A minimálbér kiszámításának uniós irányelvekhez igazodó új mechanizmusáról fogadott el kedden törvénytervezetet a képviselőház.

A jogszabályjavaslat a megfelelő európai uniós minimálbérekről szóló 2022/2041-es irányelvet ülteti át a román jogrendbe. A tervezet szerint a bruttó minimálbért évente kormányhatározatban szabják meg, szem előtt tartva a lakosság élet- és munkakörülményeinek javítását és „a méltó életszínvonal biztosítását".

A kormányhatározatban megszabott bruttó minimálbért a következő év január elsejétől alkalmazzák, és évente egyszer aktualizálják a szakszervezetek és a munkaadók országos szövetségeinek konzultálásával – számol be az Agerpres hírügynökség.A tervezet azt is rögzíti, hogy egy alkalmazott az egyéni munkaszerződése megkötésétől számított legtöbb 24 hónapon át kaphat minimálbért, utána meg kell emelni a fizetését.

A minimálbérre vonatkozó rendelkezések megsértése alkalmazottanként 3000 és 5000 lej közötti bírsággal büntetendő. A bírság összege azonban nem haladhatja meg a vállalatonkénti 200 ezer lejt – olvasható a jogszabályjavaslatban.

Bűncselekménynek minősül és egy hónaptól egy évig terjedő börtönbüntetéssel vagy pénzbüntetéssel sújtható az a munkaadó, aki az egyéni munkaszerződés alapján foglalkoztatott munkavállalók bérét ismételten a törvényben meghatározott bruttó minimálbér alatt állapítja meg – szögezi le a tervezet.

A jogszabályjavaslatot a szenátus korábban már elfogadta, a képviselőház döntő házként szavazott róla.

Simona Bucura-Oprescu munkaügyi miniszter korábban azt nyilatkozta, hogy a törvény hatálybalépése után az országos bruttó minimálbért évente aktualizálják a vásárlóerő, az általános bérszint és béreloszlás, a bérnövekedés mértéke és a munkatermelékenység függvényében. „Összegét úgy kell alakítani, hogy ne legyen kisebb a bruttó országos átlagbér 50 százalékánál" – közölte a tárcavezető.

Kapcsolódó

Uniós minimálbér: jól hangzik, de nem kell csodát várni tőle

Ha el is érné az országos átlagfizetés felét a minimálbér értéke, ahogy a törvény előírja, az jelenleg kb. bruttó 4200 lej lenne, nettóban 2512 lej.  

fizetések minimálbér uniós minimálbér minimálbér-emelés bruttó minimálbér

Csodát nem kell várni az új jogszabálytól

Január 1-től a bruttó minimálbér 4100 lejre nő, ami az augusztusi átlagfizetés 48,5 százalékával lesz egyenértékű. Ez már egész közel van a törvényben szereplő 50 százalékhoz, azonban időközben az országos átlagbér is emelkedni fog, a pontos értékét azonban lehetetlen megjósolni. Valószínű, hogy januárban a 8600-8700 lejes intervallumban helyezkedik majd el, az év vége felé pedig meg fogja közelíteni a 9 ezer lejt. Ez azt jelenti, hogy 2025 folyamán a bruttó minimálbér az átlagfizetés 47,5-45,5 százaléka között mozog majd, vagyis közelebb lesz hozzá, mint idén.

Ennek ellenére csodát nem kell várni az új jogszabálytól, nem sok változást hoz az elmúlt évek bérfejlesztési gyakorlatához képest, s borítékolható, hogy a minimálbéresek anyagi helyzete az évtized végén is távol áll majd a fényestől. Már az is illuzórikus, hogy hogy az országos átlagbér felével válna egyenlővé a juttatás, ugyanis az 50 százalékos arányt mindig egy időközben már meghaladott értékhez képest számolják ki. Ahhoz, hogy jövőre az átlagfizetés felét tegye ki, legalább az év elején, minimum 4300 lejre kellene emelni januártól, de, érthető módon, a munkáltatók már a 4100 lejre való emelés ellen is berzenkedtek.

2023-ban a bruttó minimálbér még csak 3000 lej volt, vagyis lényegében egy év alatt 1100 lejjel, 36,6 százalékkal nőtt. Az elkövetkező években ilyen mértékű emelés elképzelhetetlen, ugyanakkor biztosra vehető, hogy az infláció lassulásával párhuzamosan az átlagkereset is visszafogottabb tempóban fog emelkedni, mint az elmúlt másfél-két évben.

„Méltó életszínvonal”?

A törvényben semmilyen konkrétum, képlet nincs a minimálbér kiszámolását illetően, csupán az általános elvek vannak leírva, melyek értelmében az országos átlagbér emelkedésének, a vásárlóerőnek, a béreloszlásnak és a munkatermelékenység növekedésének függvényében állapítják meg az értékét. Ez utóbbi kritérium nem a minimálbéresek malmára hajtja a vizet, mivel az elmúlt években Romániában a fizetések, beleértve a minimálbért, a termelékenységnél sokkal gyorsabban emelkedtek, ami közép- és hosszútávon nem fenntartható.

A jogszabályban említett „méltó életszínvonal biztosítása” jól hangzik, azonban nem több hatásvadász nyelvi fordulatnál, tekintettel arra, hogy a bruttó minimálbér az 50 százalékos küszöb elérése is csak 4200 lej lenne jelenleg. Ez nettóban 2512 lejt jelent. A feltételezés, hogy ennyi pénzből „méltó életszínvonalon” meg lehet élni 2024 októberében Romániában akkora képtelenség, amekkora csak olyan embertől származhat, aki a minimálbérnek a többszörösét keresi, s elképzelni sem tudja, mit jelent 2500 lejt egy hónapra beosztani.

A jogszabály előírja, hogy egy munkavállalót legfeljebb két éven át lehet minimálbérrel fizetni, utána emelni kell a fizetését. Ez a nesze semmi, fogd meg jól jellegű előírások kategóriájába tartozik, mivel a törvény nem rendelkezik az emelés mértékéről, így aztán a munkáltató akár bruttó 50-100 lejes emeléssel eleget tehet a kötelezettségének.

Az uniós minimálbér nagyon is helyi

Az Eurostat legfrissebb adatai szerint Luxemburgban a legnagyobb a bruttó minimálbér, 2570 euró, ami lényeges meghaladja a romániai átlagfizetést. 2000 eurónál több a minimálbér Írországban, Hollandiában, Belgiumban és Németországban is, miközben Bulgáriában az 500 eurót sem éri el. Idehaza 740 euró körül van az értéke, ami minimális mértékben nagyobb a magyar és lett bruttó minimálbérnél is. Az egykori szocialista országok közül a messze legnagyobb minimálbért Szlovéniában fizetik, 1250 eurót.

2014 júliusa és 2024 júliusa között a minimálbér Romániában emelkedett a leggyorsabban, közel átlagos évi 14 százalékkal. Ezt megközelítő ritmust csak Litvánia és Bulgária ért el, kb. 13, illetve 11 százalékot.

Az egységes uniós minimálbér már csak azért is kivitelezhetetlen, mert öt tagállamban nincs szabályozva a dolgozók minimális juttatása. Ezek közül Dánia, Ausztria, Svédország és Finnország a legjómódúbb tagállamok közé tartozik, de Olaszország is felső-középkategóriás.