Országszerte megkezdődött a juhok és kecskék immunizálása a kiskérődzők pestise (PPR) és a juh- és kecskehimlő (SGP) ellen – közölte az Országos Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság (ANSVSA). A kampányban elsősorban a járvány által érintett térségeket részesítik előnyben, így több megye, köztük Hargita sem kapott oltóanyagot.

A hatóság célja a járványok megfékezése és az állomány védelme, ami elengedhetetlen a harmadik országokba irányuló élőállat-export mielőbbi újraindításához. A stratégiai jelentőségű dobrudzsai megyékben mindkét betegség ellen oltanak, míg a többi érintett térségben kizárólag a juh- és kecskehimlő elleni immunizálás zajlik.

Az országos oltási kampány vasárnap kezdődött el Konstanca és Tulcea megyében, mivel a térség a kiskérődzők kereskedelme szempontjából stratégiai fontosságú. Hargita megye egyelőre kimarad az oltási programból, nem kapott oltóanyagot – tudtuk meg Fodor Leventétől, a Hargita Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság (DSVSA) járványtani osztályának vezetőjétől.

Az ANSVSA tájékoztatása szerint az Európai Unió forrásaiból a hatóság összesen 1,1 millió adag – amiből 300 ezer a kis kérődzők pestise, 800 ezer pedig a juh- és kecskehimlő elleni – ingyenes vakcinát szerzett be, amelyek a vártnál korábban érkeztek meg Romániába, ami lehetővé tette, hogy az oltási kampány hamarabb megkezdődjön.

Megtudtuk, hogy az érintett megyék tenyésztőinek sem a vakcinákért, sem az oltáshoz kapcsolódó állatorvosi szolgáltatásokért nem kell fizetniük. Az első szakaszban Dobrudzsában mintegy 800 ezer állatot oltanak be. A hatóságok becslése szerint hétfő estig mintegy 50 ezer állat immunizálását végezték el csak Konstanca megyében. A kiskérődzők pestise elleni oltást a két tengerparti megyére korlátozták. A juh- és kecskehimlő elleni vakcinákat ugyanakkor további 22 megyébe is kiszállították, elsőbbséget biztosítva azoknak a térségeknek, ahol jelentősebb járványgócokat regisztráltak.

Az oltásokat az országos adatbázisban nyilvántartott állományok alapján szervezik és hajtják végre, ezért a tenyésztőknek nem kell külön kérvényt benyújtaniuk. Az állatorvosok közvetlenül egyeztetnek velük az oltás időpontjáról. A gazdáknak gondoskodniuk kell arról, hogy az állatok a megbeszélt időpontban rendelkezésre álljanak, és az oltáshoz megfelelően össze lehessen terelni őket. A beavatkozást jegyzőkönyvben rögzítik, az adatokat pedig bevezetik az országos informatikai rendszerbe. Az ANSVSA tájékoztatása szerint az intézkedés nem érinti a juhokból és kecskékből származó hús- és tejtermékek exportját.

Bajkó Zoltán állattenyésztő mérnök, a Székely Gazdaszervezetek Egyesületének (SZGE) falugazdásza érdeklődésünkre elmondta: az oltási kampány elindítása reménnyel tölti el a juh- és kecsketenyésztőket, és némi fellélegzést jelent számukra, hiszen az elmúlt időszakban a bárányok értékesítése nehézségekbe ütközött. A költségek folyamatosan emelkedtek, miközben a bevételek sok esetben már nem fedezték a kiadásokat.

A kereskedők jelenleg mindössze 14 lejt kínálnak kilogrammonként a bárányokért élő súlyban, viszont ez az ár sajnos még a termelési költségeket sem fedezi – nyomatékosította a szakember. Megjegyezte: a nehézségek miatt sokan felhagytak a juhtartással, azoknak azonban, akik kitartottak, még lehet jövőjük az ágazatban. Az export újraindulása egyelőre még várat magára, de a gazdák kivárnak. Bajkó szerint a kivitel remélhető mielőbbi újraindulása az árak emelkedését is elősegíti, így azok a termelők, akik átvészelik ezt a nehéz évet, hosszabb távon is folytathatják tevékenységüket.