Ez nagy probléma, mert a munkaerőpiacon, de a közszolgáltatások elérése terén is hátrányban van az, aki nem mozog otthonosan a digitális világban.

Az Európai Unió egyik fontos célkitűzése, hogy az évtized végén a lakosság 80 százaléka rendelkezzen alapvető digitális komptenciákkal. Az aktuális adatok azt mutatják, hogy ez nem fog teljesülni, mivel még csak 55,6 százalékon állunk, írja az economica.net.

Valószínűleg keveseket lep meg, hogy az uniós ranglista két utolsó helyén Románia és Bulgária szerénykedik. Déli szomszédunknál a 16-74 éves lakosság 35,5 százaléka boldogul el a digitális világban. Ez siralmasan gyenge mutató, nekünk azonban sikerült jócskán alulmúlni, mi ugyanis 27,7 százalékon állunk.

Az élen, 80 százalék körúli értékkel, Hollandia, Finnország, Írország és Dánia áll.

Románia esetében nem csupán a jelenlegi helyzet elkeserítő, hanem a tendencia. 2022 és 2025 között az uniós átlag 53,9 százalékról 55,6 százalékra emelkedett, míg idehaza az előrelépés minimális, mindössze 0,09 százalékpont volt, ami lényegében stagnálást jelent. Ezzel szemben Bulgáriában 4,3 százalékponttal nőtt a digitális komptenciával rendelkezők aránya a vizsgált időintervallumban.

A legnagyobb mértékben, 9,8 százalékponttal, Magyarországon nőtt a digitális komteneciákkal bírók aránya, de szépen előrelépést tud felmutatni Csehország és Belgium is. Néhány tagállamban romlott a helyzet, ami strukturális problémákra utal a képzés területén.

A digitális kompetenciák megszerzésének nagy a társadalmi és gazdasági tétje. Ezek nem csupán egyre inkább alapvető elvárást jelentenek a munkaerőpiacon, de szükségesek egyre több köz- és oktatási szolgáltatás eléréséhez is.