Jóval erősebb lábakon áll a magyar gazdaság most, mint amikor a Fidesz másodszor hatalomra került, azonban semmiféle, a kormánypropaganda által emlegetett magyar gazdasági csoda nem volt.

Az elmúlt 16 évben Magyarország egy úgynevezett unortodox gazdaságpolitikát  követett, mely homályos fogalmat Matolcsy György korábbi jegybanki elnök dobta be a köztudatba. A négy cikluson át hatalmon levő Fidesz-kormányok a 2010 és 2026 közötti magyarországi történéseket  előszeretettel kommunikálták gazdasági csodaként, míg az ellenzék hajlamos volt zsákutcának minősíteni a kormányzati szakpolitikát, minimalizálva az eredményeket.

Lássuk a tényteket. 2010-ben a magyar GDP értéke hozzávetőleg 132 milliárd dollár volt, a tavalyi év végén pedig megközelítette a 250 milliárdot, írja az economedia.ro. Ez 89 százalékos növekedésnek felel meg, ami tekintélyes, de másfél évtizedes távlatban semmiképp sem világraszóló, inkább közepesnek nevezhető. Ugyanebben az időintervallumban a román GDP 170 milliárd dollárról 422 milliárd dollárra változott, ami a magyarországinak mintegy két és félszeresével megyező, 248 százalékos gyarapodást jelent.

Fejlődés visszalépéssel

Orbán Viktor regnálása alatt Magyarország előrelépett az életszínvonal tekintetében is, közelítve az uniós átlaghoz. Második miniszterelnöki ciklusának első évében Magyarország a vásárlóerő-paritáson számított egy főre eső GDP tekintetében az uniós átlagérték 65 százalékán állt. 2025 végére ez a mutató 76 százalékra nőtt, vagyis tagadhatatlan a fejlődés.

Érdemes ezt az értéket is kontextusba helyezni, hogy jobb képet alkothassunk a fejlődés valós mértékéről. 2010-ben Magyarország ezen mutató alapján a 20. helyen állt az Európai Unióban, nyolc tagállamot előzve meg.

A 11 százalékpontos növekedés ellenére tavaly már csak a 23. helyet foglalta el, vagyis mindössze négy tagállamot (Bulgária, Görögország, Lettország, Szlovákia) előzött meg a 27 tagúra fogyatkozott EU-ben. Az Eurostat adatai azt mutatják, hogy regionális viszonylatban a magyar életszínvonal-növekedés nemhogy nem volt kiemelkedő, hanem kifejezetten szerénynek minősül. A vizsgált időszak elején Magyarország le volt maradva Csehországtól, ellenben Romániát, Horvátországot és Lengyelországot megelőzte. Időközben mindhárom ország elhúzott mellette, tavaly Románia és Horvátország már 78 százalékon, Lengyelország pedig 81 százalékon állt, míg Csehország, 92-es mutatóval továbbra is elérhetetlen távolságbn tanyázott.

A jelentős átrendeződéshez nagyban hozzájárult, hogy az utóbbi öt évben nyugati szomszédunknál lényegében stagnált az életszínvonal, 2020-ban és 2021-ben 75 százalékon állt a mutató, az azóta eltelt három évben pedig megrekedt 76 százalékon. Ebben az időintervallumban Magyarországon két ponttal emelkedett a mutató, míg Romániában hattal.

Csökkenő adósság, elbukott szabadságharc

Az államadósság terén is volt volt pozitív elmozdulás az elmúlt bő másfél évtizedben. 2010-ben a magyar adósságállomány a GDP 80,3 százalékát, 2011-ben pedig a 82 százalékát tette ki, ami a tavalyi év végére 74,6 százalékra mérséklődött. Első látásra ez kitűnő eredménynek tűnik, főleg Romániával összehasonlítva, ahol 2010 és 2025 között a GDP-arányos államadósság 37,75 százalékról 59,6 százalékra hízott.

Egy részletesebb elemzés ugyanakkor erőteljesen árnyalja a képet. A budapesti kormány 2010 novemberében hozta meg a döntést, amellyel lényegében államosította a magánnyugdíj-pénztárak vagyonát. A következő évben a nyugdíjpénztárak elkezdték átutalni az államnak a tagjaik volt vagyonát. Ennek az értéke meghaladta a háromezer milliárd forintot, aminek jelentős részét állampapírok tették ki. Ennek eredményeként 2012-ben a ország adósságállomámnya a GDP 78,8 százalékára csökkent. Az államadósság csökkenése mögött nem állt semmilyen extra gazdasági teljesítmény, tulajdonképpen egy pénzügyi technikai művelet eredménye volt, mivel az az adósságállomány, amelyet a magánnyugdíj-pénztáraktól az államhoz átkerült kötvények képviseltek, megsemmisült.

Kapcsolódó

Romániában vagy Magyarországon jobb nyugdíjasnak lenni?

Szeptemberben a romániai átlagnyugdíj nagyobb volt, mint a magyarországi, azonban a határ nyugati oldalán 13 nyugdíj jár egy évben.  

nyugdíj nyugdíjak nyugdíjasok nyugdíjas nyugdíjemelés

Orbán Viktor bejelentette, hogy a magyar kormány a tartós adósságcsökkentés útjára állította az országot, amit az azóta eltelt időszak nem igazolt. Ugyanakkor tény, hogy 2020-ra a magyar államadósság a GDP 65,2 százalékára csökkent, s a koronavírus-járvány hatására ugrott meg ismét, márpedig a pandémia kitörését és a gazdaságra gyakorolt katasztrofális hatását semmiképp sem lehet felróni Orbánnak és a Fidesz gazdasági szakpolitikusainak.

„A magyar kormány naponta folytat szabadságharcot, hogy 50 százalék alá csökkentse az államadósságot” – jelentette ki a magyar miniszterelnök 2012-ben. Az adósrabszolgaság elleni szabadságharc mintegy 4300 napja folyik, az eladósodottság közel 75 százalékos szintje azt mutatja, nem túl nagy sikerrel. Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy a magyar adósságállomány struktúrája jelenleg sokkal kedvezőbb, mint másfél évtizede, jelentősen nőtt a forintban, illetve belföldről felvett hitelek aránya. Ennek ellenére az államadósság továbbra is hatalmas terhet jelent a magyar államháztartás számára, a tavalyi költségvetésbe 3836 milliárd forint, hozzávetőleg 10 milliárd euró, volt betervezve kamatkiadásra.

Stagnálásba fulladt növekedés

Az Orbán-érában a magyar gazdaság átlagosan évi 2,5 százalékkal nőtt, ami ezen a fejlettségi szinten nem lenyűgöző teljesítmény. A két legjobb év 2018 és 2021 volt 5,4, illetve 7,1 százalékos bővüléssel, azonban ez utóbbi az előző évi 4,3 százalékos visszaesésnek az eredménye. Az utóbbi években kifejezetten gyengén teljesített a magyar gazdaság, 2023-ban 0,9 százalékos recesszióban volt, 2024-ben 0,6, tavaly pedig 0,3 százalékkal nőtt, vagyis hároméves távlatban lényegében stagnált.

A budapesti kormány az utóbbi évek harmatgyenge gazdasági teljesítményét az ukrajnai háború negatív hatásaival magyarázta. A háború közvetve valóban visszavetette az egész kontinens gazdasági teljesítményét, azonban a régió más államai lényegesen jobban teljesítettek: a román gazdaság 2023-ban 2,1, 2024-ben 0,8, tavaly pedig 0,7 százalékkal nőtt, míg a lengyel 0,25, 2,9 illetve 3,6 százalékkal.

A magyar gazdaság utóbbi évekbeli vergődéséhez hozzájárult, hogy az Európai Bizottság, korrupciós és jogállamisági problémák miatt, részben befagyasztotta az uniós támogatásokat. A Politico számításai szerint hozzávetőleg 17 milliárd euróról van szó, aminek a felszabadítása vérátömlesztést jelentene a magyar gazdaság számára.

Az Orbán Viktor nevével jelzett korszak gazdaságpolitikájának egyik  jellemzője az autóipar célzott fejlesztése volt, aminek eredményeként  fontos beruházások érkeztek az országba: Kecskeméten Mercedes-gyár, debrecenben BMW-üzem és CATL akkumulátorgyár, Szegeden BYD-gyár épült, s a felsorolás távolról sem teljes. Ennek ellenére az előző évhez viszonyítva 2023-ban 5,4, 2024-ben 4,1, tavaly pedig 3,2 százalékkal csökkent az ipari termelés Magyarországon, vagyis a hatalmas állami támogatással az országba vonzott beruházások hatása nem igazán látszik az ágazat teljesítményén. Csoda az iparban éppúgy nem volt, ahogy a magyar gazdaság egészében sem.

A magyar gazdasági teljesítménytől nincsenek elájulva a befekektők sem, hiszen az uniós tagországok közül Magyarország és Románia jut legdrágábban pénzhez a nemzetközi piacról az államadósság finanszírozásához. Idén márciusban, a tradingeconomics.com adatai szerint, a budapesti kormány évi 6,25 százalékos átlagos kamatra kapott kölcsönt, míg a bukaresti 6,50 százalékosra. Ezen két ország megítélését jól tükrözi a régió más államainak hitelfevételi kamatszintje: Csehország 3,5 százalék, Szlovákia 2,15 százalék, Lengyelország 3,75 százalék, Horvátország 2,15 százalék.