A mesterséges intelligencia (MI) egyre szélesebb körű vállalati alkalmazása rontja a pályakezdők elhelyezkedési esélyeit, ugyanakkor egyelőre nincs jele annak, hogy munkahelyek tömeges megszűnését okozná – derül ki az ifo gazdaságkutató intézet tanulmányából.

A müncheni gazdaságkutató intézet új MI-előrejelző mutatót dolgozott ki annak mérésére, hogy a generatív mesterséges intelligencia miként alakítja a munkaerőpiacot, írja az MTI. A kutatók 140 foglalkozási csoport foglalkoztatási és felvételi adatait vetették össze azzal, hogy az adott munkakörökben a feladatok milyen mértékben válthatók ki mesterséges intelligenciával

A vizsgálat szerint Németországban a mesterséges intelligenciának leginkább kitett munkakörökben a 20 és 24 év közötti teljes munkaidőben foglalkoztatott dolgozók száma 2022 közepe és 2026 eleje között mintegy 14 százalékkal, 279 ezerről 239 ezerre csökkent. Az intézet számításai szerint ezekben a foglalkozásokban körülbelül 34 ezerrel kevesebb fiatal dolgozik annál, mint ami máskülönben várható lenne.

Az MI által leginkább érintett foglalkozások közé az adatbeviteli és szövegfeldolgozási munkakörök, a szoftverfejlesztők, a könyvelők, az adatbázis- és hálózati szakemberek, valamint a szerzők és újságírók tartoznak. A kutatók szerint ugyanakkor a kékgalléros és egyéb fizikai munkák többsége egyelőre kevésbé helyettesíthető mesterséges intelligenciával. A legkevésbé érintett foglalkozások között a konyhai kisegítők, az építőipari munkások, az asztalosok, a festők, a takarítók és a mezőgazdasági dolgozók szerepelnek.

Clemens Fuest, az intézet elnöke szerint egyelőre nem figyelhető meg általános munkahelyleépítés az MI miatt, ugyanakkor a változások a munkaerőpiacra belépőket érintik először.

A tanulmány hangsúlyozza, hogy a mesterséges intelligencia nemcsak kiválthat bizonyos feladatokat, hanem növelheti is a dolgozók termelékenységét. Németországban a mesterséges intelligenciának leginkább kitett foglalkozásokban a foglalkoztatás 2022 harmadik negyedéve óta 1,8 százalékkal nőtt, miközben a legkevésbé érintett munkakörökben 6,4 százalékos visszaesést mértek.

Az Európai Unió 27 tagállamát vizsgáló elemzés szintén nem talált széles körű foglalkoztatáscsökkenést, ugyanakkor arra utaló jeleket azonosított, hogy a vállalatok kevesebb pályakezdőt vesznek fel azokba a munkakörökbe, ahol az MI automatizálhatja a feladatokat.

A kutatók ugyanakkor felhívták a figyelmet arra, hogy az eredmények nem bizonyítják egyértelműen, hogy kizárólag a mesterséges intelligencia áll a megfigyelt folyamatok mögött. A demográfiai változások, a hosszabb tanulmányi idő és a távmunka terjedése szintén befolyásolhatja a fiatalok munkaerőpiaci kilátásait.