Rekordot írtunk a beruházások és a lehívott uniós támogatások, de az államadósság kamaatjaira kifizetett pénzösszeg tekintetében is.

146,03 milliárd lejes deficittel zárta a 2025-ös évet a központi költségvetés – közölte Pénzügyminisztérium. Ez minden idők második legnagyobb értéke a 2024-es 152,72 milliárd lej mögött.

Ha GDP-arányosan vizsgáljuk az adatokat, akkor látványos a javulás, a költségvetési hiány az egy évvel korábbi 8,65 százalékról 7,65 százalékra csökkent. Ez meghaladja a 2025-ös költségvetés tervezetének elkészítésekor várt 7,04 százalékot, azonban elmarad a büdzsé tavaly szeptemberi kiigazításakor prognosztizált 8,4 százaléktól.

A kormányzati bevételek 15,3 százalékkal 662,70 milliárd lejre emelkedtek, miközben a kiadások 11,2 százalékkal 808,73 milliárd lejre nőttek. Az uniós támogatások 75,9 milliárd lejt tettek ki, ami minden idők legnagyobb értéke.

A közalkalmazotti bérekre 167,72 milliárd lejt költöttünk, 0,6 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel korábban, míg beruházásokra 15,7 százalékkal többet, 138,20 milliárdot. Ez utóbbi szintén rekordösszeg, akárcsak az az 50,50 milliárd, ami az államadósság kamatjaira ment el. Az államadósság finanszírozása mintegy 40 százalékkal, kb. 14 milliárddal került többe, mint 2024-ben. 

“Sikerült 1 százalékponttal csökkentenünk a deficitet. (…) Ha az év utolsó hónapjaiban nem tartottuk volna szigorú ellenőrzés alatt a kiadásokat, azt kockáztattuk volna, hogy nem teszünk eleget az Európai Bizottság felé vállalt 8,4 százalékos deficitcélnak, veszélyeztetve az ország gazdasági stabilitását” – nyilatkozta Alxandru Nazare pénzügyminiszter.

A hiány 1 százalékpontos lefaragása kétségtelenül szép eredmény, azonban szintén vitathatatlan, hogy a 7,65 százalék is egy horribilis költségvetési hiány. Augusztusban a Bolojan-kabinet adóemelést hajtott végre, többek között 2 százalékponttal emelve meg az általános áfakulcsot és az élelmiszerek áfáját, az ősz folyamán pedig költségcsökkentő megszorításokat léptetett életbe. Összességében megallapítható, hogy a kormány sikeresen stabilizálta az államháztartás állapotát, ennek azonban az általános életszínvonal romlása volt az ára.