” — fejtette ki Cseke Attila.
A miniszter szerint azoknál a beruházásoknál, amelyek még nem kezdődtek el, és csak a jóváhagyás fázisában vannak, érdemes lehet elgondolkodni a leállításon, mivel fizikailag lehetetlen lenne a megvalósításuk 2026 júniusáig. „Azok a beruházások folytatódnak, ahol már megvan a kivitelezési szerződés, és a munka folyamatban van” — magyarázta a tárcavezető.
Ez a legégetőbb és legsürgetőbb kihívás – tette hozzá Cseke Attila. „A többi projekt esetében nincs ekkora gond, mert 2022-ben nemcsak a források 100 százalékára kötöttünk szerződést, hanem 130 százalékra. Ennek köszönhetően van egy kis tartalékunk, hiszen jóval több beruházásunk fut, mint amennyi a 100 százalékos szinthez szükséges. Ez a 2022-es döntés akkor is helyesnek bizonyult, és most, 2025–26-ban különösen nagy segítséget jelent számunkra.
Hangsúlyozom, számunkra a legfontosabb cél az, hogy a minisztérium kapacitását maximális szinten tartsuk, és képesek legyünk megfelelő eredményeket felmutatni. Emellett meg kell oldanunk a strukturális finanszírozási problémákat is. A forrásaink nagyrésze visszatérítendő – állami hitel –, amely az államháztartási hiányt terheli, tehát korlátozott és nem elegendő a 2025-ös igények fedezésére. A célunk az, hogy ezeket a forrásokat vissza nem térítendő támogatásokra váltsuk át, így biztosítva a szükséges pénzügyi keretet, hogy teljes erőbedobással dolgozhassunk minden településen, legyen az kicsi vagy nagy. Ez a PNRR strukturális problémája, és ha sikerül megoldani, akkor az elmúlt másfél év során összegyűlt lemaradást gyorsan ledolgozhatjuk” – mondta a miniszter.
Mint arról írtunk, jelentős lemaradással kapta vissza 2024-ben az RMDSZ a fejlesztési minisztériumot. December végén, az európai uniós alapok lehívási aránya 15 százalékos volt, március közepére sikerült elérniük a 27 százalékot.
Cseke Attila hangsúlyozta, az RMDSZ csapata bizonyított. „Ahhoz azonban, hogy a magyar közösség továbbra is élhessen a kormányzati eszközeivel, meg kell nyernünk az államelnök-választást. Ha ez nem sikerül, a kormányzati eszközök rövid időn belül veszélybe kerülnek, ez teljesen világos mindenkinek. Az elmúlt húsz évből látható, hogy az új államelnök mindig saját többséget alakított ki, ahogyan Traian Băsescu és Klaus Iohannis időszakában is történt. Ha az új államelnök nem lesz a mi jelöltünk, akkor olyan politikai többség formálódhat, amelyből az RMDSZ-t és a magyar közösséget kizárhatják”- hívta fel a figyelmet a miniszter.
CSAK SAJÁT
.jpg)
