Döntéshozó fórumként fogadta el a képviselőház a Megtakarítási és Befektetési Számlákról (CEI) szóló törvénytervezetet. Amennyiben az államfő kihirdeti, a törvény rendelkezései 2027. január 1-től lépnek érvénybe, és egy teljesen új megtakarítási kultúrát honosíthatnak meg Romániában.

A törvény részleteiről, az adókedvezményekről és a hosszú távú tőkeépítés fontosságáról Miklós Zoltán RMDSZ-képviselő, gazdasági szakpolitikus, a tervezet társ-előterjesztője nyilatkozott a Maszolnak.

Nem a nyugdíjrendszer helyett, hanem mellette

A rendszer működése rendkívül egyszerű: az állampolgárok egy engedéllyel rendelkező alapkezelőnél vagy banknál nyithatják meg a számlát, ahova önkéntesen lehet befizetni, saját hozzájárulásból, illetve bizonyos feltételekkel munkáltatói hozzájárulásból. A befektetések által elért nyereség – az osztalékok, a kamatok és az árfolyamnyereség – a számlán marad, és nem adózik évről évre. A pénz így évtizedeken át úgy kamatozik, hogy menet közben nem veszít az értékéből az éves adóelvonások miatt.

Miklós Zoltán hangsúlyozta: az állami nyugdíj (I. pillér), a kötelező magánnyugdíj (II. pillér) és az önkéntes magánnyugdíj (III. pillér) teljesen érintetlen marad.

„A kérdés az, hogy lesz a megtakarításból olyan befektetés, ami majd időskorunkban kiegészíti az állami és magánnyugdíjat. Ez nem a nyugdíjrendszer helyett van, hanem mellette. Nem váltja ki a köznyugdíjat, a II. pillért vagy az önkéntes nyugdíjpénztárakat – kiegészíti azokat” – mutatott rá a politikus.

Kapcsolódó

Jön az amerikai mintájú nyugdíj-megtakarítás – Tőzsdei befektetéssel gyűjthetünk öregkorunkra

A romániai állampolgárok a jövőben a megtakarítások és a tőzsdei befektetések révén lényegesen magasabb összeget halmozhatnak fel nyugdíjas korukra egy újonnan elfogadott, amerikai mintára épülő pénzügyi modellnek köszönhetően.

megtakarítási számla tőzsde nyugdíj képviselőház

A szakpolitikus szerint erre azért van égető szükség, mert a jelenlegi nyugdíjrendszer egyre nehezebben fenntartható. A demográfiai mutatók romlanak, kevés gyermek születik, sok az elvándorló aktív polgár, miközben a várható élettartam növekszik.

„Azt látjuk, hogy sok esetben a meglévő pillérek sem elegendőek egy nyugodt öregkorra. Ilyen körülmények között szükség van olyan konstrukciókra, amelyek segítségével saját tőkét halmozhatunk fel” – tette hozzá

A „félreteszek” kultúrájától a tőkeépítésig

A képviselő rámutatott, hogy sokan jelenleg otthon vagy bankbetétekben tartják a megtakarításaikat, ahol az inflációnál gyakran kisebb kamatot kapnak, amely ráadásul adóköteles is. A banki kamatból ugyanis 10% személyi jövedelemadót vonnak le, bizonyos összeghatár felett pedig még egészségbiztosítást (CASS) is fizetni kell.

„Számomra ennek a törvénynek van egy ennél is fontosabb üzenete: a »félreteszek« kultúrája mellett meg kell erősítenünk a »befektetek és tőkét építek« kultúráját is. Ha több embernek lesz saját tőkéje, az nemcsak az egyénnek jelent nagyobb pénzügyi biztonságot, hanem a román gazdaságnak is: több hosszú távú megtakarítás, több befektetés, több hazai tőke” – mondta Miklós Zoltán.

A befizetett összegeket engedélyezett alapkezelők fektetik majd részvényekbe, kötvényekbe és befektetési alapokba, szigorúan szabályozott és felügyelt keretek között. A számlán lévő vagyon a magánnyugdíjhoz hasonlóan teljes mértékben örökölhető, és a megtakarítók minden évben részletes kimutatást kapnak. Nagy előnye a magánnyugdíjpillérekkel szemben, hogy a feltételek teljesülésekor – nyugdíjazáskor, vagy legkésőbb 65 éves korban – a felhalmozott összeg egyben, azonnal felvehető- részletezte az RMDSZ szakpolitikusa.

Kétféle számlatípus: adómentesség vagy azonnali adóalap-csökkentés

A törvény két különféle konstrukciót tesz lehetővé, igazodva a megtakarítók eltérő igényeihez:

• CEI-S (adómentesített típus): A számlára már leadózott jövedelemből lehet befizetni, így a befizetés pillanatában nincs adókedvezmény. Cserébe a számlán keletkező hozamok a tartási időszakban és a kifizetéskor is teljesen adómentesek. A jogalkotó elvárása csupán annyi, hogy a megtakarító nyugdíjazásáig, vagy legkésőbb 65 éves koráig tartsa bent a pénzt.
• CEI-D (levonható típus): Itt jelentkezik a legkézzelfoghatóbb azonnali előny. A befizetés levonható a személyi jövedelemadó alapjából, vagyis a megtakarított rész után nem kell azonnal SZJA-t fizetni – a be nem fizetett adó összege is a számlán marad és dolgozik. A hozamok menet közben nem adóznak, az adózás csak a nyugdíjazáskor történő kifizetéskor esedékes, amikor a teljes kivett összegre 10%-os végleges adót vetnek ki.

A kamatos kamat ereje: havi 150 lejből 100 ezer euró

A szakember kiemelte, hogy a konstrukció kulcsa az idő: minél fiatalabban kezdi valaki a takarékoskodást, annál nagyobb vagyont tud felépíteni a kamatos kamat elve alapján. A hozamok évtizedek alatt multiplikálódnak, így a legelején befizetett kis összegek hozzák a legnagyobb nyereséget.

„Ha havi rendszerességgel befizetünk egy kisebb összeget – akár hetente egy csomag cigaretta árát –, az 25–30 év alatt vagyonná duzzad. Ha egy most 30 éves fiatal 65 éves koráig havi 150 lejt takarít meg 10 százalékos átlagos éves hozammal – ami a tőkepiacokon teljesen reális és elvárható –, a nyugdíjkorhatár elérésekor 100 ezer eurónak megfelelő összeget vehet ki. Ez azt jelenti, hogy az 35 év alatt befizetett mintegy 63 ezer lejből több mint 500 ezer lej halmozódik fel” – szemléltette a példán keresztül Miklós Zoltán.

Ilyen típusú, kifejezetten adókedvezményekkel támogatott hosszú távú lakossági befektetési termék eddig nem létezett a romániai piacon. Az államfői kihirdetést követően a lakosság számára egy kényelmes, szakemberek által kezelt, az európai uniós elvekkel harmonizáló eszköz nyílik meg a biztonságos időskori anyagi függetlenség megteremtésére – szögezte le Miklós Zoltán.