Csak két uniós tagállam, Magyarország és Olaszország számára jelent nagyobb terhet a kamatok fizetése.

A közelmúltban elfogadott költségvetés-kiigazítás alkalmával a kormány kb. 12,4 milliárd lejjel növelte az államadósság finanszírozására elkülönített összeget. A 2025-ös költségvetés tervezetében 41,86 milliárd lej volt előirányozva erre a célra, amit most 54,26 milliárdra emeltek.

Az év első nyolc hónapjában 33,184 milliárd lejt fizettünk ki az immár 1000 milliárd lejt meghaladó államadósság kamatjaira. Augusztus végéig 45,2 százalékkal több pénz ment el ilyen célra, mint a tavalyi év azonos időszakában, miközben a kormány csak 15,4 százalékos növekedéssel számolt, állapítja meg a Költségvetési Tanács.

Uniós viszonylatban csak két állam van, amely számára nagyobb terhet jelent az államadósság finanszírozása. Magyarország idén a GDP közel 10 százalékát fogja kifizetni az államadósság kamatjaira, míg Olaszország közel 8 százalékot. Románia esetében a ráfordítás idei mértéke 7,5 százalék. Nálunk még Görögországnak is kisebbek a kamatköltségei, kb. 6,5 százalékosak, pedig a GDP-arányos államadóssága bőven meghaladja a 140 százalékot.

Az Európai Unió átlaga 4,3 százalék. A legkevesebbet Luxemburg költi az államadósság finanszírozására, de a GDP-nek kevesebb mint 2 százalékát fordítja erre Észtország, Dánia, Svédország, Bulgária és Hollandia is.

A tavalyi év végén még a 17. helyen álltunk az Európai Unióban a GDP-arányos államadósság tekintetében. Az idei december végén már a 15-ek leszünk, megelőzve Lengyelországot és Horvátországot. 2024 végén az államadósságunk a bruttó hazai termék 54,8 százalékát tette ki, idén azonban várhatóan 59,4 százalékra emelkedik.

Az Európai Unió átlaga idén 82,2 százalékról várhatóan 83,2 százalékra nő. Ennek ellenére egy sor tagállam (Görögország, Spanyolország, Portugália, Szlovénia, Ciprus, Horvátország, Írország, Dánia) GDP-arányos államadóssága csökken 2025-ben. Románia esetében nem az államadósság jelenlegi mértéke az, ami igazán fenyegető, hanem az alakulása, ugyanis öt év alatt több mint duplájára nőtt, 449 milliárd lejről több mint 1000 milliárdra.

Egyes pénzügyi szakemberek szerint az államadósság költségei máris fenntarthatatlanok, mivel a GDP-arányos eladósodottságunk jelenleg akkor is nőne, he nem vennénk fel újabb hiteleket, a fizetendő kamatok miatt, írja a cursdeguvernare.ro. „Ahhoz, hogy az államadósság növekvő tendenciáját megfordítsuk, el kellene érjük az elsődleges költségvetési többletet” – nyilatkozta Ciprian Dascălu, a BCR vezető közgazdásza. Az utóbbi két évtizedben ilyesmire csak három alkalommal volt példa.