Nőtt a csirkehús-fogyasztás tavaly, és a baromfi szinte a legkedveltebb a romániaiak körében. A tenyésztők szerint a sertéspestis és a magasabb ár is befolyásolta, hogy a disznó helyett az elérhetőbb csirkehús ilyen népszerű lett. Baromfihúsból és tojásból többet eszünk, mint a többi uniós ország lakói. A hazai termelésből exportra is jut bőven. A tenyésztők szerint bár folyamatos a termelés növekedése, ahhoz, hogy megmaradjanak a piacon legalább évi 200 milliót kell az ágazatba fektetni.

Toplistás a csirkehús Romániában a statisztikai adatok és a tenyésztők szerint is, ugyanis a termelés 2023-ban 723 ezer tonnára nőtt, az átlagos egyéni fogyasztás pedig több, mint 2022-ben.

„Az élelmiszermodellt tekintve egyértelmű, hogy a román fogyasztók a sertéshúst részesítik előnyben. A második helyen a baromfihús, a harmadik helyen a marhahús, a negyedik helyen pedig a juhhús áll. Ha megnézzük a statisztikákat arról, hogy tavaly mennyi húst termeltek Romániában fajonként, láthatjuk, hogy 51%-a baromfihús. Valójában a sertéshúsnak kellett volna az élen lennie, de mint tudjuk, a sertésnél problémák vannak az afrikai sertéspestis miatt” – fejtette ki Ilie Van, a Román Baromfitenyésztők Szövetségének (UCPR) elnöke az Agerpresnek.

Több mint 28 kg jut egy főre

Ami az átlagos baromfihús-fogyasztást illeti, a 2022-es 27,5 kilogrammról 28,2 kilogrammra nőtt tavaly a fejenkénti fogyasztás. „Két évvel ezelőtt 27,5 kilogramm volt az egy főre jutó fogyasztásunk, tavaly pedig 28,2 kilogramm, ami 2023-ban mintegy fél kilogrammos növekedést jelent 2022-hez képest. Az átlagos európai fogyasztás 25 kilogramm körül van egy lakosra vetítve. Mivel nem volt sertéshús megfizethetőbb áron, sokan áttértek a csirkére” – véli Van. Ami a tojásfogyasztást illeti, Romániában az éves átlag 245-250 tojás/fő, az európai átlag valamivel alacsonyabb, 230-235 tojás/fő.

„A termelés tekintetében is különbözünk az EU-tól, mert nálunk nagyon erősek a parasztgazdaságok, különösen a tavaszi-nyári időszakban, még úgy is, hogy az utóbbi években csökkent a falusi gazdaságokból származó tojások száma. Igaz, ők csak tavasszal-nyáron termelnek, mi pedig egész évben” – tette hozzá a baromfitenyésztők szövetségének elnöke.

Kétszerannyi csirke, mint 1989 előtt

Azt is elmondta, a román baromfiipar jelenleg több mint kétszer annyi csirkehúst állít elő, mint 1989 előtt, és a növekedési tendencia továbbra is fennáll, bár lassúbb ütemben. „A statisztikák szerint évente mintegy 510 ezer tonna csirkehúst állítunk elő a farmokon. Élő súlyban tavaly 725 000 tonnát tenyésztettek. Összehasonlításképpen, a ‘89 előtti legnagyobb mennyiség élő csirkéből 300 000 tonna volt. Tavaly tehát több mint kétszeresét tenyésztettük. Ez rendkívüli. Nem gondoltam volna, hogy valaha is eljutunk erre a szintre. Igaz, hogy a növekedés üteme nem olyan gyors, mint korábban. A 2022-es évhez képest a termelés kevéssel nőtt 2023-ban: 670 000 tonnáról 725 000 tonnára” – számolt be a tenyésztő.

Hozzátette, hogy Románia teljes, mintegy 5,8 milliárd tojást kitevő éves tojástermelésének több mint felét a baromfifarmokon állítják elő. „Ebből az 5,8 milliárdból mintegy 500 millió keltetésre, 5,2 milliárd pedig fogyasztásra szolgál. Ebből 3 milliárd tojást a mi gazdaságainkban termelnek. 15-20 évvel ezelőtt még csak az összes termelés 20%-át állítottuk elő. A falvak urbanizálódása is segített, mert sokan vásárolnak a falusi szupermarketekben. Nehezebb baromfit vagy sertést tartani, főleg, hogy télen kevesebb a tojás” – tette hozzá a romániai baromfitenyésztők képviselője.

Exportra is megy 20-25 százalék

Elmondta, a baromfiágazatban termelt a hús- és tojás elegendő a hazai fogyasztás biztosítására, és még marad a külföldi piacokra is. „Exportálunk is, elsősorban az európai piacra, méghozzá ésszerű mennyiségben, azaz a teljes hústermelés 20-25%-át és a tojás akár 20%-át is. Itt még van növekedési potenciál: a harmadik országok piacai. Az Európai Unió már nagyjából mindent megtermel, amire szüksége van, és új szintet ért el. Az Európai Unió magas hozzáadott értékű feldolgozott termékeket akar, és mi elsősorban ezt adjuk. Magas hozzáadott értékű termékekkel megyünk az uniós piacra, onnan pedig olcsóbb termékeket hozunk” – magyarázta Ilie Van, aki szerint a román baromfiipar az évek során három finanszírozási forrásból – európai alapokból, a vállalati nyereségből származó saját forrásokból és a bevonzott forrásokból – megvalósított beruházásoknak köszönhetően érte el azt a teljesítményszintet, amelyet elért.

„Úgy gondolom, hogy az egész iparágra kiterjedő beruházás nem lehet kevesebb évi 200 millió eurónál, ha lépést akarunk tartani a versennyel. A mi iparágunkban a beruházásnak állandónak kell lennie. Ha egy évig nem fektetünk be, azt kockáztatjuk, hogy kiesünk a piacról, mert a technológiák nagyon gyorsan változnak, és a gazdáknak folyamatosan figyelniük kell a versenyt” – magyarázta. Hozzátette, örömmel tölti el, hogy a szövetség gazdái kérték a Mezőgazdasági Minisztériumtól, hogy növelje a DR 20-as intézkedés, azaz az állattenyésztési ágazatba történő beruházások értékét a baromfiágazatba. „Ha van egy ágazat, amelyik befektetést kér, akkor szerintem segíteni kell neki” – mondta Van. Az ágazat fejlődését az is segítette, hogy szervezése eltér az európaitól, azaz nem szerződéses.

„Nagyon kevés szerződéses viszonyunk van, körülbelül 20 százalék a gazdával kötött szerződés, a többi adminisztrációs szempontból egységes, azaz ugyanazon a vállalaton belüli. Ha csak egy gazdaságod van, akkor abba az egy gazdaságba kell befektetni, de ha minden láncszemmel rendelkezel, akkor mindenbe be kell fektetni: a vágóhídba, a feldolgozóüzembe, a tenyésztőtelepbe, a keltetőbe, stb., és ez nagyon sok pénzt igényel. Ez a különbség a miénk és az európai szervezési forma között. Ez meglátszott a madárinfluenza esetében is, amely egész Európában terjedt, volt ahol több ezer gócpont volt, 6-7000 madárinfluenza-gócpont, és nálunk az elmúlt hat évben mindössze három madárinfluenza-gócpont volt a gazdaságokban. Ez rendkívüli. A gazdáink, mivel adminisztrációs szempontból integráltak, nagyon jól tudták kezelni a biológiai biztonsági programjaikat, amelyek nagyon drasztikusak és költségesek, viszont jól kezelték őket, és nem volt gondunk a madárinfluenzával” – tette hozzá az UCPR elnöke.

A Román Baromfitenyésztők Szövetsége (UCPR) egy szakmai, nem kormányzati szövetség. Az ország 219 baromfitartó gazdaságból 180 az UCPR tagja, és egy tenyésztőnek több gazdasága is lehet, akár csirke-, akár tojótyúktartásra.