A Székelyföldet is magába foglaló régióban közel 400 ezer ember otthonában nincs vezetékes víz.

A tavalyi év végén 14,782 romániai lakos élt a vízhálózatra rákötött lakásban, 76 578-cal több, mint egy évvel korábban, derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) legfrissebb adataiból. Ez a létszám a lakosság 77,6 százalékának felel meg. Mindez azt jelenti, hogy 4,273 millió hazai lakos otthona még mindig nincs rácsatlakoztatva a vízhálózatra.

A vezetékes víz Bukarestben és a vonzáskörzetének számtó Ilfov megyében a lakosság 97,9 százalékához jut el, a Moldva déli megyéit és Dobrudzsát lefedő dél-keleti régióban pedig a 89,8 százalékához. A lefedettség az észak-keleti (53,6 százalék) és a Havasalföld-Dél (70,7 százalék) régióban a legalacsonyabb. A Székelyföldet is magába foglaló központi régió 2,289 millió lakójából 1,890 milliónak volt közműből származó csapvize a tavalyi év végén.  

Tavaly 3,053 milliárd köbméter vizet használtunk fel, 914,538 millió köbméterrel többet, mint egy évvel korábban. A növekedés főleg a mezőgazdaság számlájára írható, amely 660,617 millió köbméterrel több vizet fogyasztott, mint 2023-ban.

A legnagyobb hazai felhasználó a mezőgazdaság, a teljes fogyasztás 62,7 százalékáért felelős. A lakosság 19,4 százalékkal járul hozzá az összfogyasztáshoz, az ipar és az építőipar pedig 10,9 százalékkal, míg más ágazatokra 7 százalék jut.

A legtöbb vizet a Buzău-Ialomița (941,521 millió köbméter), az Argeș-Vedea (567,354 millió köbméter), a Prut-Bârlad (555,052 millió köbméter) és a Dobrudzsa-tengerpart (338,660 millió köbméter) vízgyűjtő medencéből emelték ki, míg a Maros és a Szamos-Tisza esetében a mennyiség jóval kisebb, mindössze 67,793 millió, illetve 69,625 millió köbméter volt. Ezeknek a hatalmas különbségeknek a magyarázata az, hogy öntözésre a Bărăganon, a dél-moldvai és a dobrudzsai megyékben használják a legtöbb vizet, több mint 1,5 milliárd köbmétert, míg Erdélyben ennek a töredékét.