banner_ImRoxvBN_webbanner_970x250.gif
banner_Qadt244U_webbanner_728x90.gif
banner_3UKEdCdT_webbanner_300x250.gif

Ki építi fel a beígért, modern Romániát? Még 350 ezer építőipari munkásra lenne szükség

Jelenleg 300 ezernél valamivel többen dolgoznak az építőiparban, mely hosszú évek óta munkaerőhiánnyal küzd.

Paradigmaváltást ígér a kormány a gazdaságpolitika terén, a lakossági fogyasztás helyett a beruházásokat tenné meg a fejlődés motorjává. Négy év alatt, a kormányprogram értelmében 1 000 km autópálya kellene épüljön, 13 kórház, 1 450 vidéki egészségügyi központ, iskolák, sportcsarnokok és uszodák, többszáz kilométernyi vasúti pálya modernizálása van tervbe véve.

A kormány tagjai rendszeresen hangsúlyozzák, hogy a beruházásözönt főleg uniós forrásokból kívánják finanszírozni. A téma technikai, logisztikai vetületéről ezidáig nem sok szó esett, pedig egy adott idő alatt megvalósítható beruházások mennyisége nagyban függ az adott országban létező építőipari kapacitástól. Ez rövid idő alatt nem növelhető drasztikusan, főleg, hogy a hazai ágazat krónikus munkaerőhiánnyal küzd.

„A már bejelentett rövid- és középtávú tervek kivitelezéséhez a meglévők mellé körülbelül 350 ezer munkásra lenne szükség. Ez duplája a jelenlegi létszámnak, nagyon fontos lenne tehát, hogy visszacsábítsuk az országba a jelenleg külföldön dolgozó szakképzett munkaerőt” – nyilatkozta Radu Pițurlea, a Concelex építőipari vállalat alelnöke.Több dolgos kézre lenne szükség az építőtelepeken / Fotó: Agerpres

Minimálbérért nem jönnek

Osztja kollégája véleményét Cristian Erbașu, az ország egyik legnagyobb építőipari cégének a tulajdonosa és az egyik ágazati munkáltatói érdekvédelmi szövetség, az FPSC elnöke. „Ha feltételezzük, hogy minden projekt megvalósul, akkor 300 ezernél több, új emberre van szükség. Egy halom beruházást jelentettek be, de kérdés, hogy mi a fontossági sorrend. Nincs következetesség, főleg most, a járvány kellős közepén. (…) A legnagyobb gondot a szakképzett munkaerő hiánya jelenti. Az emberek el akarnak helyezkedni, de amikor odarakjuk őket dolgozni, kiderül, hogy nem tudják, mi a dolguk” – mondja Erbașu.

Laurențiu Plosceanu, egy másik ágazati érdekvédelmi szervezet, az ARACO elnöke is hasonlóan látja a helyzetet: „Ha minden bejelentett beruházást elkezdenek és a meg lesz oldva a finanszírozás, szükség lesz ezekre az emberekre. De egy az, amit szeretnénk, és más, ami a valóságban történik. Ezt a 300 ezer embert nem lehet minimálbérrel fizetni, versenyképes fizetések kellenek, ha fiatal munkaerőt akarunk az ágazatba vonzani”.

16/9 vagy 1920x1080
CSAK SAJÁT

2018-ban a kormány hozott is egy lényeges intézkedést, hogy az építőipart vonzóvá tegye a munkaerő számára. A 114-es sürgősségi kormányrendelet 2028 végéig mentesítette az ágazati munkáltatókat az őket terhelő szociális hozzájárulások befizetése alól, a munkavállalókét 3,75 százalékra csökkentette, az ágazati bruttó minimálbért pedig 3 ezer lejre növelte. A rendelkezésnek lett is némi eredménye, ám csodát nem tett: a 2018-as 342 ezer főről 2019-ben 375 ezerre nőtt az ágazatban dolgozók létszáma.

Legtöbben 2008-ban dolgoztak az építőiparban, 558 ezren. A gazdasági válság hatására egy évvel később már csak 448 ezren voltak, 2010-ben pedig 390 ezerre csökkent a létszám. Jelenleg kb. 20 százalékkal kevesebben vannak az építőipari alkalmazottak, mint a legutóbbi válság idején.

Bár tavaly az építőiparnak jó éve volt, 15 százalékot meghaladó mértékben nőtt 2019-hez képest, a dolgozók száma csökkent. Március 15. és október vége között 226 ezer munkaszerződést bontottak fel az építőiparban, az újak száma pedig csak 154 ezer volt. Ez azt jelenti, hogy 70 ezernél több állás szűnt meg tavaly az ágazatban, az alkalmazottak száma jelenleg kevéssel haladja meg a 300 ezret. Ennyi emberrel sok nem fog megvalósulni a kormányprogramban szereplő beruházások közül.    

Pénz van, de le is kell hívni

A kormány tagjai és az államelnök is előszeretettel emlegetik az uniós forrásokból az elkövetkező hét évben Románia rendelkezésére álló 80 milliárdot, mint a beígért beruházások fedezetét, bár ennek egy részét nem is lehet ilyen célra fordítani. Az is az összképhez tartozik, hogy az Orban-kabinet uniós forrásokért felelős minisztere, Marcel Boloș legutóbbi, novemberi tájékoztatása szerint Románia pénzlehívási hatékonysága 38,9 százalék volt tavaly.

Ez lényeges előrelépés a 2018-as 25,2 százalékhoz képest, de még mindig roppant gyenge, az EU átlagától messze elmaradó eredmény. Elvárható, hogy a pénzlehívás hatásfok tovább javuljon az elkövetkező években, azonban csodákra ezen a téren sem kell számítani, ami azt jelenti, hogy a nekünk járó pénzből jópár milliárdból sosem lesz romániai autópálya, kórház vagy modern vasútvonal.

Kapcsolódók

Kimaradt?