Óvatosak lettek a befektetők, egyre drágábban jut pénzhez a kormány, hogy finanszírozni tudja az államháztartást.

Romániát érintő kedvező folyamatot fordított meg a közel-keleti háború. Csökkenőben voltak az államadósság finanszírozásának költségei, amikor az USA és Izrael megtámadták iránt, s azóta drágábban jut pénzhez a nemzetközi piacokról a bukaresti kormány.

„Az iráni háború kitörése óta erősödik a kockázattól való félelem. Minél kisebb egy ország adósbesorolása, annál nagyobb kockázata, hogy a befektetők kivonulnak az illető befektetésekből. Ez érvényes minden ilyen jellegű gazdaságra. Egyébként a háború kitörését követően a hitelköltségek először Románia és Magyarország számára nőttek meg” – idézi az economica.net Adrian Codîrlașut, a pénzügyi elemzők szakmai szerveztének (CFA Románia) az elnökét.

A harcok megkezdődése előtti héten a tízéves futamidejű állampapírok kamatja évi 6,24 százalék volt, ami múlt péntekre 6,75 százalékra emelkedett, hathónapos és egyéves lejárat esetén pedig 6,20, illetve 6,30 százalékra. Codîrlașu szerint nagyon valószínűtlen, hogy amíg tart a háború a kamatok csökkenő pályára állnának. Hétfőn tovább drágultak a kormányzati hitelek, a tízéves futamidőnél a kamat már 7 százalékon áll, adta hírül a profit.ro. Utoljára tavaly októberben jutott ennyire drágán hitelhez a kormány.

A közel-keleti fegyveres konfliktus gerjesztően hat az egyébként is nagy inflációra. „Ne felejtsük el, hogy az Európai Unióban termelt villanyáram nagy része földgázból származik” – mondja a pénzügyi szakember. Egy hét alatt a földgáz világpiaci ára mintegy 70 százalékkal emelkedett.

A befektetők kockázatkerülése a lejre is hatással volt, az euró árfolyama az 5,1 lejes szintet ostromolta. Február 27-én az euró hivatalos árfolyama még csak 5,0953 lej volt, március 3-án azonban 5,0981 lejre nőtt. Ezt követően visszaesett 5,0937 lejre, pénteken pedig ismét emelkedésnek indult, 5,0941 lejes szinten jegyezték az közös európai valutát.   

Az, hogy mekkora hatást gyakorol a háború a hazai gazdaságra, főleg attól függ, hogy mennyi ideig fog tartani.

„Egy néhány napos vagy  hetes konfliktus, ami jelenleg a legvalószínűbb forgatókönyv, korlátozott hatsású volna. Ha a konfliktus elhúzódna, akkor a makrogazdasági hatása számottevő lenne, s nem korlátozódna az energiaárakra” – nyilatkozta Ruben Nizard, a pénzügyi szolgáltatásokat nyújtó Coface kutatási igazgatója.