Hatósági engedélyek nélkül a sertések értékesítése törvénybe ütközik, és komoly büntetéseket vonhat maga után, tehát kizárólag engedéllyel rendelkező gazdaságok árusíthatnak disznót, ugyanakkor a szigorú szabályok célja nem az elrettentés, hanem a biztonságos, átlátható és ellenőrizhető állatkereskedelem megteremtése, valamint a járványveszély csökkentése.

Hargita megyében jelenleg 17 engedéllyel rendelkező kereskedelmi gazdaság működik, és hamarosan beindul egy új, nagyobb méretű szaporítófarm is, ahol tenyészkocák tartásával és malacneveléssel foglalkoznak majd – tudtuk meg a Hargita Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság (DSVSA) járványtani osztályvezetőjétől.

Dr. Fodor Levente elmondta: mind a jogi, mind a magánszemélyek csak akkor értékesíthetnek sertést, ha gazdaságukat az állategészségügyi igazgatóságnál hivatalosan bejegyeztették és megkapták az erre vonatkozó engedélyt. Ez az engedély bizonyos beruházásokat és minimális feltételek teljesítését ugyan megköveteli, de csak így garantálható, hogy a sertéstartás és -kereskedelem ellenőrzött, egészségügyi szempontból biztonságos környezetben történjen.

A hatóságok rendszeresen ellenőrzik az illegális sertéskereskedelmet. Az elmúlt esztendőben a DSVSA munkatársai Hargita megyében az ellenőrzések során 47 bírságot róttak ki összesen 94 400 lej értékben. Az internetes hirdetőfelületeken és közösségi oldalakon gyakran találkozni olyan ajánlatokkal, amelyekben szabályellenesen kínálnak eladásra sertéseket. Ugyanakkor az online hirdetések mellett a hatóság a hagyományos értékesítési csatornákat – például a nyomtatott sajtót – is figyeli, az utakon pedig a rendőrséggel közösen tart ellenőrzéseket, hiszen csak fülszámmal ellátott állat értékesíthető, mozgatható vagy vágható le jogszerűen.

Az utóbbi időben egy új jelenség – az úgynevezett sertéstlottó, vagy -tombola – is felütötte a fejét a közösségi médiában. Ezekben a „játékokban” állatokat sorsolnak ki azok között, akik előzőleg megvásárolták a meghatározott értékű sorsjegyet. Ez a tevékenység is törvényellenes, amit szigorúan szankcionálnak, a bírság összege 2400 lejtől 4800 lejig terjedhet – figyelmeztetett a szakember. Megjegyezte: „az utóbbi időben mintegy tíz, sertéslottóval kapcsolatos esetet tártunk fel, így remélhetőleg csökkenni fog ezek népszerűsége.”

A hatóság arra ösztönzi a gazdákat, hogy mielőtt értékesíteni kívánnák sertéseiket, forduljanak az állategészségügyi igazgatóság szakembereihez, akik segítséget nyújtanak a gazdaság bejegyzéséhez és az engedélyezési folyamatban. A sertéstartást a 2023/122-es törvény szabályozza, amely világos kereteket szab a tevékenységnek. A disznónevelő gazdaságokat két nagy csoportba sorolja, így megkülönböztetnek kereskedelmi célú – ahol megengedett a sertések szaporítása és eladása –, valamint magán, saját fogyasztásra történő tartást. Az utóbbi esetben a sertéseket kizárólag saját felhasználásra lehet tartani – az állatok eladása, értékesítése a vonatkozó szabályok szerint szigorúan tilos, legyen szó élő állatról vagy feldolgozott termékről.

Kereskedelmi sertéstartást a személyi szám alapján nyilvántartott magánszemélyek, valamint a kereskedelmi kamaránál bejegyzett jogi személyek végezhetnek. A kereskedelmi jelleggel fenntartott farmokon engedélyezett az állatok szaporítása és értékesítése, beleértve a vágóhidaknak történő eladást is. Ezen gazdaságok működtetését és engedélyezését a 2024/10-es rendelet alapján teszik lehetővé, ugyanis az engedélyezési körülmények változnak a gazdaság nagyságától és típusától függően, a gazdaságokat pedig kötelezően be kell jegyeztetni az állategészségügy nyilvántartásába.

„Mi nem elrettenteni szeretnénk, hanem segíteni a gazdáknak, hogy szabályosan, biztonságosan és átláthatóan működhessenek. A Hargita megyei állategészségügyi hatóság honlapján meg lehet találni azokat a bejegyzett és engedélyezett, úgynevezett konform gazdaságok listáját, amelyek jogosultak arra, hogy élő sertést értékesítsenek. Aki sertést, malacot akar vásárolni, csakis az engedélyezett farmoknál tegye ezt meg” – javasolta dr. Fodor Levente.