OECD – Mi ez a szervezet, s miért jó nekünk, ha csatlakozunk hozzá?

Pénzt nem fogunk kapni tőle, mint az Európai Uniótól, azonban egy sor közvetett előnnyel jár, ha egy ország bekerül a „fejlett piacgazdaságok ligájába”.

Néhány napja jelentette be a Pénzügyminisztérium, hogy Románia megkapta a formális jóváhagyást a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezethez (OECD) való csatlakozáshoz.  A tényleges csatlakozás időpontja még nem ismert, pár éven belül kerülhet rá sor. A kormány 2022 decemberében nyújtotta be Románia csatlakozási kérelmét Nicolae Ciucă akkori miniszterelnök Párizsi látogatása alkalmával.Fotó: Facebook/OECD

Az OECD az 1948-ban létrejött Európai Gazdasági Együttműködési Szervezet (OEEC) jogutódja, melynek célja a nyugat-európai országok második világháború utáni újjáépítését célzó Marshall-terv végrehajtásának koordinálása volt.

Az OECD alapító okmányát 1960 decemberében írták alá Párizsban, ahol a szervezet székhelye jelenleg is működik. Az abban megfogalmazott fő célok a legmagasabb szintű fenntartható gazdasági növekedés és foglalkoztatottság elérése és az életszínvonal elérése a tagországokban, a pénzügyi stabilitás fenntartása mellett, hozzájárulva ezáltal a világgazdaság fejlesztéséhez.

A szervezet nem foglalkozik finanszírozzással, nem nyújt pénzügyi támogatást a kevésbé fejlett tagországoknak, nem támogatja anyagilag utak építését, iskolák korszerűsítését, mondja Juhász Jácint, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Közgazdaság és Gazdálkodástudományi Karának adjunktusa. Ennek ellenére a tagság egyértelmű haszonnal jár, ha nem is annyira kézzelfoghatóval, mint a fent említettek.

„Az OECD főleg a kormányzati tevékenység hatékonyságával, annak a közösségi problémák megoldására gyakorolt hatásával foglalkozik, rengeteg ezzel kapcsolatos tanulmánya és adata van. A tagországok hozzáférnek ehhez a tudáshoz és adatbázishoz” – magyarázza a BBTE oktatója.

Átláthatóság, kiszámíthatóság

A tagság másfajta előnyökkel is jár, egyfajta garanciát jelent a hitelezők, a befektetők számára. „Az OECD-tagság nagyobb átláthatóságot, biztonságot és kiszámíthatóságot jelent, ez pedig nemzetközi hitelfelvétel esetén alacsonyabb kamatlábakat eredményez. Az elmúlt években Magyarország kedvezőbb kamattal jutott hitelekhez, mint Románia, bár a két ország gazdasága hasonló szinten áll. Ennek az egyike oka az, hogy Magyarország az OECD tagja, Románia pedig még nem az” – nyilatkozta Juhász Jácint.

„Az OECD-tagsággal Románia bekerül a fejlett piacgazdaságok ligájába, már nem úgy fogják számon tartani, mint egy országot valahol a Balkánon. A külföldi befektetők számára ez egy fontos kritérium. Mostanáig az, hogy sem ennek a szervezetnek, sem pedig a schengeni övezetnek nem vagyunk a tagja, rossz pontnak számított” – mondja a szakember.

A csatlakozásnak van költsége, 5-7 millió euróba kerül, ami elhanyagolható összeg az országos költségvetéshez képest. A tagországoknak egy költségvetés-arányosan szintén minimális éves tagdíjat kell fizetniük, amiből a szervezet szakértőkből álló, 30-nál több munkacsoportjának működését, a tanulmányok, elemzések elkészítését finanszírozzák.

„Az OECD kényszerítő erővel nem rendelkező, konzultatív, tanácsadó szervezet, nem ír elő semmit, csak irányelveket fogalmaz meg a tagországok és a tagjelöltek számára, az azokhoz való igazodást pedig monitorozza. Fegyelmet, transzparenciát követel meg a tagországoktól” – hangsúlyozza Juhász Jácint.

A szervezet alapító tagjai Ausztria, Belgium, Dánia, az Egyesült Királyság, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Izland, Luxemburg, Norvégia, az NSZK, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Svájc, Svédország, Törökország, az Amerikai Egyesült Államok és Kanada voltak. Később csatlakozott Japán, Finnország, Ausztrália, Új-Zéland, Mexikó, Csehország, Magyarország, Lengyelország, Dél-Korea, Szlovákia, Chile, Észtország, Izrael, Szlovénia, Lettország, Litvánia, Kolumbia és Costa Rica. Napjainkban 38 a tagországok száma.

Románia mellett jelenleg további öt tagjelölt van: Argentína, Brazília, Bulgária, Horvátország és Peru. Az Oroszországgal való csatlakozási tárgyalásokat 2014 márciusában, a Krím-félsziget elfoglalását követően felfüggesztették.

16/9 vagy 1920x1080
CSAK SAJÁT
banner_IQYcRuKP_eurot_MagyarIgazolvany_web_2024-11-15_300x250.png
banner_C0oT6SvR_eurot_MagyarIgazolvany_web_2024-11-15_970x250.png
banner_M68UqZcM_eurot_MagyarIgazolvany_web_2024-11-15_728x90.png

Kapcsolódók

Kimaradt?