FRISSÍTVE: A kormány szerdán elfogadott sürgősségi rendelete szerint a jelenlegi 3,75 százalék helyett az alkalmazottak bruttó bérének a 4,75 százalékát utalják ezentúl a munkaadók a kötelező magánnyugdíjalapokba – tájékoztatott a munkaügyi minisztérium.

A közlemény szerint a nyugdíjrendszer második pilléréhez való hozzájárulás megemelését az országos helyreállítási terv (PNRR) írja elő. Az intézkedés célja a nyugdíjrendszer, illetve a második pillér közép és hosszú távú fenntarthatóságának a biztosítása. A minisztérium emlékeztetett arra, hogy a második pillérhez való hozzájárulást a bruttó bér alapján számolják ki, befizetésének határideje pedig megegyezik a társadalombiztosítási járulékok befizetésének a határidejével. A Pénzügyi Felügyelet (ASF) adatai szerint idén január végén a kötelező magánnyugdíjalapok aktívái elérték a 89,63 milliárd lejt, ez 15 százalékos növekedést jelent a múlt év januárjához képest.

A magánnyugdíjalapok kezelői az összeg 88 százalékát romániai értékpapírokba, jelentős részben államkötvényekbe vagy a Bukaresti Értéktőzsdén jegyzett részvényekbe fektették. Az ASF adatai szerint január végén a kötelező magánnyugdíjalapok 7,814 millió személy nyugdíjjárulékát kezelték. Romániában hét magánnyugdíjalap kezeli a második pillérhez való hozzájárulásokat: Metropolitan Life, Aripi, AZT Viitorul tău, BCR, BRD, NN és Vital.

A hozzájárulás mértékének emeléséről a kormány egy sürgősségi kormányrendeletet fogadott el, amely később a parlament asztalára kerül. A törvényhozás később elfogadhatja, elutasíthatja vagy módosíthatja a rendeletet. A most elfogadott jogszabály értelmében a magánnyugdíj-alapokba befizetett egyéni hozzájárulás 1 százalékponttal nő 2024. január 1-jétől a jelenlegi 3,75 százalékról. A bukaresti sajtó emlékeztetett, hogy a kormány 2016 óta először emelte a hozzájárulás mértékét, miután 2017 novemberében 5,1 százalékról 3,75 százalékra csökkentette.

2007-ben vezették be a magánnyugdíjrendszert, amely az állami nyugdíj kiegészítéseként működik. A rendszer első pillére az állami nyugdíj, a második a kötelező magánnyugdíj, a harmadik pillér a nem kötelező magánnyugdíj. A rendszert eredetileg úgy találták ki, hogy a második pillérnek számító kötelező magánnyugdíjalapoknál a dolgozók hozzájárulását fokozatosan 6 százalékra emelik. A kormányok halogatták az eredeti ütemterv szerinti emelést, hiszen a 6 százalékot már 2016-ban el kellett volna érni, mi több, csökkentették is. A hozzájárulást abból a nyugdíjjárulékból utalja át az állam a magánbiztosítóknak, amit az alkalmazottak után a munkáltatók befizetnek az állami társadalombiztosítási költségvetésbe.