A fiatalok körében egyre népszerűbb az influenszerkedés, rengetegen keresik így a mindennapi kenyerüket Romániában is. Emellett az online gazdasági tevékenységek is egyre inkább teret nyertek a közösségi médiában, sokan felismerték az új bevételszerzési lehetőségeket, ezért gyakran a magánszemélyek az interneten árulják termékeiket és szolgáltatásaikat.

A Kovászna Megyei Közpénzügyi Hivatal helyettes igazgatója szerint ez az adózási rendszert is nagy kihívás elé állítja. Máthis Istvánnal jártuk körül az online térben történő kereskedelem témáját: megtudtuk, mely tevékenységek adókötelesek, mekkora büntetéssel sújthatók azok, akik illegálisan foglalkoznak gazdasági tevékenységgel, ugyanakkor az is kiderül, hogyan próbálja kiszűrni az Országos Adóhatóság (ANAF) ezeket az eseteket.

Az online marketing egyik népszerű formája, hogy az influenszerek cégeket, termékeket, szolgáltatásokat reklámoznak posztjaikban, ezek a bejegyzések pedig kiterjedt követőtábort céloznak meg a közösségi médiában. Ők ezáltal hatást gyakorolhatnak követőik fogyasztási szokásaira. „Az ilyen jellegű marketingtevékenységek lehetnek alkalmiak, de egyes szereplők márkanagykövetként, márkaképviselőként akár huzamosabb ideig is népszerűsíthetik egy vállalkozó termékeit, vagy szolgáltatásait” – magyarázta Máthis István.

A fiatalok körében egyre elterjedtebb a videógyártás, főleg a YouTube-on szereznek bevételt a hirdetésekből. Ezek a bevételek nem feltétlenül csak pénzbeli juttatásokat jelentenek, akár termékek, szolgáltatások, kirándulások vagy különböző utalványok formájában is megkaphatják, ismertette a szakember, hozzátéve: „amennyiben ezen személyek rendszeres jelleggel, jövedelemszerzés céljából végzik a tevékenységet, és megfelelnek bizonyos kritériumoknak, akkor az így megszerzett bevételek után adózni kell”.

Az influenszerek, vloggerek, bloggerek által megvalósított jövedelmek önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősülnek, mivel megfelelnek az erre vonatkozó kritériumoknak: ezek bárhol, bármikor végezhető tevékenységek, vagyis a „tartalomgyártók” szabadon választhatják meg munkaprogramjukat, emellett rendszeresen, folytonos jelleggel végzik tevékenységüket, több kliensnek is tartalmat gyártanak, saját javaikat, eszközeiket használják fel, továbbá jövedelemszerzés céljából tevékenykednek.

Annak függvényében, hogy gyakori, vagy egyszeri alkalomról van szó, különböző szervezési formák közül választhatnak a felhasználók. „Abban az esetben, ha ezeknek a tevékenységeknek nincsen folytonos jellegük, alkalmankénti együttműködésekből, reklámokban vagy kampányokban való részvételből származó bevételekhez jutnak, más forrásokból származó jövedelemnek minősülnek. Ebben az esetben a 10 százalékos adót a megrendelő fizeti, vagyis az, aki fizet a tevékenységért, a magánszemélynek pedig csak egészségügyi biztosítást kell fizetnie, amennyiben az éves jövedelme meghaladja a bruttó minimálbér hatszorosát. Ugyanakkor ha ezek a jövedelmek külföldről származnak, a magánszemély az egységes adóbevallásában köteles feltüntetni a jövedelmét” – fejtette ki Máthis István.

Cégalapítás?

A szakembertől megtudtuk, az influenszereknek nem feltétlenül szükséges céget alapítaniuk, a lényeg az, „hogy kötelesek bejelentkezni és engedélyezett formában működni". Az azonban elmondható, hogy a kezdőknek talán a legelőnyösebb a 44/2008-as sürgősségi kormányrendelet alapján engedélyezett fizikai személyként (PFA), egyéni vállalkozóként (ÎI), vagy családi vállalkozásként (ÎF) működni. Ez azt jelenti, hogy a megszerzett jövedelem után 10 százalékos személyi jövedelemadót kell fizetniük” – fejtette ki. Ehhez hozzájön a 25 százalékos társadalombiztosítási járulék (CAS), amennyiben legalább 12 minimálbérnek megfelelő jövedelmet valósítanak meg, vagy a 10 százalékos egészségügyi biztosítási járulék (CASS), ha legkevesebb 6 minimálbérnek megfelelő jövedelmet valósítanak meg. A nyugdíjbiztosítás mértékét az adófizető határozza meg, de ez nem lehet kevesebb, mint a 12 havi minimálbérre számolt érték.

 „Természetesen céget is lehet alapítani, például egy kft.-t (SRL), de e döntés meghozatala előtt érdemes pár szempontot megvizsgálni annak érdekében, hogy el tudják dönteni, melyik a számukra legelőnyösebb szervezési forma. Kovászna megye szintjén elmondható, hogy a hivatalosan működő közszereplők, influenszerek, vloggerek és bloggerek, engedélyezett fizikai személyként működnek” – hangsúlyozta Máthis István.

Magánszemélyek apróhirdetései a közösségi médiában

Amennyiben egy magánszemély rendszeres jelleggel végez gazdasági tevékenységet termelés, kereskedelem vagy szolgáltatásnyújtás céljából, köteles a vállalkozásnak minősülő tevékenységet bejegyezni, ugyanakkor ahhoz, hogy megállapítsák, mi minősül gazdasági tevékenységnek, több szempontot is figyelembe kell venni.

„Amennyiben egy magánszemély használt ruháit, könyveit, vagy gyerekei kinőtt ruháit, megunt játékait árulja az interneten, az nem minősül gazdasági tevékenységnek, mivel ezek beszerzése nem a továbbértékesítés céljából történt. Azonban ha valaki értékesítés céljából vásárol különböző termékeket, például kozmetikai cikkeket, gyerekruhákat, amelyeket aztán az interneten kíván eladni felár ellenében, olyan oldalakon, mint például OLX, Facebook Marketplace, akkor az így megszerzett bevétele önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül” – ismertette a szakember. Az ebből származó jövedelmet a magánszemély az egységes adóbevallásában köteles feltüntetni.

A fenti szabályok érvényesek a szolgáltatásnyújtókra is, legyen szó a fodrászok, kozmetikusok, vagy akár masszőrök tevékenységéről. Esetükben, amennyiben hivatalosan végzik tevékenységüket, mint egyéni vállalkozók, létezik egy rendkívül kedvező adózási forma, a jövedelemnorma szerinti adózás. „Ennek az adózási formának az előnye az, hogy amennyiben befizetnek egy előre meghatározott összeget, ami megyénként, településekként változó, akkor gyakorlatilag eleget tettek az adófizetési kötelezettségeiknek és nem kell nyilvántartást vezetniük a kiadásaikról, csak a jövedelmeikről” – hangsúlyozta Máthis István.

„Az adóbevallás elmulasztása vagy hibás adóbevallás esetén az adóhatóság fizetési kötelezettséget, valamint késedelmi kamatot (0,02 százalék/nap) és mulasztási bírságot (0,08 százalék) állapíthat meg, amelyek igen nagy összegeket érhetnek el az esedékesség napjától a tartozás törlesztésének napjáig, ugyanakkor bírságot is kiszabhat 50–500 lej értékben, valamint értesítheti az illetékes nyomozó szerveket adócsalás gyanúja miatt. Az adócsalás bűncselekmény, és 2 évtől 8 évig terjedő börtönbüntetéssel sújtható” – hívta fel a figyelmet.

Hogyan szűrhető ki a csalás az online térben?

Megtudtuk, a be nem vallott adókötelezett jövedelmek mértékének csökkentése érdekében helyi, regionális és központi szinten is kockázatelemzéseket végeznek. Ezek általában különböző intézmények, hivatalok kérései nyomán történnek, illetve magánszemélyek feljelentései vagy panaszai nyomán. „A rendelkezésünkre álló adatokból készült elemzések nyomán választjuk ki az úgynevezett magas kockázati besorolású adóalanyokat, akik további szűrőkön mennek át, különböző kritériumok, tényezők vizsgálata és figyelembevétele alapján. „A Kovászna Megyei Pénzügyi Hivatal személyzethiánnyal küzd, ugyanis régen történtek alkalmazások, amelyeknek bár szabad utat adtak nemrégiben, mégsem igazán vannak jelentkezők a megüresedett állásokra” – fejtette ki Máthis István.

A megelőzésre is hangsúlyt kell fektetni

 „Természetesen ezekben az esetekben is alkalmazandó az a jogelv, amely szerint a törvény nem ismerete nem mentesít senkit a felelősség alól” – emelte ki a szakember. „Az érintettek körében létezik egy tévhit, miszerint az adóhatóságnak nem áll módjában kideríteni a fent említett kategóriákba tartozók bevételi forrásait, de éppen a digitalizálás különböző eszközöket kínál számunkra ezen jövedelmek azonosítására s ezáltal megadóztatására.”

„A közhiedelemmel ellentétben az adóhatóság elsődleges célja nem az adófizetők bírságolása, kiemelt feladatunk a megelőző, oktató jellegű módszerek alkalmazása, ezáltal is növelve az adókötelezettségeiket önként teljesítők számát. A demokratikus országokban, mint amilyen Románia is, az alapfeltevés, a kiindulópont az adófizetők jóhiszeműsége” – tette hozzá Máthis István.

Ugyanakkor akadnak olyanok is, akik próbálják kivonni magukat az adófizetési kötelezettségeik alól. Ilyen személyek „mindig is léteztek és a legkülönfélébb módszerekhez folyamodnak céljaik elérése érdekében, tevékenységük pedig rendkívül káros az állami költségvetésre, ezáltal pedig az egész társadalomra nézve”, véli a szakember.

Az adócsalás megelőzése és leküzdése érdekében működik az ANAF szintjén egy nyilvántartás, amely tartalmazza a különböző intézmények által megállapított szabályszegéseket, valamint a törvény által bűncselekménynek minősített jogsértéseket. „Egyébként nemcsak az ANAF az illetékes szerv az adócsalás elleni harcban, hanem más intézmények is” – összegezte Máthis István, a Kovászna Megyei Közpénzügyi Hivatal helyettes igazgatója.