Fellendült a romániai állattenyésztés az elmúlt esztendőben, ugyanis 2024-hez képest szinte minden ágazatban nőtt a vágásra szánt állatok mennyisége, a baromfi- és a sertéshús piacán is komoly a növekedés, és országosan a tejtermelés is bővült, viszont aggasztó, hogy a Székelyföldet is magában foglaló központi fejlesztési régióban, ahol hagyományosan erős a tejágazat, a termelés terén elindult a visszaesés, ugyanakkor a gyapjúágazat is tovább zsugorodott – derült ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) nemrég nyilvánosságra hozott mezőgazdasági jelentéséből.

A statisztikai adatok szerint – ami nem a vágóhidakon kampóra került húst, hanem a gazdaságokban felnevelt, a háztáji vágásokat is magában foglaló, vágásra szánt állatok összsúlyát (élőtömegét) méri – 2024-hez képest valamennyi haszonállat esetében nőtt a vágásra, fogyasztásra szánt vágóállatok mennyisége. A legnagyobb bővülést a baromfiágazat produkálta, ahol 45 ezer tonnás gyarapodással összesen 830 ezer tonna élősúlyt regisztráltak (+5,7 százalék). A sertéshús-termelés szintén jelentősen, 15 ezer tonnával növekedett, elérve a 435 ezer tonnát (+3,6 százalék). Szarvasmarhából 9 ezer tonnával vágtak többet, így 171 ezer tonna lett a mérleg (+5,6 százalék), míg a juh- és kecskehús-termelés 7 ezer tonnás plusszal 130 ezer tonnára (+5,7 százalék) emelkedett.

A hústermelés teljes szerkezetét tekintve a piacot továbbra is a szárnyasok és a sertések uralják. A baromfiágazat 53 százalékkal az első helyen áll, ami 0,3 százalékpontos növekedést jelent 2024-hez képest. Ezzel szemben a sertéshús részaránya enyhén, 0,4 százalékponttal 27,8 százalékra mérséklődött. A szarvasmarha-ágazat piaci súlya teljesen változatlan maradt, így továbbra is 10,9 százalékot tesz ki, míg a juh- és kecskehús-termelés minimális, 0,1 százalékpontos erősödéssel 8,3 százalékos szeletet mondhat magáénak a romániai húságazatban.

A teljes tejtermelés – az összes állatfajt beleszámítva, valamint a teljes lefejt mennyiséget, amelyben a háztáji fogyasztás, a helyi értékesítés és a borjak táplálása is benne van – 2025-ben országosan elérte a 46 555 ezer hektolitert, ami 250 ezer hektoliteres (+0,5 százalékos) bővülést jelent. Ez a növekedés elsősorban a juh- és kecsketejágazatnak köszönhető, a tehéntej-termelés ugyanis gyengélkedett.

Kifejezetten a tehén- és bivalytej-termelés – a borjak fogyasztásával együtt – 39 747 ezer hektoliterre mérséklődött, ez 103 ezer hektoliteres csökkenés az előző évhez képest. Csak a tehéntej-termelést nézve, az 39 577 ezer hektolitert tett ki, ami 0,3 százalékkal maradt el a 2024-estől. A tojástermelés minimális, 0,2 százalékkal bővült (+10 millió darab). Ezzel szemben a gyapjútermelés folytatta a mélyrepülést, és 1,3 százalékos visszaesést követően 25 283 tonna lett a mérleg a korábbi 25 622 tonna után, ami 339 tonnás veszteség a gazdáknak

A tehéntej-termelés területi megoszlása jelentős különbségeket mutat, az országban ugyanis mindössze három régióban nőtt a volumen: a nyugati fejlesztési régióban 4,0 százalékos, az észak-nyugatiban 1,9 százalékos, míg az észak-keletiben 1,5 százalékos bővülést regisztráltak. Ezzel szemben a székelyföldi megyéket – Hargitát, Kovásznát és Marost –, valamint Fehért, Brassót és Szebent tömörítő központi fejlesztési régióban 1,2 százalékos csökkenést mértek, így a termelés 8063 ezer hektoliterre mérséklődött, ennek ellenére a térség továbbra is az ország harmadik legnagyobb termelője.

A legnagyobb arányú visszaesés Bukarest-Ilfov régióban történt, ahol 14 százalékos csökkenéssel 80 ezer hektolitert jegyeztek, míg Dél-Nyugat Olteniában 6,6 százalékkal 2985 ezer hektoliterre, Dél-Munteniában 3,4 százalékkal 4304 ezer hektoliterre, Dél-Keleten pedig 2,2 százalékkal 3190 ezer hektoliterre esett vissza a tehéntej-termelés.