Kétszeres hátrányból indult az idei turisztikai csúcsszezon: egyrészt csökkent a közalkalmazottaknak szánt üdülési utalványok értéke, emiatt elenyésző volt azok felhasználása; illetve a kormány egyéb megszorító intézkedései is rányomták a bélyegüket a hazai idegenforgalomra, többet kellett befizetni az államkasszába, és az átlagember is kétszer meggondolta, mire költi a pénzét. Hargita megye ennek tetézéseként még egy váratlan nehézséggel szembesült: a május végén bekövetkezett sóbányakatasztrófa miatt a megye egyik leglátogatottabb településén, Parajdon még látványosabb volt a visszaesés. Hogy milyen tapasztalatokat gyűjtöttek ezekből, és mit tartogat a jövő, milyen kihívásokkal szembesülnek és milyen újdonságokkal készülnek a megye vendéglátói és idegenforgalmi szakemberei, arról Szabó Károllyal, a Hargita Közösségi Fejlesztési Társulás igazgatójával, a Visit Harghita kezdeményezés irányítójával beszélgettük.

Az Országos Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint idén, az év első kilenc hónapjában a vendégforgalom 1,8 százalékkal, a vendégéjszakák száma pedig 0,9 százalékkal csökkent Romániában. Január 1. és szeptember 30. között 10 952 turista töltött el legalább egy éjszakát minősített idegenforgalmi szálláshelyen. A belföldi vendégek száma 3,3 százalékkal 9,007 millióra csökkent, míg a külföldieké 5,8 százalékkal 1,944 millióra emelkedett. A legtöbb turista Konstanca megyét (1,745 millió fő), Bukarestet (1,488 millió fő), Brassó megyét (1,045 millió fő), Kolozs megyét (504 ezer fő), Szeben megyét (458 ezer fő), Bihar megyét (438 ezer fő) és Maros megyét (405 ezer fő) kereste fel, a legkevesebben pedig Teleorman megyében (2202 fő) fordultak meg.

Hargita megye is megsínylette az időszakot

Hargita megyében az első nyolc hónapban (tehát augusztus végéig) 15,16 százalékkal esett vissza a vendégforgalom, hivatalosan 131 560 fő érkezett a megyébe, szemben az előző év ugyanezen időszakával, amikor 155 070 turista érkezését rögzítették. Havi lebontásban is az látható, hogy augusztust leszámítva minden hónapban kevesebben érkeztek a megyébe, mint egy évvel korábban, ugyanabban az időintervallumban. A leglátványosabb eltérés éppen a csúcsszezonban, vagyis júliusban tapasztalható, míg tavaly júliusban 25 294 turista érkezését jegyezték, addig idén júliusban csupán 19 303-an érkeztek a megyébe. Idén augusztusban viszont csupán 15-tel kevesebb turista érkezett, mint tavaly. 

Ami a megyében eltöltött vendégéjszakák számát illeti, tavaly 350 965-öt töltöttek el Hargita megyében az év első nyolc hónapjában, míg idén ugyanebben az időszakban csupán 306 459-et, ez azt jelenti, hogy 12,68 százalékos volt a visszaesés. Ebben az adatsorban az az érdekes, hogy bár majdnem pontosan ugyanannyi tursita érkezett idén augusztusban a megyébe, mint tavaly, az idei augusztusi eltöltött vendégéjszakák száma (51 500) jóval kisebb a tavalyiaknál (63 175).

Érdekes adat az érkező turisták számát településekre lebontó lista is, ebből kirajzolódik, hogy mely helyszínek voltak a legnépszerűbbek a megyében az év első nyolc hónapjában: a lista első helyén Tusnádfürdő áll (30 016), majd Csíkszereda (24 358), Székelyudvarhely (14 184), Maroshévíz (9750), Parajd (8313), Szentegyháza (6417), Gyergyószentmiklós (6331), Borszék (6260), Zetelaka (6231) és végül Gyergyócsomafalva (3019). Ezen a listán biztató látni, hogy Parajd még a sóbánya májustól bekövetkezett hiányában is idén eddig az ötödik leglátogatottabb település volt a megyében, ami nem rossz eredmény figyelembe véve, hogy tavaly a negyedik helyen állt, cseréltek Maroshévízzel, amely tavaly az ötödik volt.

Parajddal kapcsolatban már most tapasztalható, hogy azok a vendéglátók maradnak talpon, akik hivatalosan is ezzel foglalkoznak, és kínálatuk elég változatos, minőségi ahhoz, hogy megérje náluk megszállni. A jövő főként azoknak nem kedvez Parajdon, akik feketén adtak ki szálláshelyet, és nem nyújtottak egyéb szolgáltatást.

Az utalványok értékcsökkentése érezteti hatását

Szabó Károly elmondta, hogy az üdülési utalványok bevezetésének annak idején talán nem várt, de hosszú távon pozitív hozadéka volt, hogy kifehéredett a turisztikai ágazat, ugyanis, akik utalványt elfogadó vendéglátóhelyet szerettek volna működtetni, azoknak hivatalosítaniuk kellett a tevékenységüket. Míg 2013-ban kevesebb mint 300 szálláshelyet tartottak hivatalosan nyilván Hargita megyében, mára már körülbelül 750-800 egység működik. Az üdülési utalványok további előnye volt, hogy jelentősen hozzájárult a belföldi turizmus népszerűsítéséhez.

„Olyan embereket mozdított ki, akik addig életükben nem jártak kirándulni, több százezer emberről van szó. Ráadásul, ha már ott voltak, akkor még költöttek valamennyit. Érződik, hogy már nem az az értéke az utalványnak. Most már kevesen igénylik. Olyan ez, mint a Mátyás királyról és az okos lányról szóló mese: hoztam is ajándékot, meg nem is. Bonyolult is az ügyintézés, alacsony az összeg a mostani utalványokon” – mutatott rá az igazgató. Hozzátette, hogy a statisztikai adatok szerint idén közel egymillió romániai ember nyaralt Törökországban, de Görögország, Bulgária és más közeli országok is népszerű desztinációk voltak. A turizmus nálunk exporttevékenység – mutatott rá.

Ami Hargita megye turizmusát illeti, a Visit Harghita kiemelt figyelmet szentel annak, hogy a helyi látnivalók, programkínálat minél láthatóbb legyen az online felületeken. Amellett, hogy létezik a Visit Harghita applikáció – amelyet eddig körülbelül 25 ezren töltöttek le –, működik a weboldal is, amit idén eddig mintegy 800 ezer látogató böngészett. Továbbá minden népszerű közösségi média felületen aktívan jelen vannak, influenszereket vonnak be a népszerűsítésbe, valamint sajtóutakat szerveznek.

„Nekünk az a jó, ha minél több független forrásból van fent Hargita megye turizmusa a világhálón, mert ezeket a mesterséges intelligencia indexálja, és akkor a keresések között előnyösebb helyen hozza ki. Próbálunk minél nagyobb zajt kelteni ebben a digitális káoszban” – részletezte Szabó Károly.

Rámutatott, Hargita megyében a szállások foglaltsági mutatója soha nem volt magas, általában 20 százalékos szokott lenni, ez is azt mutatja, hogy a megye nem ebből él. A kis panziók fenntartása sok család számára csak mellékjövedelmet jelent, nem a vendéglátásból él meg a megye. Ugyanakkor az a véleménye, hogy idővel visszaesik a kisebb szálláshelyek száma, és az idegenforgalom ott fog összpontosulni, ahol változatosabb a kínálat, vagyis nemcsak szálláshelyet adnak ki, hanem rekreációs, wellness lehetőséget biztosítanak, és több vendéget fogadnak. Ezek az egységek ugyanis valószínűleg könnyebben tudják vállalni az egyéb költségeket: könyvelőt fizetnek, szoftvert vásárolnak, hogy jelen legyenek a különböző hirdetési felületeken stb.

Hargita megyébe általában azok a turisták érkeznek, akik pihenni és feltöltődni szeretnének. A természetközeli élmények, a lelassulás a vonzó ebben a térségben, a Visit Hargita ezért is fektet immár hatodik éve nagy hangsúlyt a családbarát minősítésre. „Mi minden promóciós tevékenységet az ő befektetéseik nyomán tudunk csak elvégezni. Azért vagyunk annyira aktívak a közösségi médiában, mert van tartalom a megyében. Pozitívan látom a megyebeli turizmus jövőjét, mert nagyon jó az a természeti környezet, amire ez a megye épül” – fogalmazott az igazgató.

Kérdésünkre válaszolva elmondta, hogy Hargita megyében is tapasztalható a megnövekedett igény a luxusszolgáltatásokra. Meg is vannak erre a lehetőségek, illetve újak is épülnek például Gyimesben, illetve a Gyilkos-tó közelében, a Pongrác-tetőn, de Csíkszeredában és Székelyudvarhelyen is. „Egyre több pénzük van az embereknek, és rájöttek, ha egy kicsit többet fizetnek, akkor minőségibb a pihenésük” – tette hozzá.

A gasztrorégió cím elnyerése hosszú távú célokat generált

Beszélgetésünk során külön kitértünk arra, hogy 2027-ben Hargita megye lesz Európa gasztronómiai régiója. Ez sok lehetőséget rejteget, viszont a szervezőknek meg kell találniuk azokat az eszközöket, amiknek köszönhetően ennek meglesz a hosszú távú haszna is, hogy ne legyen nagyobb a füstje, mint a lángja.

„Ennek égisze alatt olyan folyamatokat szeretnénk elindítani, amelyek később is megállják a helyüket, vagy akkor érnek be. Ez az egész arra jó, hogy a meglévő értéktárunkat nemzetköziesítsük, mert eddig főként magyarul és románul zajlott a kommunikáció. Most viszont kell az angol. Utazgatva a világban azt látom, hogy nyugodtan lehetünk büszkék. Még megvan a saját gasztrokulturális identitásunk. De fennáll a veszély, hogy eltűnik, hiszen ma is akármelyik vendéglőbe megyünk, ott van a pizza, a pasta, a hamburger. A levesek azért nem szorultak ki, mert arra még nincs alternatíva. Ilyen szintű leveskultúra nincs máshol. Még itt-ott egy-két krémleves kerül, de az nem ugyanaz” – magyarázta a szakember.

Mint mondta, Hargita megye gasztronómiai szempontból jól áll a sajtok, a pálinkák, a dzsemek, szörpök, teák és a méztermelés terén, viszont jobb lehetne helyzet az erdeigyümölcs, a gomba eladása, illetve a juhhús és a marhahús előállítása terén, viszont nem elég bőséges a csirkehús- és disznóhús-felhozatal.

Emellett vannak olyan kulturális rendezvények, amelyek alkalmasak arra, hogy nemzetközi szintre emeljék. Ehhez szükség lesz azonban minden érintett területen dolgozó szakember bevonására, nemcsak a vendéglátósokra, állattenyésztőkre, helyi termelőkre, hanem az akadémiai szférára is. A felkészülés egész 2026-ot felöleli.

„Akkor várható siker, ha az étel mellé történetet is tudunk adni, ha nincs sztori, akkor csak eszel. De, ha például elmondjuk az étel mellé, hogy az adott alapanyag a helyi családi gazdaságból származik, és sehol a világon nincs ilyen, és olyan recept alapján készült, amit csak abban a faluban ismernek évszázadok óta, akkor máris eladható” – fejtette ki Szabó Károly, hozzátéve, hogy ez minden szereplőnek tanulási folyamat is lesz.

A nagy cél az a vízió, hogy Hargita megye zöld, fenntartható, családoknak való hely legyen, ahol jókat lehet enni. Minden turistának más a motivációja, ezeket nem lehet maradéktalanul kiszolgálni, de a Visit Harghita pozícionálni szeretné a megyét a természeti értékek, a fenntarthatóság, a családbarátság és a gasztronómia terén.

Utóbbival kapcsolatban Szabó Károly zárásként megjegyezte, hogy az utazók többsége már unja a szállodai svédasztalos reggelit, valami másra vágynak. A célközönség egyik csoportja lehetne a foodie-ké, akik kifejezetten az ételek miatt utaznak, és bár Hargita megye nem áll jól a fine dining terén, de élen jár az egy-egy faluban megtalálható különleges receptekkel, amihez jól illeszkedik a gasztropontos hálózat koncepciója. Ezen a szinten ugyanis tényleg, a helyi, autentikus ételekkel találkoznak az utazók. A kitűzött célok nem egyik napról a másikra valósulnak meg, többéves folyamatról van szó, de az irány jól átgondolt, és jó eséllyel sikerrel kecsegtet.  

(Nyitókép: Carpathian Escapes/Visit Harghita/Facebook)