Kicsit nőtt, 8210 lej volt a háztartások összjövedelme a második negyedévben
A háztartások havi átlagos összjövedelme 2024 második negyedévében háztartásonként 8210 lej volt. Ez személyenként 3274 lejnek felelt meg, ami 2%-os növekedést jelent 2024 első negyedévéhez képest – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (NSI) hétfőn közzétett adataiból. A lakosság átlagos havi összkiadása 2024 második negyedévében háztartásonként 6920 lej volt – személyenként 2760 lej – ami az összjövedelem 84,3%-át tette ki. Az összeg háztartásonként 77 lejjel több, mint 2024 első negyedévében. Az összjövedelem jelentős része, mintegy 35 százaléka megy élelmiszerre, művelődésre pedig a legkevesebb.
Az előző év második negyedévéhez képest az egy háztartásra jutó átlagos havi összjövedelem 18,8 százalékkal, az egy főre jutó pedig 18,2 százalékkal nőtt az idei második negyedévben, állapítja meg a statisztikai intézet, idézi a News.ro. Adatai alapján az átlagos havi összjövedelem 2024 második negyedévében háztartásonként nominálisan 8210 lej, illetve személyenként 3274 lej volt, ami 2 százalékkal több, mint 2024 első negyedévében. Ugyanakkor a háztartások átlagos havi összkiadása háztartásonként 6920 lej (személyenként 2760 lej) volt 2024 második negyedévében, ami az összjövedelem 84,3 százalékát tette ki, és háztartásonként 77 lejjel emelkedett az első negyedévhez képest.
Az előző év második negyedévéhez képest az egy háztartásra jutó átlagos havi összkiadás 15,9 százalékkal, az egy főre jutó pedig 15,4 százalékkal nőtt, derül ki tovább a statisztikai intézet adataiból. Az átlagos havi készpénzjövedelem 2024 második negyedévében 7 637 lej volt háztartásonként havonta (3 046 lej/fő), 2,2 százalékkal több, mint 2024 első negyedévében, a természetbeni jövedelem pedig 574 lej volt háztartásonként havonta (229 lej/fő), 0,5 százalékkal kevesebb, mint 2024 első negyedévében. A munkavállalók bruttó bére és egyéb juttatásai háztartásonként havonta 5 567 lejt tettek ki, és az összes jövedelem legfontosabb forrását képezték.
A háztartások összjövedelméhez jelentős mértékben hozzájárult mind a szolgáltatásokból származó jövedelem, ami átlag 1 563 lej háztartásonként havonta (a háztartások összjövedelmének 19 százaléka 2024 második negyedévében, illetve 19,3 százaléka 2024 első negyedévében), mind a természetbeni juttatások (7 százalék 2024 második negyedévében, illetve 7,2 százalék 2024 első negyedévében).
A lakóhelyet tekintve az egy háztartásra jutó átlagos havi összjövedelem szintje a városi területeken 2024 második negyedévében 9 202 lej volt, 1,3-szor magasabb, mint a vidéki területeken, egy főre vetítve pedig 3 868 lej, 1,5-szer magasabb, mint a vidéki területeken. Az összjövedelem szerkezetét tekintve 2024 második negyedévében a városi területeken a bruttó bérek és egyéb bérjuttatások aránya az összjövedelemből 74 százalék volt, 16,9 százalékponttal magasabb, mint a vidéki területeken. A vidéki területeken azonban a szolgáltatásokból származó jövedelem aránya 20,6 százalék volt, 2,5 százalékponttal magasabb, mint a városi területeken. A természetbeni jövedelmek aránya 12,1 százalék volt vidéken, háromszor magasabb, mint a városi területeken.
Az átlagos havi kiadás háztartásonként 6 486 lej (személyenként 2 587 lej) volt 2024 második negyedévében, ami 1,8%-kal magasabb, mint 2024 első negyedévében. 2024 második negyedévében a háztartások kiadásainak fő célpontja a fogyasztás: 4 142 lej háztartásonként havonta (59,8%), valamint adók, járulékok, illetékek, díjak formájában történő átutalások: háztartásonként 2 308 lej értékben (33,4%), valamint a háztartás termelésével kapcsolatos egyes szükségletek fedezése: háztartásonként 162 lej értékben (2,3%).
Lakóhely szerint eltérőek az átlagos havi összkiadások. A városi területeken az egy háztartásra jutó átlagos havi kiadás 7 660 lej volt, ami 1,3-szor magasabb, mint a vidéki területeken. Így egy városi átlagosan 3220 lejt költött havonta, 1,4-szer többet, mint egy vidéki. Az összkiadások szerkezetét tekintve a városi területeken az adókra, járulékokra, illetékekre és díjakra fordított kiadások aránya az összkiadások 37%-a volt, 9,8 százalékponttal magasabb, mint a vidéki területeken, míg a vidéki területeken a saját forrásból származó mezőgazdasági és nem élelmiszeripari termékek fogyasztásának ellenértéke az összkiadások 11,6%-a volt, 3,7-szer magasabb, mint a városi területeken.
Háztartásonként átlagban 1 455 lej ment el élelmiszerre és alkoholmentes italokra. Ez a háztartások összes átlagos havi fogyasztási kiadásának jelentős részét: 35,1%-át tették ki. A kiadások nagyságát tekintve ezt követik a lakásra, vízre, villanyra, gázra és egyéb tüzelőanyagokra fordított havi kiadások, háztartásonként 530 lej értékben, a teljes havi átlagos fogyasztási kiadásból való 12,8%-os részesedéssel. A ruházatra és lábbelire havi 326 lejt fordítottak a háztartások, a teljes havi átlagos fogyasztási kiadásból való 7,9%-os részesedéssel, az alkoholtartalmú italokra, dohányra pedig havi 311 lejt, ami a teljes havi átlagos fogyasztási kiadás 7,5%-a. Az oktatásra fordítottak legkevesebbet a háztartások: 26 lejt, ami a teljes havi átlagos fogyasztási kiadás 0,6 százaléka.
CSAK SAJÁT