Ellentétben azzal, amit Washington állít, az amerikai áruk mintegy 75 százaléka mostanáig vámmentesen érkezett az Európai Unióba.

Kapkodták a fejüket a közgazdászok, amikor Donald Trump bejelentette, hogy mekkora vámmal sújtja az Egyesült Államokba érkező importot, válaszul azokra az adóterhekre, melyekkel a kereskedelmi partnerek a piacukra érkező amerikai termékeket terhelik. A gazdasági szakemberek csodálkozásának oka az volt, hogy egyes esetekben, az amerikai elnök által emlegetett, más államok által alkalmazott vámok köszönőviszonyban sincsenek a valósággal.

Donald Trump hangsúlyozta, hogy mivel „kedvesek”, hozzávetőleg csak a felét vetik ki annak, amivel a külkereskedelmi partnerek alkalmaznak az amerikai termékekre. Így az USA piacára érkező uniós termékek után mostantól 20 százalék vámot kell fizetni, mivel Európai Unió 39 százalékos vámtarifát alkalmaz, legalábbis Trump szerint.

A 39 százalékos uniós vám azonban csak az amerikai elnök fejében létezik, a valós érték jóval kisebb. Az Európai Bizottság által közzétett legfrissebb, 2023-as adatok szerint, az amerikai áruk közel 75 százaléka adómentesen érkezik az EU-ba. A teljes uniós importot tekintve ez az arány 60 százalék alatt van, vagyis az amerikai exportőrök viszonylag kedvezményezett helyzetben vannak az EU viszonylatában. Az Európai Unió nagyobb arányban terheli vámmal a japán, a kínai és az indiai importot is, mint az amerikait.

Az Egyesült Államokban gyártott gépkocsik uniós vámtarifája 10 százalék, míg az ott értékesített EU-s járművek után mostantól 25 százalékot kell fizetni.

Valójában az állítólagos külföldi vámtarifák kiszámításakor a Fehér Ház olyan tényezőket is figyelembe vett, mint a valutaárfolyamnak a külkereskedelemre gyakorolt hatása, illetve az USA és az adott állam külkereskedelmi mérlege.

Az EU-ra kivetett 20 százalékos vám nem számít magasnak, hiszen Kína esetében 34 százalék a tarifa, India és Svájc esetében pedig 26, illetve 36 százalék. Trump hazájának stratégiai szövetségeseit sem kímélte: Izraelre 17, Japánra 24, Dél-Koreára 25, míg a Fülöp-szigetekre 17 százalékos vámot vetett ki.

Az sem igaz, hogy a külkereskedelmi partnereket az azok által alkalmazott vámok felével sújtanák, mivel egy sor állam (Nagy-Britannia, Új-Zéland, Szaúd-Arábia, Ausztrália stb.) esetében 1-es szorzót alkalmaztak.

Mint más témák esetében, Donald Trump a vámok ügyében is ellentmondásosan kommunikált, magyarán össze-vissza beszélt. A kommunikációjában sokáig a külkereskedelmi mérlegen volt a hangsúly, hogy a vámok, úgymond az USA exportját hivatottak egyensúlyba hozni a jóval nagyobb importjával. Ennek kapcsán szó volt róla, hogy azon országok, melyekkel az Egyesült Államoknak külkereskedelmi többletük van, amilyen például Ausztrália, mentesülhetnének a vámok alól, amiből végül semmi sem lett.

Kapcsolódó

Övön aluli ütést jelenthet a hazai kohászat számára Trump 25 százalékos importvámja

Tavaly 400 millió euró értékben szállítottunk vas- és acélárut az Amerikai Egyesült Államokba.

export vám védővám vámháború acélipar Donald Trump

Az USA nem tartozik Románia legfontosabb külkereskedelmi partnerei közé, az oda irányuló exportunk értéke kevéssel haladja meg a 2 milliárd eurót. A most bevezetett vámok azonban közvetve is hatnak majd ránk, negatívan, mivel várhatóan visszavetik majd a termelést az EU legnagyobb gazdaságaiban, ahová a kivitelünk zöme irányul.