A gasztropontok közel fele három erdélyi megyében, Brassóban, Szebenben és Fehérben működik. 

November végén a képviselőház elfogadta a helyi gasztronómiai pontok (PGL) működését szabályozó törvényt. Ennek értelmében a korábbi 12-ről 15-re nőtt a létszám, melyet egyidejűleg kiszolgálhat egy gasztropont helyi termelőktől származó élelmiszerekkel. A jogszabály pontosan meghatározza, hogy mely településeken és milyen ingatlanokban működhet PGL, illetve milyen termékeket lehet azokban felszolgálni. A helyi gasztropontokon kizárólag annak működtetője és a családtagjai dolgozhatnak, alkalmazottak nem.

Bár a törvény csak most született meg, helyi gasztronómiai pontok 2018 óta működnek az országban. Az Országos Állategészségügyi Hatóság (ANSVSA) adatai szerint jelenleg közel 300 van belőlük, a számuk pedig rohamosan nő.

A területi eloszlásuk roppant egyenlőtlen, közel 60 százalékuk négy megyében működik. Ezek között három, egymással szomszédos dél-erdélyi megye van: Brassó, Szeben és Fehér. Ez érthető, mivel a régióban a falusi turizmus is nagyon fejlett. A messze legtöbb PGL-t Brassóban működtetik, 80-at, míg a két másik megyében 25-25 van.

Tulcea megyében is látnak fantáziát a helybeliek a gasztropontokban, mostanáig 42-t nyitottak. Ehhez nagyban hozzájárulhatott, hogy a Duna-deltából nagyrészt hiányzik a tömegturizmusra jellemző infrastruktúra, a terület kiterjedéséhez képest nagyon alacsony a vendéglátóhelyek száma.

A Székelyföld is nagyon jó adottságokkal rendelkezik, az ott működő helyi gasztronómiai pontok száma azonban minimális. Kovászna megyében három van belőlük, azonban kettő a Bodza-vidéken található, a hagyományos értelemben vett Háromszéken tehát egyetlen egy működik, Sepsibükszádon.

Hargita megyében öt gasztropontot működtetnek. Bár a megye elsöprően magyar többségű, az ötből csak három székely családé – ezek a Csíkszentimrei Büdösfürdőn, Székelyvarságon és Kissolymoson találhatók -kettő románoké. A Székelyföld Maros megyei vidékein egyetlen helyi gasztronómiai pontot sem nyitottak. Marosban összesen két gasztropont van, az egyik Libánfalván, a másik pedig egy királyföldi faluban.

Nem a Székelyföld az egyetlen régió, ahol potenciál létezik, a helybeliek azonban egyelőre nem ismerték fel a PGL-ben rejlő lehetőségeket. Máramarosban egyetlen gasztropont sincs, annak ellenére, hogy a régióban minden adott ilyenek működtetéséhez, ráadásul a falusi turizmus is elég fejlett.

Máramaroson kívül még hét olyan megye van, ahol egyetlen helyi gasztronómiai pontot sem jegyeztek be, közülük hat havasalföldi, egy pedig moldvai. A Kárpátokon túli megyék közül Suceava, Gorj és Prahova megyékben van a legtöbb belőlük, 12, illetve 8-8.