Önkormányzati költségvetések és minisztériumi prioritások: mi lesz a kisebb településekkel?
Miközben az önkormányzatok még dolgoznak költségvetéseiken, sokakban felmerül a kérdés: vajon a kormányzat inkább a nagyvárosi beruházásokra koncentrál, vagy a kisebb települések fejlesztése is napirenden marad? Cseke Attila fejlesztési miniszter szerint az állami finanszírozású beruházások esetében egyértelmű kritériumrendszert állítottak fel, amely biztosítja az átláthatóságot és a kiszámíthatóságot.
A helyi önkormányzatok egy részénél még folyamatban van saját költségvetésük kidolgozása, amelyben valamennyien a beruházásokra helyeznek nagy hangsúlyt. Ugyanakkor számolniuk kell azzal is, hogy a fejlesztések finanszírozását a kormány jól meghatározott kritériumrendszer alapján hagyja jóvá.
Marcel Ciolacu miniszterelnök néhány héttel ezelőtt, a Romániai Községek Szövetségének közgyűlésén kijelentette, a minisztériumoknak újra kell gondolniuk szervezeti és működési struktúrájukat, hogy a helyi hatóságokkal és településekkel való kapcsolat – különösen az országos helyreállítási terv (PNRR) miatt – prioritást élvezzen. A kormányfő szerint 2025 és 2026-ban kell a legtöbb beruházást végrehajtsák Romániában, és a PNRR-t kell előtérbe helyezni.
A Maszol megkeresésére Cseke Attila fejlesztési miniszter közölte: nincs különbség a nagyobb és a kisebb települések között, minden olyan állami beruházásra biztosítják a pénzügyi keretet, amely legalább 80 százalékban elkészült.
„Mindenki tudja, hogy minden hónapban milyen napokon tud fizetni a minisztérium, milyen beruházásokat tekintünk prioritásnak, és itt nincs különbség nagyobb vagy kisebb települések között. Minden olyan beruházásra, amely minimum 80 százalékos kivitelezés alatt áll, mindegy, hogy milyen finanszírozású – állami beruházásról beszélünk – a fejlesztési minisztérium, ebben az évben biztosítja a pénzügyi keretet, hogy be tudjuk fejezni” – mondta Cseke Attila.
A tárcavezető hangsúlyozta, ami könnyebben befejezhető, illetve közelebb van ahhoz, hogy átadják a helyi önkormányzatnak, a helyi közösségnek, azokra megtalálták a pénzügyi forrást, és mindegyiket be tudják fejezni. „Az már a helyi közösség, a helyi önkormányzaton múlik, hogy ez meg is történjen” - tette hozzá.
A minisztérium biztosítja a finanszírozást olyan beruházásokra is, ahol a kivitelezési arány nem érte el a 80 százalékot – például a Saligny közberuházási programban – viszont azok, amelyeknél világosan látszik, hogy nem készülnek el 2025-ben nem élveznek – első körben – prioritást. „Minden, ami befejezhető ebben az évben, arra a pénzügyi keret meglesz, és ez garantálva van” – nyomatékosította a tárcavezető.
Uniós források: felgyorsították a lehívásokat
A minisztérium nem csupán az állami forrásokat, hanem az uniós támogatásokat is igyekszik hatékonyan kihasználni. Cseke Attila elmondta, nem abban az állapotban kapták vissza a minisztériumot, ahogy átadták amikor az RMDSZ kikerült a kormányból.
„'23 júniusában a Fejlesztési Minisztérium az első kettő-három között volt minden számadat alapján, ami az országos helyreállítási alapot illeti. Most pedig, december végén, 15 százalékos lehívási aránnyal vettük át a minisztériumot, március közepére sikerült elérnünk a 27 százalékot. Három hónap alatt visszaállítottuk a minisztérium kapacitását”– tájékoztatott Cseke Attila.
A politikus közölte, Tánczos Barna pénzügyminiszterrel, Marcel Boloşsal, az európai uniós alapok tárcavezetőjével és a miniszterelnökkel a strukturális problémák megoldásán dolgoznak, erről szólnak az Európai Bizottsággal való tárgyalásaik is. „Anélkül, hogy előremennénk, hiszen itt a végleges döntés nem született meg, azt gondolom, hogy van jó perspektíva arra, hogy az országos helyreállítással meglegyen a kellő finanszírozásunk ebben az évben, és a folyamatban lévő beruházásokat tudjuk finanszírozni 2025-ben” – tette hozzá Cseke Attila fejlesztési miniszter.
CSAK SAJÁT
.jpg)
.jpg)
.jpg)
