Az Európai Unió átlaga 10 százalék volt januárban, nálunk 13,4 százalékos pénzromlást mértek a statisztikusok.

Minimális mértékben, a decemberi 10,4 százalékról januárban 10 százalékra csökkent az infláció az Európai Unióban, derül ki az Eurostat legfrissebb adataiból. Az eurózónában nagyobb mértékben mérséklődött a pénzromlás, 9,2 százalékról 8,6 százalékra.

A tagországok közül Magyarország emelkedik ki a mezőnyből negatív értelemben, ott a fogyasztói árak átlagosan 26,2 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi értéket. A romániai inflációs ráta alig haladta meg a magyarországi érték felét, 13,4 százalék volt, ami a kilencedik legrosszabb adat az EU-ban. A 10 legnagyobb inflációt egykori szocialista országokban mérték, a dobogóra még Lettország (21,4 százalék) és Csehország (19,1 százalék) került fel.

Ugyanakkor Szlovéniában az áremelkedés mértéke alacsonyabb volt az Európai Unió átlagánál, 9,9 százalék. A jóléti államok közül Ausztriában volt a legnagyobb a pénzromlás mértéke, 11,5 százalék.

Az infláció Luxemburgban (5,8 százalék), Spanyolországban (5,9 százalék), Cipruson (6,8 százalék) és Máltán (6,8 százalék) volt a legkisebb 2023 első hónapjában.

Decemberhez képest 18 tagországban lassult, kilencben pedig gyorsult az infláció. A legnagyobb, 1,3 százalékpontos gyorsulás Lettországban következett be, míg a másik végletet Hollandia jelenti, 2,6 százalékpontos lassulással.