A szervezetnek erdélyi elnöke van, aki olyan vendéglátóipari egységeket is felvett, melyeknek semmi keresnivalójuk nem lenne ott, például a saját hegyi menedékháza.

Erdélyi elnöke van a közelmúltban alakult Történelmi Kávéházak Útvonalának, mely az Európa Tanács által hivatalosan elismert 48 kulturális útvonal egyike. A tisztséget az útvonal ötletgazdája, a feleki Arnold Klingeis tölti be, aki többek között a Bilea-tónál évről-évre felépített jéghotel és a feleki Brukenthal kastélyszálló üzemeltetője.

Az idegenforgalmi szakember szerint a kulturális turizmusban nagy lehetőségek rejlenek Románia számára. „A kulturális turizmus nem szezonális jellegű, mint az idegenforgalom más fajtái, melyek évi két hónapon át működnek. Ha megfelelően népszerűsítik, akkor a kulturális turizmus egész évben működhet” – nyilatkozta a Ziarul Financiarnak Arnold Klingeis.

A kávéházak útvonala abból az ötletből született, hogy a kávé és a kávézás szerves része Európa kultúrtörténetének. „Ennek az útvonalnak a témája nem a kávé, hanem a történelmi kávéházak, éttermek, szállodák, melyek megőrizték az ott megfordult fontos személyiségeknek köszönhetően kialakult megfoghatatlan szellemiséget. Egy kávé mellett Európa számára fontos szerződéseket írtak alá” – fejtegeti az erdélyi turisztikai vállalkozó.  

Kolozsvár igen, Budapest nem

Az alakulóban levő útvonalnak máris 70-nél több tagja van, többségük Spanyolországból, Portugáliából és Görögországból. Az embernek hiányérzete lehet, mert a roppant gazdag és nagymúltú kávéházi hagyománnyal büszkélkedő Bécs és Párizs egyelőre mindössze egy-egy kávézóval képviselteti magát, de Budapestnak a külföldi turisták által megrohamozott pazar kávéházai is hiányoznak az útvonalról.

Románia ellenben tucatnál több vendéglátóipari egységgel van jelen, többre a legnagyobb jóindulattal sem lehet ráfogni, hogy történelmi kávéház volna. A kolozsvári sétatéri Kioszk, mostani nevén Chios Social Lounge, egy közel 130 éves patinás épületben működik, azonban a belső terét olyannyira átépítették, hogy semmit nem őriz egykori hangulatából, az arculata teljesen modern.

Ennek ellenére, egy kis jószándékkal helye lehet a történelmi kávéházak útvonalán, ellentétben az ugyancsak kolozsvári Transilvania szálló kávézójával. A Híd (Regele Ferdinand I.) utcában található szállodának tulajdonképpen nincs is kávézója, csak egy végtelenül igénytelenül berendezett jellegtelen vendéglője, ahol, természetesen kávét is felszolgálnak. Jelenlegi formájában az épület sem tart számot a laikusok érdeklődésére, csupán a belső udvar emeleti körfolyósójának a kőkorlátja árulkodik arról, hogy már az 1800-as években is állt.  

Az már egyenesen a vicc, sőt, a rossz vicc kategóriájába tartozik, hogy az útvonalra felkerült a Bilea-tónál levő menedékház is. A magyarázat egyébként kézenfekvő: a gyönyörű környezetben fekvő szálláshelyet, mely kb. annyira történelmi kávézó, mint amennyire gótikus épület egy négyemeletes monostori tömbház, a Klingeis család üzemelteti.

Romániából felkerült még az útvonalra több brassói és nagyszebeni kávézó, Mária román királynőnek a törcsvári kastély melletti egykori teaháza, a feleki Brukenthal Palace Café és a bușteni-i Cantacuzino kastélyban kialakított kávézó.

„Ennek az útvonalnak a létrehozásával két ajánlatot tettünk elérhetővé a nemzetközi piacon, melyek kulturális kontextusban fogják népszerűsíteni Romániát, olyan útvonalként, melyen bizonyos történeteket lehet megismerni, történelmi helyeket, melyek meghatározóak Románia kultúrájában és történelmében. (…) Kínai, japán, kanadai, amerikai és európai turistákat akarunk hozni Romániába. A kulturális idegenforgalmat nem lehet külön kezelni, kombinálni kell közismert látnivalókkal is, nem mutathatsz egy turistának csak történelmi kávéházakat, mivel az nem vonzó” – mondja Arnold Klingeis.

Az Osztrák-Magyar Monarchia erdélyi nagyvárosaiban élénk volt a kávéházi élet a századfordulón, azonban a kommunizmus tönkretette a kávéházi kultúrát, eredeti formájukban alig maradtak meg békebeli kávézók.