„Menjenek, próbálják ki, de jöjjenek vissza. Akkor van értelme kimenni, hogy ha mindazt, amit ott megtanulnak, összegyűjtenek, hazahozzák. Tapasztalatot kell gyűjteni, tudást, és ha lehet, tőkét. Egy fiatalt nem szabad megállítani, úgysem lehet. Ha repülni akar, akkor repül. Nem az a tragédia, hogy elmegy, hanem az, hogyha nem jön vissza” – hangzott el a külföldről hazatért fiatal vállalkozók találkozóján, Szilágyperecsenben.

Nagy az elvándorlás Romániában, az erdélyi magyarok körében is. Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke évekig külföldön dolgozó fiatal vállalkozókkal találkozott, akik elmondták, miért mentek el, mit tapasztaltak és miért jöttek haza.

Rengeteg oka van annak, ha egy fiatal úgy dönt, hogy mindent itthon hagyva külföldön próbál szerencsét. Csaknem harminc hasonló vállalkozó mesélt arról, mit érzett és mit keresett, amikor elment.

„Megoldásokat kell találni, a fiatalokat, a fiatal családokat kell segíteni, olyan családpolitikát kialakítani, amivel a gyerekvállalást lehet ösztönözni” – mondta Kelemen Hunor a találkozón, arra kérve a jelenlévőket, meséljék el, mit várnak el az államtól, az állami intézményektől, a politikától. A Szövetség államelnökjelöltje kiemelte, ha a választásokat követően erős parlamenti frakciója lesz az RMDSZ-nek, akkor kormányban lehetnek. Ha kormányban lesznek, olyan döntésekre is hatással tudnak lenni, amelyeket nem a parlamentben, hanem a kormányban hoznak meg, és sokszor ezek a parlamenti döntéseknél is fontosabbak lehetnek.

Seres Dénes parlamenti képviselő, jelölt elmondta, nagyon fontos egyrészt a tájékoztatás, másrészt a tájékozódás. Követni kell a jelenlévők, a hazajöttek példáját, és támogatni őket, hogy tudjanak itthon kibontakozni, vállalkozni.

A vállalkozók többsége az itthoni vállalkozást önerőből kezdte, és bár próbáltak uniós támogatást igényelni, nem kaptak. Nagyrészt a honvágy, a család miatt jöttek haza. „Itt nőttünk fel, egyszerűen vonzott, hogy visszajöjjünk. Hiányzott, ez volt a legelső szempont” – mondta a hat évig Svájcban dolgozó házaspár, akik az ott tapasztalt gyors online ügyintézésről meséltek. Mint mondták, egy gépkocsi forgalomba írása mindössze 10 perc, míg itthon ez három hónapba telik, „és nem kell öt emberhez elmenni, kisebb ügyek rendezéséért”.

„Az egyik legnagyobb probléma nálunk a túlbonyolított, nem ügyfélbarát ügyintézés, viszont míg külföldön könnyebb élni, itthon jobb” – hangzott el a találkozón. „Nemcsak a dizájnt hoztuk hozzá a Németországból, hanem a mentalitást is. Mindent fehéren akarok látni, nyugodtan akarok aludni” – mesélte az egyik vállalkozó. Kiemelték, olyan támogatás kellene itthon, ami kezdő vállalkozóknak lehetőséget ad.

Külföldön megtanulták, mi a minőség, ezt hazatérve az építőiparban kamatoztatják. „Nem elég felvállalni egy munkát, azt kiválóan el kell végezni, mert egy jó mesterre mindig szükség van”. Pozitívan értékelték a külföldi egészségügyben tapasztaltakat, a jó betegellátást, mint mondták, annak ellenére, hogy nem beszélték tökéletesen a nyelvet, ott nem kérték a hálapénzt. Viszont ennek ellenkezőjéről számolt be egy Amerikából hazatelepült vállalkozó, kifejtve, az Államokban egy lábtörés kezeléséért 11 ezer dollárt, egy vállműtétért 60 ezer dollárt kell fizetni, ráadásul az egészségügyi biztosítás nagyon drága.

Miért mennek ki a fiatalok?

„Azért mentünk ki, hogy valamit megvalósítsuk, hogy valamit kezdjünk. Itthon dolgozhattam volna tíz évig, nem lett volna meg a tőke, hogy elindítsam a vállalkozásom, hiszen nem mindenki születik gazdag családba, de vágytunk haza, így hazahoztuk a kint megkeresett pénzt” – mondta az egyik fiatal vállalkozó, hozzátéve, nagyon nehéz egy vállalkozás elindítása úgy, hogy nincs meg a háttér.

Mindössze néhány fiatal mondta, hogy a kint élő, dolgozó szüleihez, barátaihoz, rokonokhoz menne. Többségük azért hagyja el az országot, mert gyorsan, többet akar keresni. „El akartunk menni, mert lehetett, mert kaland volt, mert csillogott, és hál' Istennek, elmentünk, megkóstoltuk, a kerítés nem volt kolbászból, mert mindenhol jó, de a legjobb ott, ahol születtél” – vallották egyesek, majd hozzátették, az elmúlt tíz évben Románia sokat közeledett Németországhoz. A migráció miatt itthon már biztonságosabb az élet, viszont a mai fiatal szintén ki akar menni, de jótanácsként elmondták, nincs ezzel gond, csak ne menjenek az Óperenciás tengeren túlra, maradjanak a közelben.

A vállalkozók elmondták, hogy a világi elöljárók egyik legfontosabb küldetése a hazatértek összefogása kellene legyen. „Magyar közösségeink sokkal összetartóbbak, mint a magyarországi közösségek, ahol minden adott. A fiatalokat itthon azzal támogathatnák, ha eljuttatnák az információkat, ha segítenének pályázni, elmondanák a trükköket és gyakrabban tartanának hasonló fórumokat, találkozókat, melyen a vállalkozók megoszthatják tapasztalataikat, mert nem mindig a pénz a legfontosabb” – fogalmazott az egyik jelenlévő.

A külföldön élés egyik negatívumaként a fiatal anyák támogatásának hiányát mondták, kiemelve, van, ahol csak négyéves kortól lehet a gyereket óvodába íratni, addig privát bölcsődébe viheti az anya, amire „rámegy a fizetés”. Itthon viszont az állam a gyerek két-három éves koráig támogatja az anya otthonmaradását, lehetőséget biztosítva, hogy a szülő minél több időt tölthessen gyermekével.

A jelenlévők elmondták, itthon lehet, tudnak, külföldön viszont szinte lehetetlen lett volna vállalkozni, ezért arra bíztatják a fiatalokat, hogy menjenek, próbálják ki, és a tőkével jöjjenek haza, mert itthon, a család, a barátok körében jobb az élet.